Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-10-23 / 968. szám
1937 október 23. BÉRMUNKÁS 5 oldal Fricskázga:...........r . . . . r SOK MINDEN TÖRTÉNIK EGY HÉT ALATT. Velünk és körülöttünk is sok minden történt. Utolsó napjait vergődő napilapunk is úgy csinált, mint Bodóné, mikor a bor árát kérték tőle. Mindig másról beszélt. Három Ízben kerültünk szóba, írtak lotyogtak sokat, csak éppen arról nem Írtak, amiről írniuk kellett volna, amiről immár hónapok óta halgatnak. Kun Béla, Gábor Andor és Magyar Lajosról nem kornyikál- nak, a (bakarudi) krónikások. Pedig mi nem is őket tesz- szük felelőssé e bűnügyekben, csupán, mint Stalin önkinevezte clevelandi helytartóitól, tőlük kértük számon, hogy mi történt ezekkel a kommunistákkal Oroszországban. Igaz hogy a halgatás beismerés, de ez sem minket, sem pedig az öntudatos munkásokat ki nem eléigiti, akik inkább Kun Béláékat, tartjuk forradalmároknak, mint a clevelandi orosz fogadatlan prókátorokat. * * * INTÉZTÜNK KÉT KÉRDÉST Bán Oszkárhoz és ő is a harmadikra válaszolt. Ebből a vonalas válaszból megtudtuk azt, amit sejtettünk. A kurzus alatti bankszolga nem kereste a szegletes pózokat a válaszolásnál, hogy ezzel is bizonyítsa, miszerint ő már nem nyárspolgár. Kicserzett “elvtárs” lett ő, aki mindent kibír. Hát csak erről akartunk meggyőződést szerezni. A disznó és a korpa mesét próbáltuk ki, ami megint jó receptnek bizonyult. Bevált. Bán Ur, nem; válaszolt', illetve adós maradt, a párt ügyekben feltett kérdésekben. Ellenben az utolsó tételt megválaszolta. Abban ugyanis még feltételeztük, hogy: “ha van benne önérzet?”. Válaszából félreérhetetlenül azt kellett megtudnunk, hogy nincs! Tudomásul vettük! * * * METZNEK MÁS HELYEN METZTÜK el egy kicsit a nyakát. Ellenben a “mi” napilapunknak pénteki számában (clevelandi edition) jól bele keveredtünk a szószba. Négy hasábos cikk, araszos head line hirdeti a Bérmunkás árulá- lását és azt a harcos forradalmi sikert, amit valamelyik őrült spanyol, a Buckeye roadi szerkesztőségben kotyvasztott és a jámbor olvasóknak feltálalt. Nagy dolog kellett legyen a szerkesztőségben kiagyalt és megrendelt forradalom. Mikor elszállott a füstje, felpucolták a halottakat, hát ott volt kiterítve a Bérmunkás. Az ivadékát pedig, “kitiltották” Spanyolországból. * * * A MAGYARNYELVŰ ANTIFASIZTÁK EGYESÜLETE nevében ir egy spanyol “elvtárs” levelet, melyben arra kérik az “Uj Előrét” hogy minden számát küldje el nekik, mert őket ott jobban szeretik. Viszont a “Bérmunkást” mely hozzájuk csak úgy oda tévedt, nem szeretik és erről a levélíró, éppen úgy mint a cikkíró, hosszadalmas cikkben elmondja az “Uj Előre” hasábjain a véleményét. Borzasztóan analafbéta lehetett az az Estvány Petár! Analfabétább azoknál is, akik ezt beadagolni karják az amerikai munkásoknak. Mert ha már a “Bérmunkásban” olvastak egy májusi adatokból irt cikket és erre októberben válaszolnak, akkor milyen cimen került ez a válasz az “Uj Előrébe * * * LÁTNI AKARJUK AZ EREDETI LEVELET! Tessék lehozni a “Bérmunkás” szerkesztőségébe és mi ennek ellenében ígérjük, hogy cut-ot, kiissét csináltatunk róla. Lefogjuk fényképezni. Elfogjuk magunkat csúfítani, vezekelni mindent de mindent, megtesszük ti őrült spanyolok, de mutassátok be az eredeti levelet. Mert kézenfekvőén hazudtatok most is, miint oly sokszor. Mert bitangul aljasul viselkedtetek egész életeteteken át. Mert valamelyik dicsőséget és hírnevet vadászó elvtársatoknál rendeltétek nyavalyások, kinek nevét el kellett halgatnotok. Mert olyan ize van a cikketeknek, mint akinek az Írója amerikában, nálatok, tőletek és közöttetek kapta a tréninget a hazudozásra. * * * ‘’ANARKISTÁK, KOMMUNISTÁK SZOCIALISTÁK, mind valamennyien egyformán szónokoltak arról, hogy aki a mai Oroszországot támadja az a spanyol nép ellensége”. Begy- gyeszkedik az egyik alcímben “egy őrült spanyol”. Hogy a cikknek nagyobb ereje legyen, három éves spanyolországi tartózkodására hivatkozik. Noha egy 13 éves spanyol suszter inas is tudja, hogy ilyen rántottét, azon a tájon nem esznek. Még arról is értesítenek bennünket az “Uj Előre” spanyoljai, hogy a spanyol belügyminiszter (nem az ő hatáskörükbe tartozik az ilyesmi) kitiltotta spanyol honból a Bérmunkást. Ezt a szörnyű intézkedést, is az “Uj Elő- ré”-nek írták meg és minket, a tiltott feleket elfelejtettek értesíteni. Hát valamit azért megsúgunk, hogy mások is hallják. MEGINT HAZUDTATOK, MEGINT HAMISÍTOTTATOK a “mi” napilapunk Utolsó számai is múltjához méltók! A VIRDENI MÉSZÁRLÁS ÉVFORDULÓJA ILLINOIS PROGRESSZÍV BÁNYÁSZAI MEGEMLÉKEZTEK A 8 ÓRÁS MUNKANAPÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEMBEN ELESETT MÁRTÍROKRÓL A kalendáriumban, 1898 október 12-őt Írtak Virden Illinois- ban is, csak úgy mint más világ részeken. S amíg e naphoz alig fűződik nevezetesség, a virdeni bányászmunkások kiontott vérével Írtak meg egy egész lapot. Nagy dolog volt az, ha e negyven éves távlatból mérjük le az akkori eseményeket. Hiszen a nyolc órás munkanap minden általánosítása mellett, még ma is vannak helyek, ahol többet dolgoztatnak a munkásokkal. ' Az Egyesült Államokban a'* virdeni eseményt megelőzően 12 esztendővel irta a Knights of Labor a nyols órás munkanapot zászlajára amiért a Hay- marketi Tragédiában fizette meg az amerikai munkásság azt a nagy árat, melyet sohasem fog elfelejteni. Az elmúlt tizenkét esztendő vajmi keveset változtatott a helyzeten. A munkáltatók nem okultak, nem tanultak úgyszólván semmit a nagy tragédiából. Annyira hasonló a virdeni vérengzés a Haymarketihez, hogy az azt lerendező társulat is Chicagóban székelt. A virdeni bányászok, 25 centes bért követeltek tannájaként a kibányászott szénnek és ösz- szekapcsolták a követelést, a 8 órás munkanap bevezetésével. A társulat megtagadta a követelés teljesítését, amire a bányászok sztrájkkal feleltek. Már abban az időben jólbevált eszköznek bizonyult a csatornatöltelékek toborzása ilyen esetekhez. Összeverbuválták a chicagói szemétdombról a város salakját és megfelelő számú gunmenekkel spékelten felvonultatták a sztrájkoló bányászok ellen virdenben. A bányászok kemény elszánt és edzett harcosoknak bizonyultak. Ellentállottak, felvették a harcot az állig felfegyverzett csőcselékkel. Ennek az összecsapásnak, 16 halottja lett és úgy jegyződött be az amerikai osztályharc vértől piros könyvének egyik lapján, mint a hírhedt VIRDENI MÉSZÁRLÁS. Hiszen még friss a Haymar- keti ügy is. Csavarta bűze az orrokat. Általános felháborodás követte a hozzá hansonló virde- nit. Illinois állam munkaügyi hivatala, vizsgálatot indított a társulat ellen. Úgy a bányászok, mint a társulat bele ment e vizsgálatba, és a bizottság még ismeretlen döntését hajlandónak mutatkozott elfogadni a peres ügyben. Fehér holló esetébe számit a bizottság döntése. Megállapította a társulat könyveiből, hogy a bányászok követelése nemcsak méltányos, de teljesíthető is. Ezt a döntést a bányászok tudomásul is vették, nemcsak azért, mert javukra szólt, hanem azért is mert előzetes egyezségük volt bármilyen döntés elfogadására. Nem igy a társulat. Megtagadták a bizottság utasításának követését és kínai kulik importálását határozták el a bányászok felváltására. Erre Illinois állam kormányzója szol- lott bele az ügybe. Óva intette a társulatot és lebeszélte őket e terv végrehajtásáról. Ezzel sem ért véget sem a sztrájk, sem a hajsza. A Virden Coal Co. egy vonat rakomány fekete rabszolgával jelentkezett a virdeni határban. Tanner kormányzót haragra lob- bantotta a törvénynek és a törvényes közegeknek ilyen perfid kijátszása és az állami milíciát azonnal a helyszínre rendelte ki. Az első precedensei szolgáltait Tanner kormányzó az Egyesült Államok történetében, a- mikor a milíciát, nem a munkáltatók, hanem a munkások mellett léptette akcióba. A milícia gondoskodott arról, hogy a néger rabszolgák a vonatot ne hagyhassák el. Megindult a kormányzó ellen a gyűlölet terjesztése aminek következtében, mint bukott politikus szóba -sem kerülhetett újbóli megválasztása. A választási kampány alatt kitűnt, hogy a feketék tényleges rabszolgák voltak. A Virden széntársulat, a déli államok börtöneiből váltotta ki és vásárolta meg őket. Kiderült, hogy Tanner nem fajgyűlöletből, hanem emberi igaz- sákérzetből hajtva, nem engedte meg, hogy a bányászok sztrájkját, a négerekkel megtörjék. A hosszantartó sztrájk, végre a bányászok telies győzelmével nyert befejezést. Á küzdelemben elesett áldozatok ősz- ízesen 16-an, ott porladnak a bánvásztemetőben. A bányászok szolidaritását és a hősök martiromságát dicsőíti az az emlékmű, melyet harmincöt- ezer dollálért emeltettek a Virdeni bányászok. A nemrégiben elhunyt “Mother Jones” is ebben a temetőben fekszik a mártírok közelében. A virdeni mészárlás negyvenedik évfordulóját, a progresz- sziv bányászok méltó keretek között ünnepelték meg október 12-én. Tanúbizonyságául annak, hogy a munkásság sohasem felejt. Bányarobbanás! Mulga Alabamában 32 halottja van a bánya robbanásnak, melyet a bűnös hanyagság okozott. Felrobbant a felgyülemlett széngáz a Mulgai bánya egyik tárnájában, melyben a robbanás idején, 33 bányász dolgozott. Csudás véletlen, de a bányászok közül megmaradt egy hírmondónak. A többiek darabokra szaggatva lettek felhozva a bánya mélyéből. A vizsgálatot azonnal elrendelte a hatóság. Ám megvagyunk szokva az ilyesmihez és nem hihető, hogy a bűnös hanyagságért azokat vonják felelőségre, kiket terhel. Elvégre, nagyobbára feketékről van szó, kikből elég felesleg van Alabámában.
