Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)

1937-03-20 / 937. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1937 március 20. A földbirtok megoszlása Spanyolföldön (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: rgy évre ...................... ?2.00 One Year __________ $2.00 félévre ____________ 1.00 Six Months _________ 1-00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ________ 6c Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders --------- 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. A spanyol birtokmegoszlás teljes adatait a spanyol statisz­tikai évkönyvek eddig nem közölték. Kénytelenek vagyunk be­érni egy részleges statisztikával, amely Spanyolország terüle­tének körülbelül felerészére, 12 tartományra vonatkozik. Ezek az adatok a következő eredményt mutatják: Birtoknagyság Birtokok A birtokok területe hektárokban száma hektárokban Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD 42 Köszönet érte... Lapunk hasábjain gyakran foglalkozunk a mai spead-up termelési rendszerrel, amelynek kereteibe nem illeszthetők be a negyven évet meghaladott munkások, amiért is az autó ipar, az acél ipar és a többi lánc és gép üzem, amelynek gyorsaságát az átlag negyvenévet múlt munkás nem tudja követni, a mun­kanélküliség teremtette nyomorba jut évente sokszor tiz ezer, egyébbként életerős munkás. Mindannyiszor kifejtettük, hogy ezeket a munkásokat vissza kell helyezni az iparokba az egyetlen lehetséges móddal, a szervezkedéssel, amellyel a mai őrületes gyorsaságot az em­beri szervezetet épségben tartó menetbe kényszerithetjük. Mint a munkásosztály egyetlen igaz barátja és jóakarója, az IWW nyíltan megmondja, hogy ezt a műveletet egyedül a munkások vihetik véghez. Azok, akik még benn vannak az ipa­rokban, de minden nap öregebbek lesznek és méghamarabb al­kalmatlanok, hogy a termelésben őket alkalmazzák, ugyan csak azok sem hiányozhatnak ebből a szervezési kampányból, akik a negyedik X után már kint vannak a gyárakból. Közösen, együttesen kell ezt a szervezetet felépiteniök és a harcokat is közösen megvívni. Hogy még nem a mi intésünket és nem a mi szavunkat hallgassa meg a munkások serege, nem változtat az IWW he­lyes elméletén, de ennek a rendszernek a nevélési rendjében megtalálhatók azok a tünetek, amelyekkel az átlag nép rendel­kezik, hogy szívesebben foglalkozik a könnyűnek, a színesnek látszó dolgokkal, mint a mélyebben fekvő komoly cselekedetekkel. Ezek a rózsaszint látók, most újból fellélegzenek, nem szük­séges nekik az osztályharc komoly kérdéseivel foglalkoznak. Ismét született egy east orangei (N. J.) mesiás, aki csekély 25 cent tagsági dij ellenében meggyőzi az igen tisztelt gyáros ura­kat, hogy a 40—50 év közötti munkásaikat igenis továbbra is alkalmazzák. A jólétet hirdető rádió pap, a gondtalan öregsé­get biztositó californiai orvos levitézléseik után az east orangei gyárvállalat pénztárnoka áll a soap boxra és kollektálja be a huszonöt centeket a munkanéküliek tízezreitől. Egyet már most megállapíthatunk, hogy az elgondolás se­gíteni fog legalább is egy emberen vagy egy családon és ez az elgondolás kitalálója, hogy a 25 centeket lefizetőkkel milesz? Hát tovább viszik a koplalás tökéletes művészetté való fejlesz­tését. Felkészülés háborúra A katonai felkészülés minden ország részéről nem a béke, de az elkerülhetetlen háború jelét mutatja. Milliárdokat költenek katonai felszerelésekre, fegyverek­re, ágyukra, hajók és repülőgépekre olyan országok, akikről a világ úgy tudja, hogy ebben a szakmában legyőzhetetlenek. Hogy nem puszta ilyesztés a háború eshetősége minden hatalom részére, annak jele a nagy angol birodalom és a gazdag Ame­rika egyforma ijedelme és készülődése arra. A nemrég meg­szavazott hajók, repülőgépek és fegyverek pótlása mellé most Roosevelt elnöknek olyan tanáccsal szolgál a National Resources Board, hogy a háború viseléséhez szükséges anyagokból, ame­lyek az Egyesült Államok területén nem találhatók vagy csak kis mennyiségben, hogy azokból az elnök a legsürgősebben nagy mennyiségben raktározzon el. A mai termelési rendszert tiszta fejjel és minden magán érdek nélkül tanulmányozók, kell, hogy meglássák azt, hogy az egyes országok népei képtelenek a saját fogyasztásuk révén a termelést állandóan működésbe tartani. Ebben a tekintetben majdnem egy arányú az eltolódás az Egyesült Államok és más országok népeinél, igy idegen piacra van szüksége a kapitalista osztálynak, amelyet rablás, eltulajdonítás, a gyengébb legyő­zése nélkül ma már lehetetlen szerezni. Ezért a nagy felkészü­lés az elkerülhetetlen háborúra. Egyedül a munkásosztály, amelynek célja a profit rend­szer megszüntetése, az a fórum, amely végett vethet a hábo­rúknak, az emberiség legszebb hajtása pusztulásának, céltudatos szervezkedéssel, amint azt az IWW harmincegy esztendeje tanítja és amelyet mindég több és több munkás ért meg, akik lelkes építőivé vállnak a szervezetnek, amely alapját fogja már képezni a jövő társadalomnak is. 0— 1 8,000.000 3,000.000 1— 10 2,016.000 5,000.000 10—100 169.000 4,610.000 100—250 ................. 16.000 2.340,000 250—500 ................. 8.000 2,554.000 500 fölött ..... 4.500 4.916.000 Világosan leolvashatjuk, hogy Spanyolország az óriásbir­tokok és az egészen apró törpebirtokosság országa. A birtokosok 78 százaléka a földnek 13 százaléka fölött rendelkezik és ugyan­akkor a földtulajdonosoknak alig több mint 0.1 százaléka a spa­nyol birtokterület 33.3 százalékát tartja a kezében. Feltehető, hogy a birtokmegoszlás a statisztikai fölvétel alá még nem ke­rült másik felén Spanyolországnak lényegében ugyanilyen. AGuffey-Vinson szén-javaslatot megszavazta a ház WASHINGTON, D. C. — A Bérmunkás olvasói előtt isme­retes ennek a javaslatnak az intenciója. A szén árát kívánja törvényesen megállapítani, hogy a “tisztességtelen” versenyt a piacról eltüntesse. A Legfelső Bíróság már egyizben alkot­mány ellenesnek mondta azt ki és most némi átszövegezéssel újból tárgyalás alá került és a képviselő ház azt elfogadta. Most a szenátus elé kerül, s ha újból alkotmány ellenesnek nem nyilvánítják, úgy törvény lesz belőle. Esztendők óta ennek a javas­latnak a sorsával kötötték ösz- sze a bányamunkások helyzetét és szinte virágossá rajzolták a helyzetet a törvény elfogadása esetére. A közel jövő már a gyakorlatban fogja megismer­hetni a bányászokkal, hogy az ő helyzetük javításának is a kulcsa őnáluk van és nem a washingtoni törvényhozásban. A sztrájk fegyvere mindenfelé nép­szerű lett Az elmúlt héten a lapok hír­adásai szerint sztrájkba léptek a Japán tea ház mulattatói a gésák lányok. Talán ez volt az első alkalom, hogy a japán tea házak alkalmazottai sztrájkra mentek. De sztrájkot rendeztek egy kolostor bent lakó papjai is, hogy annak a segítségével változtassanak a rend kérlelhe­tetlen szigorúsága ellen. Ash- ville, N. C. tanítóképzőjében szintén sztrájk volt a korlátolt társadalmi szabadság megszün­tetésére. Clevelandon és az egész Ohio államban a Postal Telegraph sürgöny kihordó gyermekek kényszerültek sztrájkba, hogy a szégyenletes 9 dolláros kere­setüket legalább 14 dollárra emeljék fel. Vannak, akik elmosolyognak e sztrájk hírek olvasásakor és egyszerű divatozásnak minősi­tik azt, holott a tele fekélyes beteghez hasonlítható az a rend­szer, amelynek minden rétege a sztrájk fegyveréhez kényte­len nyúlni, hogy született és a “demokrácia alaptörvényeiben” elismert jogokkal élhessenek. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: "Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belüL BÉRMUNKÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom