Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)

1937-02-27 / 934. szám

1937 február 27. BÉRMUNKÁS 7 oldal Észrevételek a moszkvai eseményről (Folyt, az 5-ik oldalról.) japán uralom alatt sem visel­hettek volna magasabb vagy nagyobb hatáskörrel biró hiva­talt mint eddig a szoviet kor­mányzatban. Ezen okok tehát nem késztethették a vádlotta­kat állítólagos bűneik elköveté­sében és mégis a laptudósitá- sok szerint túllicitálták egy­mást az ellenük emelt vádak sú­lyosságában. Nem mentették magukat, nem igyekeztek eny­híteni az ellenük emelt vádakat, egyiksem próbálta a bünodiu- mát a másikra tolni. Ellenke­zőleg, mindegyik igyekezett sú­lyosbítani a gaztettet, amit el­követni akart, vagy amellyel vádolva volt. Ha a katonai törvényszéki tárgyalásokat tényleg pártatlan biró vezette volna, úgy nagyon feltűntek volna neki az ilyen egyhanzásu, vallomások és a vádlottaknak a bünvallatásban tanúsított magatartása. Védő­ket a vádlottak nem fogadtak el, tehát a bírónak kellett vol­na közbelépni. Mondhatom fur­csa igazságszolgáltatás. A wash­ingtoni szoviet nagykövet sze­rint a Szoviet Unióban megva­lósult a szocializmus. Hitler sze­rint Németországban is. Kije­lentem még sok mások nevében is, hogy a szocializmusnak eb­ből a fajtájából nem kérek. Sok nagyon furcsa dolgok történtek a közelmúltban a Szo­viet Unióban, amelyek a gon­dolkozó munkás előtt érthetet­lenek. Csak egy-kettőt akarok említeni. Az egyik amit már mondottam, hogy két monstre pörben vádolt és elitéltek majd­nem kizárólag a régi gárda em­berei, a másik pedig, hogy a harmadik szabotázs és árulási pörben, ahol tényleg és bebizo- nyitottan a vádlottak bányát robbantottak és sok munkás egy fehér vonalat, de tizedmilli- méternyi pontossággal. Már nem mert kimenni a fo­lyosóra sem, mert kartársai földult arccal faggatták: i — Mi lesz velünk? Te min­dent tudsz! A színes foltok, a gőgösködő számok között életsorsok zo­kogtak. A mérnök félóránként ellen­őrizte munkáját. — A körszeletek jól váljanak el egymástól. Fő az áttekintés, hogy az öregek csak ránézze­nek a rajzokra és mindent lás­sanak. Reggel majd valamennyi táblát fölakasztjuk a tanácsko­zóterem falára. A fekete szín barátságtalanul folyt szét Szegő előtt a papíron. Amint rádőlt a rajztáblára és számította a tisztviselői fizeté­sek átlagát, kiderült, hogy na­gyon kicsi az arányszám és nem tud olyan vékony fehér vonalat hagyni, mint amilyenre szüksé­ge volna. A kínai tuss elöntés­sel fenyegette a vékonyka üres­séget. Töprengve, önkéntelen mozdulatokkal simogatta halán­tékát és közben egy ősz hajszá­la ráhullott a papírra. Hirtelen arra az elhatározás­halálát okozták, a főbünös név- szerint Stickling mérnök nem lett halálra ítélve. Tiz évi bör­tönt kapott. Az illető német polgár és náci érzelmű volt sa­ját bevallása szerint. Halálra lett ugyan ítélve, de pártfogó­ja Hittler közbelépett, mire Sta­lin meghunyászkodott és a ha- lálitéletett átváltoztotta 10 évi fogságra. A többi vádlottat, akiknek bűne nem volt oly sú­lyos halálra Ítélték és végre is hajtották rajtuk az ítéletet. Itt bontakozik ki a figyelő előtt, hogy mi van tulajdonké­pen a legutóbbi moszkvai ese­mények mögött. Nézzük meg először, hogy az orosz forrada­lom vívmányai mennyiben let­tek megvalósítva belügyi téren, vagyis a forradalom és a pol­gárháborúban behozott és meg­valósított intézkedések fennma­radtak-e vagy sem. Mindenek­előtt az osztálynélküli társada­lom volt a cél. Az orosz forra­dalom elkergette a születési és vagyon arisztokráciát. Utána nem egészen 20 év leforgása alatt kialakult a bürokraták, a jól fizetett hivatalnokok tár­sadalmi rétege, amely a széles néptömeget éppen úgy lenézi és csőcseléknek tekinti, mint a régi földesurak és hivatalnok­sereg a muzsikot. Az ipari termelésben a Stak- hanoff rendszer kitermelte a munkás arisztokráciát, mert le­hetővé tette, hogy aránylag ke­vés munkás keresete háromszor, négyszer sőt ötszörösen na­gyobb mint az átlag munkásé. A mezőgazdasági termelésben is hasonló jelenségek mutatkoz­nak. A községi kooporetiv rend­szer módosítva lett sok helyütt, amennyiben négy vagy öt tag­ból úgynevezett “legügyesebb” emberekből álló külön koopera- tivákat létesítenek, lerakva a földmivelő arisztokrácia, ma­ra jutott, hogy a hajszálat hasz­nálja föl a vonal érzéktelenité- sére. Fekete mezőben fehér haj­szál . . . Kezébe vette, körömollójával a kellő hosszúságra nyesegette, aztán a két végét a megfelelő pontokra ragasztotta. A fekete mezőben a tantiémek potrohos, haragoszöld pontja mellett ott didergett “a tisztviselői átlag.” Éjfélre járt az idő. Nagyot nyújtózkodott, hiszen oly régen volt már reggel. Odaállt az ab­lakhoz egy percre és az utcát nézte. Mennyi minden történ­hetett a városban, amig ő itt rostokolt. Elmehetett volna sé­tálni, kézbe vehetett volna egy jó könyvet, talán színházba is, utána kávéházba vagy barátok közé mehetett volna . . . Visszaült a helyére, a kör­cikkelyek széleiről minden hal­vány ceruzanyomot gondosan kiradírozott, körmeivel még a körzőtől a papírra ütött sebet is visszanyomkodta, aztán rá- fujt a kész munkára. A rajzon ideges rángással, mint a lélek kifeszitett húrja, megremegett valami: egy ősz hajszál . . . gyárul mondva a “zsíros pa­raszt” osztály magvát. Az ifjú munkás szervezetek a polgárháború után jelenté­keny hajtóerőt képviseltek. Most már nem szabad nekik a közügyekkel foglalkozni. Kizá­rólag “kulturális” és sport­ügyekre vannak szorítva. A magzat elhajtási törvényt, amely a legszabadabb és legelő- rehaladottabb volt a Szoviet Unióban, eltörülték. Ami azt jelenti, hogy minél több az ágy utol telék annál jobb. A jól fizetett hivatalnoksereg tud el­lene védekezni, de nem a mun­kásság nagy tömege. Az üzemi munkásválasztmányok jogai meglettek nyirbálva. Központi tanácsok, jobban mondva ma­gas hivatalnokok tanácsa diri­gálja az üzemeket. A hadseregben a tisztek és a legénység közötti kölcsönös be- csülési viszonyt megszüntették. A közkatona föltétien engedel­mességgel tartozik a feljebbva­lójának béke időben is, mint akármelyik burzsoá állam had­seregében. Fölsorolván egy-két példát a Szoviet Unió beltörvé- nyei és intézkedéseiből, nézzük meg mi volt a haladás a külföl­di, jobban mondva nemzetközi téren. Hitler uralomra jutásával, amelynek a Szoviet Unió egyik közvetett okozója, a helyzet megváltozott. Bekövetkezett a kommunista pártok “egység­front” korszaka és vele együtt a Szoviet Unió eltávolodása a Harmadik Internationálétól. Hitler nyíltan hirdeti a hábo­rút a Szoviet Unió ellen. Ezzel szemben az szövetségeseket ke­res és akar nyerni minden áron. Jól emlékezünk még arra, ami­kor a szoviet kormány nyíltan megmondotta, hogy közötte és a Harmadik Internationálé kö­zött semmi közösség sincs. E nyilatkozat .volt a föltétele az Egyesült Államok általi elisme­résnek. A spanyol forradalom kialakulása is furcsa helyzetbe hozta a Szoviet Uniót. A nyu­gateurópai burzsoá államok a legjobb tudásuk ellenére a Har­madik Internationálét okozták a spanyol forradalom kitörésé­ért, amely ha győzedelmeskedik, nem lesz kellemes reájuk nézve, akármennyit is papolnak de­mokráciáról. A Szoviet Unió gyanúsítása tehát csak manő­ver volt arra, hogy attól minél több engedményeket kicsaj anak. A Szoviet Unió, hogy még a lát­szatát is eltüntesse a forradal­mi propagandának egymásután törli el a forradalomnak a népre üdvös vívmányait, igye­kezvén megtartani szövetsége­seit. A Nemzetek Ligája cimü nagy tolvajok társaságában, mint ahogy azt Lenin nevezte a -legreakciósabb intézkedések szószólója, a szoviet megbízott­ja. Csak egy ügyet említek meg mint például: Litvinoff beszé­dét, amelyet Sándor jugoszláv király-hóhér meggyilkolása után tartott Genfben. Itt azt kí­vánta ez a “tovaris,” hogy minden államot kötelezni kell, hogy a politikai menekülteket ellenőrizze és azokat ki is szol­gáltassa. A Harmadik Internationálé célja a nemzetközi munkás for­radalmat propagálni az 1917- iki orosz forradalom módszerei­vel. A különféle burzsoá kor­mányok okkal-e vagy ok nél­kül nem szívesen látják ezt. A szoviet kormány, hogy szövet­ségeseit megnyugtassa igyek­szik a saját területén azokat elhallgattatni és elnémítani azt az elemet, amelyikben még él a Harmadik Internationálé eszmé­je, amely szerint a Szoviet Unió fennállását és megmaradását nem csupán a fegyveres felké­szültségben, hanem a nemzet­közi munkásság forradalmi te­vékenységében és szolidaritá­sában látja biztosítva. Azért oszlatták fel a régi bolshevis- ták egyesületét, azért rendezik a “párttisztitásokat,” amelyek­ben különös iróniája a sorsnak, legelső sorban a legrégibb párt­emberek, a legkipróbáltabb for­radalmárok lesznek kiirtva. Ezekben még él a forradalmi szellem, ezek ellen kell hazaáru­lást termelés akadályozási és rombolási frame-up-okat csinál­ni, hogy örökre elhallgatas­sák őket. A tömegek elégedet­lenségének más csatornákba va­ló vezetésére is jól jönnek ezek a pörök és “tisztítások.” Hatá­rozatokat fogadtatnak el a tö­megekkel, hogy ki kell irtani a fasizta veszett ebeket. De ugyan­akkor a tömegek adakoznak a spanyol forradalmárok részére is. Kerek 20 millió szervezett munkás, 12 millió rubelt adott a spanyol munkásoknak, fejen­ként 60 kopeket, amely kétsze­ri u.t az uj moszkvai Subway vonalon. írásom elején felvetettem azt a kérdést, hogy a munkás­ság várhat-e példát, vagy ser­kentést a kapitalizmus, a reak­ció és a fasizmus elleni harcá­ban a Szoviet Uniótól, mint olyantól. A feleletet megadtam, a föntebbiekben pedig kifejtet­tem, hogy miért nem várhat. Napjainkban dúl a spanyol munkásság élet-halál harca, ha már anyagi és tényleges segít­séget nem kapnak a Szoviet Uniótól, elvárnák az erkölcsi példát. A spanyol munkásság a nincstelenek, a kitagadottak megélhetéséért, a vélemény, a szólás és a sajtószabadságért vérzik. Erkölcsi buzdítást csak onnan várhat, ahol a vélemény és szólásszabadság meg van, a munkálkodók, a nép széles tö­megei részére. AZ OSZTÁLYHARC FOG­LYAINAK KARÁCSONYI ALAPJÁRA BEFOLYT ÖSSZEGEK. NEW YORK! FIGYELEM! Az IWW new yorki csoport­jának legújabb határozata foly­tán, a gyakori szinielőadások és táncmulatságok helyett, csak ritkábban lesznek ilyen elő­adások, de amikor aztán előadás lesz, arról fognak beszélni he­teken át. Egy ilyen előadásra készülnek február 27-én, szom­baton este 8-kor a Bérmunkás Otthonban 1351 Third Ave. (77 St.) amikor Vámos Vilmos közismert színész rendezésében 3 egyfelvonásos színdarab ke­rül bemutatásra. Közkívánatra másodszor: KI FIZET MA? bohózat. GYÜTT MENT. Életkép. HOTEL KÉK GOLYÓ. Dráma. Az előadás után tánc! Belépő jegy ára 35 cent. Saját érdeké­ben kérünk minden new yorki munkást, hogy ezen az előadá­son okvetlen vegyenek részt, mely a szórakozás mellett kul­turális célt szolgál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom