Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)

1937-02-13 / 932. szám

1937 február 13. BÉRMUNKÁS 3 oldal Hogy néz ki a gyáros ur hazafisága? BUTLER, Pa.-ból jelentik, hogy a város legszámottevőbb munka telepe az R. L. Spaide inggyár bezárta kapuit, mivel az ott dolgozó hatszáz munkás között mozgolódás történt, hogy szervezethez csatlakoz­nak. A jelentésből kiolvassuk, hogy az alkalmazottak 25 kivé­telével mind nők voltak, akik­nek óra bérük harminckét és fél cent volt. Hogy emellett a nyomorúságos bér mellett is keressenek valamit bizonyára korlátlan munka időt dolgoz­tak, ezt abból következtetjük, mert a szervezkedésük annak a jelében történt, hogy 40 órás munkahetet állítsanak be. Talán nem kellene nagy ku­tató munkát végeznünk, hogy megtudjuk, hogy a Spaide ing­gyár is mennyi rendelést szállí­tott a kormány részére, ame­lyet most azzal támogat a prosperitás felépítésében, hogy hatszáz munkását az utcára dobja és a gyárat letelepíti a Délvidéki Tennessee államba, ahol talán a 321/2 centtől is ol­csóbb munkásokat talál. Annyi bizonyos, hogy a Spa­ide inggyár ezzel nem oldotta meg a munkás kérdést, esetleg csak elodázta azt, mert hiszen előtte már más gyárak, mun­katelepek is a Délre költöztek, de arról is olvasunk, hogy a munkás “zavargások” ott is na­pirenden vannak, mert a mun­kások bárhol legyenek a mun­kájuk ellenében élni akarnak és az a munkáltató, aki a ke­leti államokban nem ad erre al­kalmat a munkásainak, az meg­vonja azt a Délen is, ami meg­szüli a harc kirobbanását. Ne mondjuk, hogy Pennsylvania nem vigyáz a gyermekre A TIZENKÉT ÉVES RUTH SLENCINSKY “CSODAGYEREK” NEM MUTATHATTA BE ZONGORA MŰVÉSZETÉT PHILADELPHIÁBAN. Úgy látszik Pennsylvania ál­lam külömb kormányzattal van megáldva, mint az ország töb­bi államai, mert ott “komolyab­ban veszik” a törvényeket és azt betüszerint be is tartják. Az utóbbi időkben sok panasz került napfényre, különösen a fiatal korúak munkáját illető­leg. Sok helyen a profit éhes tőke, gyermekeket alkalmaz, felnőttnek is nehéz munka vég­zésére, hogy a néhány cent el­lenében több és több haszonhoz jusson. A gyermekek kihaszná­lása a gyárakban olyan nagy mérvű lett, hogy annak ügye felkerült a washingtoni tör­vényhozás elé, de amely még csak vizsgáltassa a panaszokat. Sokkal liberálisabbnak bizo­nyult Pennsylvania állam mun­kaügyi minisztere, aki mind­járt cselekszik is a gyermek védelem ügyében. Bár ne vegye senki rossz néven, hogy a mun­kaügyi miniszter ur ezt a vé­delmet nem az állam sok száz gyárában és munkatelepein kezdi, ahol a tizenkét éves és még fiatalabb gyermekek 50 centtől egy dollárig terjedhető napszámért dolgoznak, hanem a zongora művész csoda gyere­ket, a 12 éves Ruth Slencinskyt tiltja el, hogy Philadelphiában bemutathassa művészetét. Még mondja aztán valaki, hogy Pennsylvania államban nem vigyáznak a gyermekekre. Be nevezett-e már az Old Gold versenybe?, kérdezi a “kommunista” újság az Uj Előre az olvasóitól, “mert egy vagyont nyerhet ebben a versenyben” “világosítja” fel olvasóit ez a forradalmi újság. Minden bizonnyal a munkáso­kat, de különösen azt a több mint százezer sztrájkoló autó munkást akarja az Uj Előre a cigaretta vállalat kétszáz ezer dollár “ajándékához” juttatni és CSAK azért vállalkozott, hogy a legnagyobb kizsákmá­nyolással készülő cigaretták egyikének hasábjait eladja. Vagy ez is beletartozik a “harmincöt” éves jubileumi programba, hogy a cigaretta vállalat jutalmazza a forradal-, mi újság “tanitását, nevelését, amint szives támogatását és megjelenését kérik az összes egyházak és azok papjainak a forradalmi újság jubileumi ün­nepségein. A Szabó Károlyok és Kovács Annák valószínű, hogy most is tapsolnak, látva a forradalmi újságjuk nagy népszerűségét, hogy a cigaretta gyárosok és a telefon társaságok egy vonal­ba helyezik a gyűlölt polgári újságokkal. Igazuk is van, az Uj Előre szavahihetőbb “mert egy vagyont nyerhet ebben a versenyben.” HA DOLGOZIK NEFELED­JEN VÁSÁROLNI A SPANYOL MUNKÁSOK HARCÁT SEGÍ­TŐ BÉLYEGEKBŐL! “Hogyan civilizálja Franco Spanyolországot” (Az alábbi dokumentumok kivonatai egy terjedelmes kiáltványnak, melyet a Madridi Ügyvédi Kamara bocsáj- tott ki azon reményben, hogy a világ törvényes professzio­nális foglalkozást űzőinél megértésre fog találni és támo­gatni fogják a fasizmus elleni harcot.) A régi monarchia úgy kor­mányozta Spanyolországot, mintha az egy kolónia lett vol­na. Ezen együgyüség következ­tében a monarchia elveszítette az összes kolóniákat és Spa­nyolországban, amely az utolsó kolónia, a monarchia a lázadó hadak segítségével akarja kiöl­ni a lakoságot­A háborút szító és vörösfaló papság is megjelent. A spanyol nép legyilkolására behozott mó­rokat a püspökök áldották meg, akik szemforgatva akasztották a “Jézus Szivet” a mellükre. A demokratikus világ segít­ségéért kiálltunk ezen pokoli kegyetlenség ellen, mely meg­szállta Spanyolországot és ame­lyet a külföldi diktátorok támo­gatnak. A lázadóknak kiadott hiva­talos rendelet, melyet a loja- listák által elfogott lázadó ve­zetőknél találtak a legkímélet­lenebb gyilkolás és terror vég­rehajtása. Ezen utasítás szerint ölni kell, minden kegyelem nél­kül, nemcsak a munkásszerve­zetek vezetőit és tagjait, ha­nem azok családtagjait is, hogy ezáltal félelmet teremtsenek és elvonják az erőt a védelemtől. Ezen rendelet a végrehajtás felelősséget teljesen a lázadó ve­zérre hárítja azon kegyetlensé­gekért, melyeket elkövetnek. SEVILLEBEN EZREKET LŐTTEK AGYON. Ezen sorok keretében lehe­tetlenség felemlíteni az elkö­vetett kegyelenségek milliárd- jait, melyeket a spanyol nép ellen elkövettek. Minden elmú­ló nap sok uj gyalázatot hoz napvilágra. Az alábbiakban csak egy néhányat sorolunk fel az elkövetett embertelenségek kö­zül, amelyek ellen tiltakozó sza­vunkat emeljük és a világ igaz­ságszolgáltatása elé járulunk. Azon területeken, melyeket a lázadó hadak megszállva tar­tanak az összes munkásokat kivégezték akiknek szervezeti tagsági könyveik volt. Holtte­temeiket az utcákon szórták el, vagy a temetőkben rakás­ra dobálták, mindenkinek a lá­bára, vagy kezére kötötték a szervezeti tagsági könyvet an­nak bizonyítására, amiért ki­végezték őket. Amikor a fasizta hadak be­vonulták Badajöozba, 1500 munkást tereltek a bikaviadal tér istálójába. A nézőtér ülé­sein gépfegyvereket állítottak fel és a munkásokat az istálók- ból szorították ki az arénára, ahol a gépfegyverekkel gyilkol­ták le mind egy szálig. A holt­testeket a tér közepén hagy­ták. A lelőtt munkások közül sokan még éltek, de senki nem hallgatta segély kiáltásaikat. Salamanciában Jósé Andrés Manso hírneves szocialista ügy­védet a bikaviadal arénába ki­sérték, ahol tüzes dárdákkal szurkálták össze és később ma­tador szuronnyal megölték. Sevilleben több mint 9000 munkást és parasztot lőttek le a lázadók. A mór és külföldi légionáriusok fel és le marsol- tak a földszintes házsorok ut­cáin és az ablakokon át gráná­tokat dobáltak a házakba, me­lyek a nők és gyermekek szá­zait irtották ki. A vad hordák kéjjel vettek erőszakot a nő­kön és gyilkolták le azokat. Quipo de Llano generális rádió beszédben buzdította a megva­dult katonákat a nők megbecs- telenitésére. El Carpio vidékén, Cordova közelében, amely jelenleg a kor­mány csapatok kezében van, a fasizták kapitánya, aki napok­ig terrorizálta a vidéket, két­száz munkást kisértetett ki a temetőbe és miután megásatott velük egy nagy sirt, valameny- nyit lelövette. Később kidobol- tatta a városban, hogy két órát ad hozzátartozóiknak, hogy sze­mélyes tárgyaikat megtalálják a lelőtteknél. Ez vérfagyasztó jeleneteket idézett fel, amit le­hetetlenség leirni. De ami a leg­kegyetlenebb eljárás, amikor a családtagok megjelentek a te­metőben a kapitány parancsot adott a tüzelésre és valameny- nyit legyilkolták. Moronban, amikor a kormány csapatok kiűzték a fasiztákat sok nőt találtak akiknek a mel­lük le volt vágva és egy he­lyen a falba vésve találták a következőt: “Mi meghalunk, de a ti asszonyaitok fasiztákat fognak szülni.” Más helyeken az asszonyok haját levágták és mezítelenül kényszeritették őket a nyilvános tereken tán­colni. Köteteket kellene írnunk ha a fasizták által elkövetett főbb bűnöket felakamánk sorolni. A spanyol nép életéért és sza­badságáért harcol. De be kell fejeznünk ezen kiáltványt, mert toliunk eltörik a fájdalomtól és gyötrelemtől, amiért kénysze- ritve van megörökíteni ezen alá­való és kegyetlen lelkiismeret­lenséget, amelyeket a spanyol fasizták elkövetnek. A legmélyebb megilletődés- sel fordulunk a világ igazság­szolgáltatásához, hogy legye­nek segítségünkre izolálni a lá­zadó vadállatokat, akik egyál­talán nem méltók a civilizált emberiség szimpátiájára. Ily vérlázitó kegyetlensége­ket követtek el a lázadók, akik afrikai és külföldi légionáriu­sokkal szállták meg az orszá­got. A spanyol néptől elrabolt fegyverekkel vannak felszerel­ve, melyekkel azokat gyilkol­ják. A fasizta vadállatok, akik a fenti és azokhoz hasonló szám­molyt. a 6-ik oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom