Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-01-22 / 929. szám
1937 január 23. BÉRMUNKÁS 7 oldal TÉNYEK ÉS MEGJEGYZÉSEK "" A. K. rovata AZ EGÉSZ VILÁG imperialista osztálya farizeus szemfor- gátással hirdetik a békét. Az alanti számok rutul cáfolnak a vak politikusok népámitó hazugságaira. Az Egyesült Államok elnöke a félvilágot járta be, a béke pálmáját lobogtatva a külvilág előtt. Lássuk a statisztikai kimutatást : Az Egyesült Államok 1914- ben 244 és fél milliót költött a hadsereg, haditengerészet fen- tartására, fejlesztésére. 1934 julius 1-től 1935 julius 1-ig pedig 710 milliót, 1936 julius 1- től 1937 julius 1-ig egy billió 200 millió dollárt. Hogy nem hervad el az a pálmaág a New Deal elnökének kezében, amikor ilyen vakmerő hazugsággal járja a fél világot. A világ másik fele, Angolország 1914-ben a világ háború évében 375 millió dollárt költött a gyilkos hadseregre. Franciaország 1914-ben 349 milliót, 1935-ben 701 milliót. Németország 1914-ben 463 milliót, 1935- ben 360 milliót. Olaszország 1914-ben 179 milliót, 1935-ben 355 milliót. Japán 1914-ben 95 és fél milliót, 1935-ben 269 milliót. Ezek a számok, hivatalos kimutatásai a fenti országoknak, amelyeket ők a nyilvánosság számára adnak ki. A londoni “Economist” kimutatása szerint egyedül Németország Hitler uralomra jutása óta 16 és fél billió márkát költött a hadsereg építésére. Úgyszintén Olaszország és Japán hadiköltségei is jóval alacsonyabbak a nyilvánosság számára mint amennyit ténylegesen költenek. Az Egyesült Államok 1929 julius 1-től 1934 julius 1-ig Amikor idáig jutottam, magamhoz tértem. — És honnan való az a pénz ? — Simon Antal barátodtól — felelte a feleségem —, de nem hagyták itt, mert a küldönc csak a saját kezedbe adhatja át, hanem itthagyta a címet, még ma elmehetsz érte. — És levelet is hozott? — Nem, semmit, csak a pénzt. Hidegrázós izgalom vett erőt rajtam. Hogyan, egy sor irás nélkül, az én üzleti javaslatomra alamizsnával felelt ? Egyetlen sorra se érdemesített, még annyira se, hogy megirja: most nem érek rá a dolgoddal foglalkozni, majd legközelebb, addig is, ugy-ugy, pillanatnyilag segíthetek rajtad, régi cimborák közt semmi az ilyesmi, majd megadod stb . . . De semmi, egyetlen sor se. Egyszóval, levelemet egyszerűen alamizsnakérésnek nézte és úgy intézte el, mint ahogy azt a gazdagok szokták, fölülről lefele . . . nesze egy kis konc a vagyonom- ból, tudom, hogy csak erre pályázol, a többi csak lárifári, láthatod, nem is veszem komolyan az üzleti tervedet, úgy. ahogy magad se, hát itt a pénz, most aztán nyugtom lesz tőled .. . terjedő hadiköltsége 3 billió 973 millió 100 ezer dollár. így csinálják a békét! AZ AFofL havi jelentésében beszámol négy hatalmas iparág munkásainak átlagos keresetéről. A cigaretta gyártásban foglalkoztatott munkások 96 százaléka kevesebbet keres óránként mint 72 cent. A papír ládák készítésénél alkalmazott munkások 83 százaléka keres 70 centen alul óránként. Az automobil gyártásnál alkalmazott munkások 56 százaléka keres 75 centen alul óránként. Az acél iparban alkalmazott munkások 71 százaléka keres óránként 75 centnél kevesebbet. Eme kimutatás szerint ebben a négy iparban foglalkoztatott munkások 63 százaléka, vagyis 575 ezer munkás keres kevesebbet mint a hivatalos kimutatás szerint szükséges az ember létfentartására. ÚJABB REKORDOT ért el december hó második hetében az Egyesült Államok olaj termelése. A nyers olaj termelés az említett héten 3 millió 119 ezer 500 hordó volt, vagyis 119 ezer 300 hordóval többet termeltek mint bármely héten azelőtt. Az American Petroleum Institute jelentésében kimutatja, hogy a Californiától keletre a termelés naponta 2 millió 525 ezer 500 hordót tesz ki. ÁLTALÁNOS munkás ügyek az Egyesült Államok tiz államának 98 városában 1936 első öt hónapjában 8 ezer 400 engedélyt adtak ki 14 és 15 éves fiuk és leányok számára, hogy munkát vállalhatnak, 1935-ben Biztosan igy gondolta. Hát nem és ezerszer nem! Tollat, papirost kotortam elő és írtam: “Simon Antal, félreértettél, nekem nem alamizsna kell, ne- nem munka, jövedelem. A 100 pengőért nem megyek el . . . Nem haragszom rád, csak nagyon szomorú vagyok . . .” Másnap újra elhozták a 100 pengőt. Akkor már higgadtan, csendesen mondtam a küldöncnek: Megírtam, hogy nem fogadom el . . . vigye szépen visz- sza! — Simon ur nincs Pesten, levelét még meg se kaphatta, tessék csak elfogadani, nekem az a megbízatásom, hogy föltétlenül hagyjam itt . . . Nem fogadtam el. Megvallom, nem volt könnyű elhatározás: a fogamat csikorgattam bele. De ami a dologban a leg- meghatóbb, az a feleségem eljárása volt. Amikor látta irtózatos belső vívódásomat, odajött hozzám, megölelt és halkan azt mondta: — Jól tetted, Pista! Azóta mással sikerült értékesítenem találmányomat, fiam meggyógyult, eltengődünk valahogy . . . ugyan ezen idő alatt 3 ezer 350- et adtak ki. Ez évben 150 százalék emelkedést mutat az ifjú munkások részére kiadott munka engedélyek száma. A National Child Labor Committee felülvizsgálta South Carolina, Georgia, Alabama, Mississippi és Luisiana államok fürészmalmaiban alkalmazott ifjú munkások helyzetét és jelentésében feltárja azt a borzasztó viszonyokat, amely ma a fürészmalmokban uralkodik. Jelentésében azt mondja, hogy a new englandi szövő gyárak telepén száz esztendővel ezelőtt foglalkoztatott ifjú munkások helyzete nem volt rosszabb mint ma 1936-ban a fenti államokban foglalkoztatott ifjú munkásoké. Ugyan ilyen elszomorító a jelentés Colorado és Nebraska cukorrépa ültetvényesein foglalkoztatott ifjú munkások helyiéről. A bizottság megállapította, hogy a cukorrépa megmunkálásának idején kivonják a gyermekeket az iskolából, elvonják őket a játéktól és kora reggeltől késő estig dolgoztatják, túlnyomó részben keresetük napi 11 és 21 cent között váltakozik. AZ ELMÚLT elnök választásoknál a republikánusok 7 és fél millió dollárt ösmernek be, a szenátusi vizsgáló bizottság előtt, hogy elköltötték. A demokraták csak 3 és félmilliót. Tehát eszerint az Egyesült Államok elnökének megválasztása 11 millió dollárba került, mégis azt mondják, hogy a nép választja az Egyesült Államok kormányának intézőit. De ezt a Campány költséget a kongresz- szusi bizottság álapitotta meg, amely nem fogja a nyilvánosság előtt magára teríteni a vizes lepedőt. Ennélfogva sohasem fogjuk megtudni, hogy menynyibe került az 1936. elnök választás. SZENÁTOR NYE a kong- reszus fegyver és lőszer gyárak vizsgáló bizottságának az elnöke, egyik beszédében azt a kijelentést tette, hogy Hitler náci uralomra jutását nagyban alősegitette az amerikai Colt Firearms Co. amely revolverekkel szerelte fel a titkos náci hadsereget. De nemcsak a Colt társaság szegte meg az Egyesült Államok semleges törvényeit hanem valamennyi fegyver és lőszer gyár. A United Aircraft Export Corp Pratt Whitney társaság 1932—31- ben több mint 2 millió dollár értékű muníciót szállított náci Németországnak. AZ AMERICAN Council of Industrial Progress jelentése szerint 1936-ban az ipari munkások átlagos keresete egy ezer 42 dollárt tett ki. Ezért az ösz- szegért 2 ezer 858 dollár értékű árut termeltek. Ugyan ezen bizottság jelenti, hogy az ipari áru cikkek termelése 1914-től kezdve tette- mesen fokozódott holott 1935- ben az iparokban ugyan annyi munkást alkalmaztak mint 1914-ben. Ebben az esztendőben a Manufacturing Industry alkalmazott 6 millió 896 ezer bérmunkást, akik termeltek 9 billió 710 millió dollár értékű árut. 1935-ben ugyan ezen iparokban alkalmaztak 6 millió 926 ezer bérrabszolgát, akik előállítottak 19 billió 794 millió dollár értékű árut. Csak 30 ezer munkással volt több alkalmazva 1935-ben és előállítottak 10 billió 84 millió dollár értékű áruval többet, mint 1914-ben. 1914-ben a munkás 42 százalékát kapta visza a termelt javak értékének, mig 1935-ben már csak 36 szrzalékát. Ez a technika fejlődésének a vívmánya, amelyet a kizsákmányoló osztály a munkások szervezetlensége folytán saját javára gyümölcsöztett. AZ EGYESÜLT Államok földbirtokosai 1936 évi termékeikért bevettek 9 billió 530 millió dollárt, 1 billió 20 millió dollárral többet mint 1935-ben és mégis a legnagyobb mező- gazdasági államokban mint Montana, Nebraska. Arizona, North és South Dakota, Kansas, százezrével jutotak a kisgazdák, a koldus botra. 1936- ban 772 millió 352 ezer bushelel kevesebb kukorica termet, mint 1935-ben, mégis 14 millió dollárral többet vettek be a nagy- birtokosok, egyetül kukoricáért mint az elmúlt évben. AZ EGYESÜLT Államok teher autó tulajdonosai 1936- ban 312 millió dollár adót fizettek hajtási engedély fejeében. Az Egyesült Államok összes vasúttársaságai pedig 275 milliót. Az Egyesült Államok összes teher autói csaknem három millió egyént foglalkoztatnak, mig a vasutak alig egy milliót. Kéktó, tiszta tó A csongrádmegyei Kéktó legelőjének egyik végén több mint félesztendeje áll egy ku- tyaólnagysági láda. Ámde nem olyan egyszerű láda ez, amilyen akad sokezerszám, legalább is a szerepét illetően nem olyan, mert ez — emberi lakásul szolgál. Angyal János kéktói béreslegény lakik benne és a tavasz óta már szépen be is rendezkedett. Van néhány baromfia, szalmazsákja, egy-két szerszámja, még zsirosbödöne is van, igaz, hogy üres, sőt még üstje is volt, amelyet azonban a közelmúltban elloptak tőle. Persze, a sok berendezés sok helyet foglal, úgyhogy Angyalnak — akit hatalmas szakálla miatt a környék lakossága négusnak nevezett el — éjszaka, amikor alszik, kilóg a lába a lakásból. Egyik lába meg is fagyott már a szerencsétlen embernek. A környékbeli tanyások megszánták és felajánlották, hogy költözzék valamelyikhez. Angyal azonban kijelentette, hogy semmi áron sem hajlandó otthagyni jelenlegi lakóhelyét. Egyesek szerint az apósával való összeveszése keserítette úgy el, hogy nem akar tudni az emberekről; ámbár az is lehet, hogy más oka van rá. Annyi bizonyos: lehet rá oka bőven, hogy ne kívánkozzék ma az emberek közé . . .
