Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)

1937-01-22 / 929. szám

1937 január 23. BÉRMUNKÁS 5 oldal A MICHIGAN! SZTRÁJK ZÓNÁBAN A rendőr fegyverek kattogá­sától és a gázbombák robbaná­sától, lett hangos az elmúlt na­pokban Flint városa, ahol a GMC egyik gyárában már há­rom hete, hogy sztrájkba lép­tek a munkások. A sztrájkoló munkásoknak egy része a gyár­ból kivonult, mig egy másik rész bent maradt ülő sztráj­kon. A General Motors Co. tiszt- viselősége ugyancsak ahoz a cselhez folyamodott, mint a többi gyárosok, nem akarnak a sztráj kólókkal mindaddig tár­gyalni, mig a gyárat el nem hagyják. Az a következtetés, hogy a cél nem volt más, mint hogy az ülő sztrájkolóknak a gyár elhagyása után az üzemet ismét megnyitják és szkebeket próbáljanak toborozni, a munka folytatására. Ezen törekvésük azonban nem sikerült, mert a munkásság már tanult az döb­beni lezajlott sztrájkokból, mely eseteknél az ülő sztrájko- lókat az unió tisztviselők kér­ték az üzem elhagyására. Valószínű tehát, hogy ez volt az oka annak hogy a GMC tiszt­viselői január 11-én a kompá­nia által felfogadott special gun- meneket állítottak a gyár fő­bejáratához, akik meg akarták akadályozni, hogy a bent lévő sztrájkoló munkások részére élelmet vigyenek. Ugyan aznap jelent meg a rendőrség is, hogy Black biró által kiadott injunction rendeletet végrehajt­sák: a sztrájkoló munkásságot terroral a gyár elhagyására kényszerítsék. Itten leszögez­zük azt is, hogy ez a Black ne­vű biró csak 3300 részvénynek a tulajdonosa a General Motors Co.-nál. Nem csoda tehát, hogy a tiltó parancsnak olyan köny- nyen aláirt. Ekkor kezdődött meg a harc, a rendőrök a gyár kapuját akarták betömi, melyet a bent- lévő sztrájkoló munkásság be­zárva tartott. A bentlévő sztráj­koló munkásoknak egyéb esz­köz nem állott rendelkezésükre, mint a tűzoltó felszerelés, a vizipuska, melynek segítségével sikerült az emberi ösztönből kivetkőzött állatias rendőrsé­get visszavonulásra kényszerí­teni, a gyárosok által felbérelt fegyveres gangszterekkel egy­ütt. Az előbb támadó, de később már menekülő 'zsoldos hadsere­ge a kapitalizmusnak, jobbra és balra kezdett lövöldözni, do­bálták a gázbombákat, több munkást súlyosan megsebesí­tettek. Megemlítésre méltó még az is, hogy Flinten, egy erőszak csőcselék szervezetet alakítot­tak a General Motors Co.-ék, melynek az volna a hivatása, hogy a védtelen sztrájkoló munkásságot terrorizálja. A kint lévő sztrájkoló munkás­ságból egy pár ezren a rendőr­ség megfutása után, az épüle­teit egész éjjel őrizetbe vették, nehogy ez a csőcselék banda éj­nek idején megtámadja a gyár­ban lévő sztrájkoló munkássá­got. De úgy látszik, hogy ez a banda, tényleg gerinctelennek bizonyult, mert nem mert a gyártelepnek még a tájára sem menni. Michigan állam kormányzó­ja az állami milíciát rendelte ki és jelenleg Flinten 1200 fő­ből álló állig felfegyverezett fiatal zsoldos hadsereg fegyver­rel a kezükben várják a paran­csot, hogy mikor lőjenek. Több mint valószínű, hogy az union tisztviselők szívesen leülnének tárgyalni, melyről a General Motors tisztviselői még halla­ni sem akarnak ezen tudósítás­nak az írásakor. Már többször volt arról szó. hogy a szenátus egy felülvizs­gáló bizottságot nevezett ki, kik felülvizsgálták a különböző ipari fejedelmek tevékenysé­gét. Tudni illik ez a bizottság felderítette, hogy Amerika kü­lönböző gyárvállalatai ezreket költenek évente kémkedésekre, fegyveres felszerelésekre me­lyeket sztrájkok alkalmával óhajtanak használni. Ennek a bizottságnak egyik tagja La Follette Wisconsinból jelentet­te, hogy a General Motors Co. a Pinkerton detektív ügynök­ségnek 167.000 dollárt fizetett ki, mely összeg nem volt a kom­pánia üzleti könyveiben feltün- tettve, hogy miért lett kiadva. Ezt azonban feltüntetés nélkül is könnyen meglehet állapítani, mert valószínű, hogy ennek a detektív irodának is csak az lehet a hivatása, hogy gun- manekkel, besúgókkal és kémek­kel lássa el a gyárosokat. Néz­zük Fordot, az egész gyártele­pét fegyveres gyilkosok irányít­ják. A General Motors Companiá- nak egy 10 tagból álló intéző bizottsági tagja van, kiknek évi fizetésük egyenként 200.000 dollár, ugyancsak egy másik tisztviselőnek az évi fizetése 300.000 dollár, A. P. Sloan Jr. a General Motors elnöke, 375.000 dollár fizetést kap évente. Ez a 12 ember évente 3.000.- 000 dollárt kap fizetés fejében. Ennek a 12 embernek a fizetése évente éppen annyit tesz ki, mint 3.800 munkásé, akik a mozgópadok mellett dolgoznak az összeállításnál és srófokat csavarnak be, mely évente ki­tesz 8.000.000.000 srófot. A General Motors kompániá­nak az 1935-ik évi jövedelme 167.000.000 dollár volt. Mig 1936- ban már 228.000.000 dol­lárra emelkedett a tiszta ha­szon. A jelentések szerint ugyancsak ez a kompánia 1937- ben 300.000.000 dollárt számított csinálni tiszta hasz­not. A jelenlegi sztrájkból ki­folyólag a kompánia 1.000.000 dollárt vészit naponta. Hogy a sztrájkra ismét visz- szatérjünk, Lewis-ék úgy az állami kormányzattól, mint a washingtoni kormánytól támo­gatást kapnak. A munkásság szolidaritása eme sorok írása­kor elég szilárd. Ha a munkás­ság ezen sztrájkot elfogja buk­ni, úgy senki mást nem okol­hat mint a vezéreit, Lewis re­akciós gépezetét. Egyébbként ez a harc az automobil munkás­ság első próbálkozása, mert ehez hasonló tömegsztrájk az autó iparban nem volt. Az IWW hive a munkásosz­tály szolidaritásának, igy tag­jaink de különösen, akik az autó iparban dolgoznak, köte­lességüknek tartják azt támo­gatni. A harcok alkalmával nem azt kell nézni, hogy azt ki ve­zeti, mint azt az AFofL teszi és Lewis-ék tették 1911-ben Dillonville, Ohio kerületében, az IWW-ban szervezett bányá­szokkal, ahol Lewis-ék a kom­pánia gunmenekkel szövetkez­tek és az IWW tagjait fegy­verrel verték ki az államból. Mi tudjuk, hogy Lewis és a vezérkara ma is olyan reakciós, mint volt 1911-ben. De ugyan akkor azt is tudjuk, hogy az autó munkásokra sem vár más, mint amit a bányászok kaptak és az a tömeg, mely ma még forradalmi nevelés hiányában a CIO-t követi hűségesen, éppen olyan megvetőleg fogja Lewis- éknek a törekvéseit keresztül huzni, ha annak tudatára éb­red. A végén csattan az ostor. Tudósitó. AZ OSZTÁLYHARC FOG­LYAINAK KARÁCSONYI ALAPJÁRA BEFOLYT ÖSSZEGEK. CLEVELAND, O.: Rosa Koncz 2.00, J. Kollár 1.00, L. Lefkovits 3.00, K. Tóth 1.00, J. Herczeg 1.00, J. Tamássy 1.00, J. Fábián 1.00, L. Berta­lan 1.00, C. Horváth 1.00, J. Nehéz 1.00, A. Buda 1.00. ASTORIA, N. Y.: Z. Zatyko 1.00, Izabella Nagy 1.00, Mrs. V. Feres 50, U. Silverman 25. BROOKLYN, N. Y.: J. Szi- gety 50. NEW YORK, N. Y.: J. Fecz- ko 1.00, J. Unger 25, J. Gress- haupt 20, J. Stankawitch 50, F. Edgárt 50, G. Glazer 25, J. Lendl 25, L. Morez 25, D. Lup- land 25, Chas E. 1.00, George 25, Garler 50, Alex Ács 1.00, Mrs. Ács 50, Ethel Gell 25, Elizabeth Gell 50, F. Mátyás 50, Julia Simon 50, Frank Ksel- man 50 L. Kovách 25, F. Or­bán 25, L. Horváth 25, J. Lu­ka 25, A. Kovách 25, Sári Rák 25, D. G. M. 25, A. Haller 25, J. Ungár 20, J. Weber 10, C. Csepke 15, L. Molnár 25, G. Calmán 10, A. Barabás 25. TRENTON, N. J.: G. Joob 25, M. Menrath 25, J. Varga 25, Mrs. Erdy 25. NEW BRUNSWICK, N. J.: B. Goldstein 1.00, B. Gellén 1.00, S. Ehas 1.00, J. Rád 1.00. BUFFALO, N. Y.: S. Varga 25, N. Souter 10, H. Dolan 10, C. Kachow 10, F. Hosbor 10, L. Koeser 10, R. Chopin 10, R. Jones 10. R. Shuttleworth 10, H. Henning 10, Olvashatatlan 10, J. Senfuer 25, P. Hering 1.00, A. Bolla 1.00. CHICAGO, ILL.: A. Szász 1.00, J. Stromayer 1.00, J. Doj- csák 1.00, S. Shulz 25, J. Ná- dasdi 50, A. Nádasdy 50, S. Ha­da 1.00, L. Takács 50, J. Hor­váth 25. DETROIT, MICH.: P. Sütő 50, J. Gombos 1.50. POWHATON, PT. O.: J. Var­ga 25, Mary Kaseta 15, S. Ba­lázs 25, Mrs. Balázs 25. FT. LAUDERDALE, FLA.: A. Sokola 50, Mrs. A. Sokola 50, H. Reiter 50. Mary Soos 25, S. M. Soos 50, Chas. Nagy 1.00, SOUTH BEND, IND.: F. Szűcs 50, L. Hegyi 25, A. Rácz 25, G. Orbán 25, T. Szabó 25, P. Markó 25, J. Kepes 25, M. Horváth 25, J. Benko 25, N. Ivankovics 50, J. Éliás 50, G. S 25 BRIDGEPORT, CONN.: Ro­se Herold 50, J. Herold 50, J. Rascan 50. Anne Rascan 50. LOS ANGELES, CAL. P. Molnár 1.00. HERNDALE, MICH.: S. Kecskés 3.50. NEWARK, N. J.: Soos I. I. 00. MILWAUKEE, WIS. E. Sass 1.00. Az Edison társaság uj detroiti telepét mutatja képünk. A 248 láb hosszú és 120 láb széles épület üvegből készült, ennek dacára ablakok nincsennek rajta. Mesterséges szellőztetésével minden időben egyforma a légáramlata. Munkások agya és munkások munkája a technikának ezen uj alkotása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom