Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)

1937-06-12 / 949. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1937 junius 12. Fiatal cukorbetegek Gyarmatok és nyersanyag­források IRTA: MÁTHÉ REZSŐ. Az alábbi értekezés a Budapesten megjelenő “Századunk” cimü társadalom tudományi szemlében jelent meg. (Folytatás.) Ugyanez okból a történeti pél­dákra való szokásos hivatkozást sem tartjuk célravezetőnek. Ez utón az oksági viszony kellő exaktsággal sohasem mutatható ki, de másrészt a társadalmi kérdések erkölcsi kérdések is, ebből a szempontból pedig a történeti példák akkor is irre­levánsak lennének, ha azokból a jövőre lehetne is következte­téseket levonni. Mégis — ezzel a fenntartással — önkényes vagy célzatos okfejtésekkel szemben utalunk arra, hogy Portugália és Spanyolország ha­nyatlása már hatalmuk teljé­ben megkezdődött, sőt a tör­ténetírás e hanyatlás egyik fő­okául' éppen a gyarmatok nyúj­totta gazdagságot jelöli meg, amely fokozta a vagyoni és tár­sadalmi különbségeket, növelte a lakosság rossz tulajdonságait s világhatalmi vágyakat ébresz­tett az uralkodó körökben. Ar­ra a tételre, hogy a mi korunk különösen megköveteli a nagy gazdasági egységeket, egyrészt azt válaszolhatjuk, hogy ez egységeknek nem kell a poli­tikai határokkal egjybeesmök; másrészt, ha a fenti tétel igaz, felvetődik a kérdés: miért tesz­nek meg mindent a kormányok akár kicsiny, akár nagy orszá­gaik mennél teljesebb gazdasá­gi elszigetelésére? Nem tudjuk, hogyan befo­lyásolná az egyes országok nem­zeti jövedelmét uj gyarmatok szerzése, vagy a régiek elvesz­tése, de tény, hogy a nép jólét­ről csak cum grano salis lehet beszélni. A leggazdagabb orszá­gokban is nagy tömegek nyomo­rognak, a többség pedig megle­hetős szegénységben él; a mu­zsikok helyzetén épp oly keve­set javított Szibéria meghódí­tása, mint a spanyol paraszto­kén a gyarmatbirodalom meg­szerzése. Ugyanoly kevés siker­rel vette fel a küzdelmet az an­gol kormány a “slum”-ok meg­szüntetésére, mint amennyire nem voltak eltüntethetők a nyo­mortanyák New Yorkból és amily sikertelen volt az ameri­kai kormány küzdelme a déli államok kulturális és gazdasági szempontból hátramaradt la­kossága életszínvonalának eme­lésére a konjunktúra éveiben is. Ha a terület nagyságának lenne valóban döntő szerepe, nem nélkülözne Oroszország la­kossága ma is 20 évi újjáépítés után, nem volna 11 millió mun­kanélküli és 30 millió Ínséges Amerikában, nem lett volna 1931-ben Kanadában és Auszt­ráliában 40%-os munkanélkü­liség és nem idézne fel egyre újabb konvulziókat Braziliában és Argentínában a gyökerüket vesztett tömegek nyomora. Ugyanabban az Argentínában, ahová egyesek magyar munkanélkülieket akarnak ki­telepíteni. “Vannak dolgok, amelyek oly nagyok, hogy sen­ki sem látja ó'ket.” Világos, hogy mennél kisebb, természeti kincsekben mennél szegényebb egy ország, annál kevésbé elégítheti ki szükségle­teit a hazai termelésből, itt azonban csak fokozati különb­ségek vannak, mert teljes uatar- kiában a legnagyobb országok sem élhetnének. A technika és a civilizáció fejlődése egyre erő­sebben követeli a munkafelosz­tást az országok között, egyre mélyebbé teszi a termelés nem­zetközi differenciálódását és in­tegrálódását. Ma inkább, mint valaha, nemcsak a mennél na­gyobb gazdasági egységekre kell törekedni, hanem arra is, hogy az egész Föld egy gazda­sági egység legyen, amelyen a javak és az emberek forgalma szabad. A politikai határok azonban nem szükségképpeni akadályai ennek a szabad for­galomnak, aminthogy viszont az egyes politikai határokon belül is egyre több intézkedést hoz a bürokrácia a szabad for­galom meggátlására. Amig az országok közötti forgalomban a külső adó: a vám, az az orszá­gokon belül a belső vám: adó. A külforgalom tilalmainak, kompenzációinak, kontingensei­nek megfelelnek a belforgalom monopóliumai, numerus clau- susai, törvényes restrikciói és az egyéb bürokratikus akadá­lyok hosszú sora. AZ EGYETEMES KÖZPONT SZERVEZÉSI ALAPJÁRA ADAKOZTAK: J. Policsányi, Triadelphia 2.00 Bercsa Jánosné, Cleveland 1.00 Bérmunkás Lapbizottsága 10.00 P. Turucz, Chicago......... 1.00 J. Varga, Powhaton Point 1.00 J. Lengyel, St. Louis....... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland.. 2.00 FELÜLFIZET ÉSEh A BÉRMUNKÁSRA Máj. 10-től — jun. 4-ig. J. Munczi, Cleveland....... 1.00 Mrs. J. Horváth, Ravenna 4.05 J. Csillag, Manayunk..... 1.00 Chicago Kér. Értekezlet.. 9.32 Cleveland Kér. Értekezlet 4.50 IWW csoport New York.. 4.00 Anna Szedlacsek, Long Isl. 1.00 L. Fishbein u.tról............. 6.36 G. Kuhn—L. Gáncs......... 33.00 A. Lechkó, Saugatuk....... 1.00 MBSz. East Pittsburgh.... 64.13 OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. QUESTION — DISCUSSIONS. Az inzulin felfedezés 1923- ban gyökerestül felforgatta azt a komoly véleményt, melyet minden orvos hangoztatott ad­dig, fiatal cukorbetegek továb­bi sorsáról. Azóta tizennégy év telt el, s tények bizonyítják a helyzet alapvető megváltozását. Legújabban W. Steckinger és H. Albrecht német orvosok kö­zölték a kiéli belklinika erre vo­natkozó megfigyeléseit. 144 fia­tal cukorbetegről számolnak be, akiknél huszonötödik élet­évük előtt lépett fel a betegség, és pedig az 1921. és 1935-ös évek közt. 25 beteg közül, akik az inzulin felfedezése előtt let­tek betegek, ma már csak ?gy él. Nyilvánvaló volt sajnos, hogy azelőtt ilyen fiatal bete­gek előbb-utóbb komába kerül­nek és ebből akkor még nem volt menekvés. Ma az inzulin meggátolja a koma fellépését, de ha ez valamilyen okból még­is bekövetkeznék, gyors és is­kolázott orvosi segítség mindig megmentheti az életet. Hogy mégis előfordulnak ha­lálesetek mostanában, az inzu­lin alkalmazásának idejében is, annak esetenként különleges okai vannak. Ezeknek felemli- tése nagyon megszívlelendő, mert sokszor lehet elejét venni tragikus szövődményeknek. Stockinger és Albrecht adatai szerint a fiatal cukorbetegeknek mintegy fele halt meg 1923 óta. Sokszor fertőző betegség fel­lépése rontotta el annyira a cu­korbetegnél! anyagcseréjét, hogy a szervezet már nem tu­dott a kettős bajjal megküzde­ni. Leginkább tüdőtuberkulozis fenyegeti az ifjú cukorbeteget, úgyhogy ennek megelőzésére ná­lunk különösen kell ügyelni. Máskor inkább külső körülmé­nyek játszottak szerepet. így például némelyik cukorbeteg tulkésőn jutott a klinikára. Érthető ebből, hogy mennyivel előnyösebb a városban lakó ifjú cukorbeteg helyzete a vidékiével szemben. Az orvosi segít -iég gyorsaságára vonatkozólag itt nagyon is érvényes a közmon­dás, hogy kétszer ad, aki gyor­san ad — inzulint és egyebb megfelelő orvosi beavatkozást. Nagy szerepet játszik a fia­tal cukorbeteg további sorsára vonatkozólag önfegyelmező ké­pessége és akaratereje, mert az előirt diéta szerint kell állan­dóan élnie, az inzulininjekciót pontosan kell kapnia. Fontos persze, hogy ő éppúgy, mint hozzátartozói is belássák ezen életmód betartásának rendkívü­li fontosságát. Ezért játszik szerepet a beteg műveltségi fo­ka további élete lefolyásában. De anyagi szempotokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Kevésbé magának az inzulinnak, mint inkább a különleges étrend­nek ára az a körülmény, amely megnehezíti a szülőknek ifjú cukorbetegük . felnevelését. Érdekesek a kiéli klinika or­vosainak megfigyelései betege­ik társadalmi és lelki viszonyai­ra vonatkozólag. Az életben ma­radt cukorbetegek nagyon is jól bekapcsolódnak a társada­lom életébe, találnak foglalko­zást, megélhetést s tevékenysé­gükkel örömet szereznek élet­pályájukon. Külsőleg többnyire sovány emberek, akik egészsé­ges, virágzó szervezet képét mutatják. Szellemi tehetségük, jellemük és akaraterejük ren­desen átlagon felüli, amit rész­ben életmódjuk magyarázhat. A klinika nyilvántartottjainak háromnegyedrésze társadalmi szempontból teljes értékű fog­lalkozást üz. Általában csak kö­zepes testi megerőltetéssel járó foglalkozást választanak a cu­korbeteg ifjak, de kivételes egyéneknek nehéz testi munka sem árt meg. Érdekes, hogy fel­tűnő sok az életvidám, optimista hangulatú közöttük. Sportot legtöbben szívesen űznek. Köny- nyen résztvesznek utazásokon. Nemcsak maguknak szereznek örömet, hanem általában a tár­sadalomnak kellemes és hasz­nos tagjaiként élnek. Mindez azt mutatja, hogy inzulin segít­ségével a fiatal cukorbetegből mind gazdasági, mind általános emberi szempontból olyan hasz­nos generáció nő fel, hogy en­nek támogatására az állam ré- részről is minden költséget meg­érdemel. Az inzulin, amely a cukor betegség addig ismert széruma, ma még előállításában költséges, azért a munkásnép nehezebben juthat hozzá. Kerületi népünnepély Az IWW fenállásának 32-ik évfordulója alkalmából az IWW Chicago, Racine és Milwaukee-i összes csoportjai nagyszabású KERÜLETI NÉPÜNNEPÉLYT rendeznek 1937 JUNIUS 20-ÁN, VASÁRNAP délelőtt 10 órai kezdettel a Racine közelében levő MIDWAY KERTHELYISÉGBEN Ki a szabadba, egész napi szórakozásra. Szónoklatok, szó­rakoztató társas játékok, finom ételek és frissítők. Tánc. Belép­tijegy 25 cent. A chicagói bizottság ezúton is felszóllitja az autó tulajdo­nosokat, hogy jelentsék be, logy hány résztvevőt tudnak kiszál­lítani, úgy szintén akinek nincs autójuk és részt akarnak ven­ni, azok is jelentkezzenek, hogy a bizottság gondoskodhasson utazási lehetőségről. Az autó karaván vasárnap reggel 9 órakor fog indulni a Bérmunkás Otthontól 2419 Lincoln Ave. (a Fullerton és Hals- ted közelében.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom