Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-05-29 / 947. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1937 május 29. Darvin élete és munkái Ahol az ország iparának felét leállíthatja ZILWAUKEE, Mich. — A munkásság helyzetének a tarthatatlanságát bizonyítja az a körülmény, hogy az erőmüvek telepein dolgozó munkások, akik olyan felügyelet alatt vannak, Ez volt az általános véleménye azoknak, akik e hó 16-án a coraopolisi Magyar Otthonban részt vettek Fishbein mtárs előadásán. Ezzel az egy mondattal kifejezést is adtam arról a briliáns beszédről, amelyet csak az ipari unionizmus esz- mélyétől áthatva lehet a gyűlés tárgyát képező spanyol forradalom tanulságai, valamint egyenesen a nagyipart szolgáló Lewis-féle szervezkedésről mondani. Ahoz azonban, hogy ilyen A munka beszüntetését követő néhány óra elmúltával maga az állam kormányzója jelentkezet, hogy a termelésben békét hozzon létre. A munkások vissza is mentek a munkára és előadások gyakoriabbak legyenek először is és másodszor is a munkások anyagi támogatására van az IWW magyar propaganda mozgalmának szüksége, mert az utazás valamint az utón levés pénzbe kerül. Hisz- szük, hogy amikor az ilyen segítséget kérjük egyetlen a gyűlésen résztvett munkás nem fog minket elutasítani, de lehetővé igyekszik tenni, hogy a munkásság felvilágosító munkáját továbbra is végezzük. Tudósitó. (Folytatás. Volt azonban üldöztetésben, gúnyban és heves támadásokban is része. Azok a tudósok, akik mindjárt a mü nyilvános- dették, mélységesen megbotrán- koztak az uj tanon, melynek gondolatmenetét és végső következtetéseit a következőkben foglaljuk össze. Számos tapasztalat bizonyítja, hogy az ember a tenyésztett állatokat és növényeket a maga céljainak megfelelő módon bizonyos mértékig át tudja alakítani. A galambok sok százféle fajtáját az ember a szirti galambból tenyésztette. Vad állatokat meg tudott szelídíteni az ember és például a külöm- böző szelíd! kutyafajtákat néhány vadfajból tenyésztette. Ugyanezt tapasztalhatjuk a vad növények megnemesitésénél is. Az ember ezt az átalakítást úgy vitte véghez, hogy folytatólagosan és rendszeresen, azokat az egyedeket választotta ki a szaporodásra, amelyek a legnagyobb mértékben mutatták azokat a tulajdonságokat, amelyeket a tenyésztéssel fokozni igye" kezett. A legizletesebb gyümölcsfáról szaporított és azokat az állatokat választotta ki amelyek céljainak legjobban megfeleltek. Ez a kiválasztás öntudatlanul meg van a természetben is. A vadon élő fajok között is azok az alakok boldogulnak legjobban, amelyek a létért való küzdelemben legkönnyebben meg tudják szerezni azokat az előnyös tulajdonságukat, amelyekre szükségük van a fennmaradáshoz. Minthogy az egyes fajták jobban szaporodnak, m.nt amennyit el tud tartani az a környezet, ahol élnek, egy részüknek föltétlenül el kell pusztulni. Itt tehát a létért való küzdelem eszközli azt a kiválasztást, amit atenyésztésnél az ember céltudatosan eszközöl, vagyis itt a mesterséges kiválasztást a természetes kiváló- gatódás helyettesíti. Tehát itt is azt látjuk, hogy a legerősebb, az életviszonyokhoz legjobban alkalmazkodó fajok maradnak fenn. Hogy milyen apró és jelentéktelennek látszó körülmények dönthetik el, hogy melyik faj maradjon fenn s hogy a létért való küzdelemben milyen csekély eltérések játszanak szerepet, azt legjobban Darvinnak egy példája világítja meg. A méhek általában nem tudnak hozzáférni a vörös lóhere virágjának mézéhez, mert szivócsö- vecskéjük rövidebb, mint a virág kelyhe. A vörös lóhere mézéhez csak úgy tudnak hozzáférni a méhek, ha az illető vidéken vannak úgynevezett pösz- méhek, amelyek a virág kely- hébe apró lyukacskákat szoktak harapni, amelyeken át a közönséges méhek is hozzá tudnak férni a mézhez. A lóherének pedig tudvalévőén feltétlenül szüksége van a rovarok látogatására, mert különben nem ter- mékenyül meg, vagyis nem szaporodik tovább. Föltéve már most azt, hogy valamely vidéken, ahol nincsenek pöszméhek s a méhek mégis a vörös lóhere virágára volnának utalva, a szivócsövecskéknek a meghosz- szabbodása döntene a méhek sorsa felől s a kehelynek valamivel való megrövidülése a vörös lóhere sorsa felől: a legalkalmasabbak természetesen azok a méhek lennének, amelyeknek szivőcs'övecskéjük meghoslszab- bodott s azok a virágok, amelyeknek kelyhe megrövidült. Ezek után lassanként elnyomnák a kevésbbé alkalmasakat és két uj faj állna elő. Látjuk tehát, hogy a küzdelem folyamán újabb erők és tulajdonságok fejlődnek, de köny- nyen érthető, hogy ehez hosszú évezredekre van szükség s igy ezeket a változásokat egy emberöltő alatt megfigyelni nem lehet. Meg kell vizsgálni azokat a különböző állatalakzatokat, amelyek az egyes földrétegekben az ókorból ránk maradtak. Ezek a maradványok világosan tanúsítják, hogy azok egymással is, meg a most élő állatfajokkal is közeli rokonságban vannak. Az egyes földrétegekben talált leletek rendesen a fejlődés alacsonyabb fokán mutatják be a most élő állatfajokat. A fajok földrajzi elterjedése szintén Darvin elmélete mellett bizonyít. Ha azonos alkatú lények különböző, egymástól távol fekvő vidékeken honosodnak meg, egymástól eltérő alakot kapnak s tulajdonságaik is eltérnek egymástól. Mellette bizonyít az a körülmény is, hogy éppen a legalacsonyabb rendű fajok vannak legjobban elterjedve. Ugyanis ezeknek a fajoknak a helyzete a legkönnyebb a létért való küzdelemben, mert magvukat, tojásaikat a szél és a viz apró voltuk miatt a legkönnyebben viszi egyik helyről a másikra. Rendkívül érdekes és fontos körülmény az is, hogy olyan állatok, amelyek kifejlődve egymástól rendkívül nagy mértékben különböznek, magzati állapotukban egymástól alig különböztethetők meg. Ez a különös megegyezés szintén fontos bizonyítéka az elmélet helyességének, mert ezt csak a távoli rokonság föltevésével lehet megmagyarázni. Ezenkívül az állatoknál láthatunk egyes szerveket, melyeknek semminemű vagy a rendestől eltérő hasznuk van. Ezek az úgynevezett visz- szafejlődő szervek szintén arról tanúskodnak, hogy ezek a szervek a korábbi nemzedékeknél meg voltak s azoknak hasznára voltak; az újabb, az előbbiekkel egyenes rokonságban levő utódok azonban a létért való küzdelemben már nem használták és igy a szervek elcsenevészedtek. logy mindezideig a legártat- anabb elégedetlenkedőket is izonnal elbocsátották a munkáról, mert az erőtelepek megál- ása milliók munkájával van kapcsolatban. A zilwaukeei erőtelep szolgáltatja a gépek mozgásban tartásához a villanyerőt nemcsak Michigan államban, de Illinois, Missouri, Ohio és Pennsylvania több részében is. Mint annyi más munkatelepen itt csak azután vesznek tudomást a munkások szégyenletes kihasználásáról, amikor azok a termelés beszüntetésére kényszerülnek, hogy helyzetükön javítsanak. Murphy kormányzó beavatkozásával megindultak a tárgyalások a követelések ügyében. A fejlett ipari rendszerben egyik fontos tényező az áramot fejlesztő telepeken dolgozók munkája. Az egész Egyesült Államok területén történő hatalmas ipartelepek gépeinek mozgásban tartását egy kézen megszámlálható erőtelep szolgáltatja, ebből következik, hogy milyen hatalmat jelent ezeknek a munkásoknak a megszervezése. Képünkön a zilwaukeei erőtelepet mutatjuk be, amikor a munkások a sztrájk után a munka újbóli megkezdésére indulnak. // Ilyen előadást gyakrabban hallgatnánk // Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
