Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-06-05 / 948. szám
VOL. XXV. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1937. JUNE 5. NUMBER 948 SZÁM. Több acéltelep lezárt a CIO szervezési kampánnyal kapcsolatban A FRANCIA SZINDIKALISTÁK HIVATALOS LAPJA A “LE COMBAT SYNDIC ALISTE” MEGÁLLAPÍTÁSAI A MUNKÁSVEZÉREK ÉS A KAPITALISTÁK ÖSSZEESKÜVÉSÉRŐL A CATALAN MUNKÁSSÁG ELLEN. A közelmúlt napokban a polgári sajtó karöltve a kommunista lapokkal anarchista-trotz- kista lázadásról szóló hírekkel traktálta olvasóit, szerte a világon. A hírek szerint a “gaz anarchista-trotzkisták a fasiz- tákkal szövetkeztek, hogy elbuktassák a spanyol forradalmat.” Ezen hazug hírekkel szemben az igazság lassanként kezd kiszivárogni és amint megállapítható a valóság teljesen ellenkező, mint amit az eddigi hírlapi értesítések nyomán nyertünk, akár jobb, vagy bal oldalról jöttek azok a hírek. Ma abban a helyzetben vagyunk, hogy megállapíthatjuk a történtekért a felelőséget, a tervet és a célt. A felelőség? Az teljesen azokra hárul akiknek érdekében állott likvidálni a spanyol forradalmat és visszaállítani a “demokratikus” és burzsoa köztársaságot. A terv? Az volt, hogy megfosszák a forradalmi szervezeteket — a CNT és FIA — a határok őrizetétől és más fontos funkciók és szolgálatok teljesítésétől, melyeket a fasizta lázadás óta sikerrel végeztek. A cél? Véget vetni a háború és forradalomnak oly formán, hogy megfosszák a forradalmi szervezeteket, melyek megmá- sithatatlanul ellenségei a francia-angol diplomáciai cselszövésnek és amelynek számos hive van a spanyol politikai és kormány körökben, minden cselekvési lehetőségtől. A történtek tehát a fenti kérdések körül forognak — legalább is amennyire mi látjuk azokat és most vizsgáljuk meg az események kibontakozását. A bajok Catalonia egyik kerületéből — Cardagneből indulnak ki. A Seo D’Urgel és Pu- igcerda területet teljesen a CNT és FIA felfogás irányítja és sohasem vetették alá magukat a cataloniai “Generalidad” politikai kormányzó testület irányításának. A Generalidad minden intézkedése dacára e kerületben levő elvtársaink a saját maguk által választott eszközökkel és módszerekkel képesek voltak kiirtani a fasizták fészkeit a határ mentén. Ily okból elvtársaink több esetben razziákat tartottak a fasizták odúiban és azok elpusztításával biztosították magukat a támadás ellen. A Catalán Generalidad több esetben vizsgáló bizottságot küldött anélkül, hogy a vizsgálat segítette volna az anti-fasizták ügyét, hanem annak éle munkástársaink ellen irányult. Végre amire számítottak bekövetkezett. A kormány bátorításával a bellveri fasizták számban megnövekedtek és határmenti incidensek gyakoriak voltak. Egy ily támadás alkalmával lelte halálát Antonio iVíartin elvtársunk, amikor küldetésben volt Bellverben tárgyalni a parasztokkal. Ki gyilkolta meg Martint? Mely párthoz tartozott a gyilkos? A gonosztevő neve Juan Jorda és az Estat Catalan (a republikánus párt jobb oldali, vagy reakciós szárnya) párthoz tartozott, amelynek nem más a vezére, mint Company Catalonia elnöke. Kikből áll az Estat Catalan? A szélhámosok, kizsákmányolok és az összes belső fasiztákból, akik a hírneves “Fifth Column”-t is alkotják. Tagjai között szintén találhatók külföldi diplomaták, konzulok és nagykövetek, akik sohasem szűntek meg a fasizta Franco ügyét segíteni. Ki vezényelte a támadást a barcelonai telephone központ ellen? Nem más mint Rodrehiuz Salas népjóléti komiszárus, aki jobb keze Artemio Aiguade belügyminiszternek. Salas szintén az Estat Catalan párthoz tartozik. Ki volt a harc kezdeményezője? Itt szögezzük le, hogy kit terhel a felelőség a telephone központ megtámadásáért. Tudja meg a világ, hogy nem az FAI kötelékébe tartozó elvtársaink voltak a harc kezdeményezői, hanem Salas a népjóléti komiszárus, aki Aiguade belügyminiszter írott rendeletére támadta meg a telephone központot. Annyira készületlenül találta elvtársainkat a támadás, hogy a rendőrség Salas vezényletével az ötödik emeletig jutottak, anélkül, hogy bármi ellenállásra találtak volna. Lehetséges-e, hogy a Generalidad kormánynak nem volt tudomása a támadásról és az elnök, aki hamarjába vissza rendelte a (Folyt, az 5-ik oldalon.) A középnyugattól a keletig öt államban indított a CIO akciót, hogy az acéltelepek munkásait beszervezze. Egyes kisebb telepek minden ellenkezés nélkül elismerték az uniót, de a nagy acélművek, mint a Republic, Sheet & Tube, valamint az Inland Corporation telepei ellent állást fejtenek ki, amelynek következménye, hogy ezeket a munkatelepeket lezárták, ami által közel százezer munáltal felbérelt gengszterek megtámadták az unió szervezőjét és súlyosan megverték. Olvasóink még emlékeznek azon tudósításunkra, mely szerint a washingtoni LaFollette bizottság előtt beigazolást nyert, hogy a nagy ipar urai külön hadsereget tartott a munkások szervezkedési mozgalmának a megsemmisítésére, hogy Harlan, Ky.-ban az állami sheriff a bányabárók fizetett alkalmazottja és a bányatársaságnak kas sztrájkol. A lezárt telepek munkásai között a hangulat elég jó valamennyien bíznak a nagy telep urainak a megpuhitásában. A munkaadók hangulatát jellemzi az a szégyenletes esemény, hogy Detroitban a gyárosok külön börtöne volt, amelybe az unió szervezőket, az aktiv munkásokat zárták úgyszólván ellopva a világtól. Mint a detroiti eset igazolja a nagy ipar ma is tetleges erőszakot alkalmaz a neki nem tetsző munkás megmozdulásokkal szemben. Willsonviile, lllinoisban 475 bányász földalatti sztrájkja Az itteni Superior Coal Company nemrégen gépeket állított be a bányákba, amelyek segítségével végzik a munkások helyett a munkát. Ennek következtében 300 bányászt, köztük több olyant, akik évtizedek óta lakták a bányaplézt és akik fiatal éveiket itt dolgozták le, most a gépek beállítása után — pontos számokban háromszázat letettek a munkából. Ez a bánya a Progresszív bányász unióval volt szerződésben és a megmaradt 457 bányász dicséretére válik, hogy az elbocsátott 300 munkástársuk érdekében, minden egyébb követelés mellőzésével határozták el az ülősztrájkot a bánya mélyében, amig az elbocsátott társaikat vissza nem állítják a munkába. Követelik, hogy a gépeket szereljék le, hogy a munkástársaik dolgozhassanak. Amilyen szép és magasztos a bányászok szolidaritása munkástársaikkal szemben, hogy azok is munkához és ez által megélhetési lehetőséghez jussanak, annyira a fejlődést meg nem értő a tiltakozásuk a gépek ellen. Lapunk hasábjain már több alkalommal kifejtettük azt, hogy a fejlett ipari termelési rendszerben szükséges a géppel való termelés először a megszaporodott népesség szükségletének a kielégítése céljából másodszor — és munkás szem pontból ez is fontos körülménj —, hogy a munkás fizikai erejét vele megkímélje. A tizennyolcadik század elején jegyzett fel a történeteit krónikása esetét, amikor a szövő munkások összetörték a termelésbe beállított gépeket, meri azok munkanélkülivé tették £ munkások egy részét. Azót£ többször és mint fentebb irtuk a munkások a gépek ellen lázadnak és annak használatál akarják megsemmisíteni. Pedig a baj nem a gépekber van, mert mint jeleztük a gépnek hivatása az emberi munkaerő megtakarítása. De ez1 csak azok a munkások képesek felismerni, akik osztálytudatos munkás szervezetnek a tagja és megismerni igyekszenek as ipari unionizmus eszmélyét. A »épeket, amelyeknek kigondo lása, a szükséges anyagok elő teremtése, azok feldolgozása hogy munkát termelő gépek le gyenek, a munkások millióil foglalkoztatja, juttatja munká hoz. Tehát a munkások által el készített gépet nem megsemmi siteni kell, hanem azok munka végzéséhez arányitva a munkás munkaidejét kell megröviditen annyira, hogy minden munkás (Folyt, a 8-ik oldalon.) HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS|^|u|Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD >ͧ§F Cleveland, Ohio pending Mi történik Cataloniában?
