Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-05-22 / 946. szám
1937 május 22. BÉRMUNKÁS 5 oldal Gyarmatok és nyersanyagforrások IRTA: MÁTHÉ REZSŐ. Az alábbi értekezés a Budapesten megjelenő “Századunk” cirnü társadalom tudományi szemlében jelent meg. Népgyülés Chicagóban A nagyarányú uralmi eltolódások közeli lehetősége, amelyet az afrikai háború felidézett, más nemzetekben is lángra szította az eddig hamu alatt izzott, legkülönbözőbben motivált területi aspirációkat. A politikusok hatalmi körük növelését, a tábornokok a harci dicsőséget, a bürokrácia vezető rétegei magas gyarmati tisztségeket, a vállalkozók a gazdasági kiaknázás uj terepét keresik. A tudomány és a sajtó, mint mindig, most is készséggel szolgáltatja a gazdasági, kulturális, politikai érveket a már megkezdett, vagy az eljövendő akciók igazolására és bőven szórja az izgató jelszavakat azok közé a nagy tömegek közé, amelyek ugyan a felsorolt előnyök egyikében sem részesedhetnének még egy sikerrel végződő háború esetén sem, de amelyeknek szenvedélyei még mindig, a világháború után is, azért lobbannak oly nagyot a beléjük vetett gyujtóanyag hatása alatt, mert köznapi, tompa elégületlenségükben eddig is sejtették, hogy a föld, a helyek megoszlása nemcsak az egyének és nemcsak az egyes osztályok között, hanem a nemzetek közötti viszonylatban is igazságtalan és ez akadálya minden más életbevágó problémájuk helyes megoldásának is. Nem csupán a haza földjének birtokáért küzdenek immár egyének, érdek- csoportok, osztályok és pártok, hanem a kormányok is, több joggal hivatkozva közvéleményükre, mint eddig, energiku- sabban követelik a fennhatóságot a ma még más kormányok alá tartozó területek és népek felett. Az olasz probléma súlyát sem csökkentheti az olasz kormány nem nagyon meggyőző kettős “Hindenburg” Hindenburg a nagy hadvezér Parancsára tengernyi vér ömlött az azuri lápon így állt ő bosszút a cáron. De a cár javában dőzsölt Mikor az a sok vér ömlött Azok a kik ott pusztultak Mind ártatlan fiuk voltak. Tudta azt a tömeg hóhér, Hogy a halál ott kiket ér. Jól tudta a gonosz szülött Mi rejlett parancsa mögött. A nagy vezér érdemére, Tiszteletül a nevére Keresztelték azt a csodát, Mely tengerek fölött szállt át. De nevével szállt az átok Mit láttak az oceánolc Mint volt Hindenburg léghajó Tanú rá, tömeg koporsó. Pávay Lőrinc. érvelése, amelyek egyike szerint a háború oka és magyarázata az ellenség aggresszivitása, másika szerint azonban a háború célja a megalkotandó olasz világbirodalom alappillérének, Etiópiának meghódítása. Az uj “impérium,” a “latin nemzetek veresége,” a “Földközi tenger hegemóniája” szólamait a külföld inkább a fasizmus propa- gandisztikus jellegének megfelelő, lelkesedést növelő jelszavaknak tekintié de nem tagadja némi jogosultságát annak, hogy Itália nem kíván továbbra is a “nemzetek proletárja” maradni. “Az olasz népnek terület kell, hogy meg ne fulladjon.” Szemben azokkal a hóditó hadjáratokkal, amelyek nyílt vagy titkos célja uj területek rabszolgamunkájának kizsákmányolása, kincsek rablása, kereskedelmi monopóliumok megszerzése, katonai támaszpontok kiépítése volt, ennek a háborúnak főcélja még az olasz törekvésekkel szembenállók többsége szerint is a “fölös” olasz lakosság elhelyezése. Azonos elveknek kell ugyan érvényesülniök a nemzetek között faji, nemzetiségi, nyelvi és vallási vonatkozásban is; de a gazdasági kérdések elsőségét ma már nem igen tagadják egyik oldalról sem és ebből a felismerésből származik a legaktuálisabb probléma meghatározása is: a nyersanyagforrások igazságosabb felosztása, ami magában foglalja a gyarmatoknak és az u. n. népfelesleg levezetésének kérdését is. Ennek a kérdésfelvetésnek helyességét óhajtjuk tehát megvizsgálni. I. Tudományos közfelfogás szerint egy nemzet számára gyarmatai három szempontból jelenthetnek előnyt: mint az anyaország “fölös” lakosságának települési helyei, mint olcsó nyersanyagforrások és mint külföldi jövedelem forrásai az anyaország kereskedői részére akik a gyarmatok külkereskedelmét monopolizálják. E három szempont nagyjából megfelel a Leroy-Beaulieu hármas felosztásának telepes, ültetvényes és kereskedelmi gyarmatokra. Természetesen a legtöbb gyarmatnak nem kizárólag az egyik szempontból van csak jelentősége. A település szempontjából érdekes példa Belgium, a világ legsűrűbb lakosságú országa, amelynek 2 és fél millió km. gyarmata a belga népszámhoz képest 12-szer akkora terület, mint Abesszínia Olaszország lakosságához képest, ötven évi gyarmatosítás után e gyarmatokon 25.000 fehér él, vagyis a belga lakosság 3 ezreléke, de ezek sem mind belgák. Az ismert és állandó nagy belga munkanélküliség ellenére a KonMájus 8-án érkezett Fish- bein László munkástársunk Chicagóba és bár nem a legalkalmasabb nap szombat este gyűlés tartására, mivel nem volt más választásunk kénytelenek voltunk ezen a napon tartani a népgyülést. Nem tulnagy számú de annál értelmesebb hallgatóság előtt nyitotta meg Pika munkástársunk a gyűlést és miután felhívta a hallgatóság figyelmét a közeljövőben történő eseményekre és bejelentette a gyűlés napirendjét bemutatta Fishbein munkástársat az IWW magyar nyelvű országos szervezőjét. Az előadó a tőle már megszokott alapossággal látott a tárgy ismertetéséhez, melyet a jelenben folyó és a történelemben példanélkül álló spanyol munkásság harcának ismertetésével vezetett be. Kitért azon fontos okokra, melyek a spanyol munkásságot képessé teszik arra, hogy az egész világ kapitalistái által támogatott fasizta bandákkal sikeresen állják a harcot, mely harcnak végeredményében a spanyol munkásság győzelmével kell végződni. Más országokban, ahol a munkásság hatalmas politikai munkás pártokkal rendelkezett, a fasizmus és nácizmus minden ellentállás nélkül foglalta el a kormányzás módszereit, addig Spanyolországban a munkás politikai pártok nem voltak any- nyira kifejlődva, de annál jobban kivoltak a munkásság gazdasági szervezetei és a spanyol munkásság sikeres ellentállásá- nak nyitja ebben keresendő. A spanyol munkásság nemcsak háborút, hanem forradalmat is vív. A háborút a rájuk támadó német és olasz fasizták ellen vívja, de ugyan akkor társadalmi változás, egy forradalom is végbe megy ott. Spanyolország nagy részében ma már az ipari termelést és szétosztást a munkásság irányítja és habár a bérrendszer eltörlése még nem befejezett tény, az gyorsan halad a megvalósulás felé. A spanyol munkásság harcának rövid ismertetése után rátért az amerikai munkásság egyik legégetőbb kérdésére, az ipari szervezkedésre. Sokan vannak, akik a dolgok helyes vagy helytelenségét a tömeg hangulat után ítélik meg és ennek következtében a legtöbb esetben ferde következtetést vonnak le góban és a többi belga gyarmaton csak azok a belgák élnek, akiket mint közalkalmazottakat és katonákat odavezényeltek. Minthogy azonban Kongó éghajlata a fehér ember számára nagymértékben alkalmatlan, ennél érdekesebb példa a holland gyarmatbirodalom, amelynek nagyobb része az európai ember számára is megfelelő éghajlatú. Ezeken a régi, kitünően megszervezett, paradicsomi termé- kenységü gyarmatokon 60 millió bennszülött él, az anyaország lakosságának nyolcszorosa, tehát viszonylag több, mint az angol impériumban Nagy-Bri- tannia lakosságához képest. (Folytatjuk.) valamely esemény helyes vagy helytelenségéről. Amerika munkássága a jelenben ily helyzettel áll szemben. Példákkal igazolja, hogy az amerikai közvéleményt máról, holnapra mint változtatták meg az érdekeltek,holott minden gondolkodó ember előtt világosan állt, hogy a változás a köz érdekei ellen történik. A tömeg azonban tovább is követte az útmutatást és amikor észre tért, már későn volt a ballépést kiküszöbölni, tehát szenvedni kellett érte. Ugyan ez a helyzet áll ma a szervezkedést illetőleg. Az ipari munkásság széles rétegei balra tolódtak annyira, hogy az veszedelmessé kezdett vállni a kapitalista osztálynak. Akcióba szólították tehát ügynökeiket, hogy a tömegek balratolódását lecsapolják és vezérként az amerikai reakciós munkásszervezetek egyik legkipróbáltabb apostolát tették meg. Szolgálatába állították az ügynek a napisajtót, a rádiót és látszat sze- rint korlátlan anyagiakkal láttak el es az egész ország területen a CIO-ról beszélnek. Hogy a munkásságot mennél könnyeb- ben megtévesszék még arra is hajlandók, hogy bizonyos “törvénytelen” eszközök használatát jóváhagyják. És az ipari munkásság nem gondolkozik, hanem gyanútlanul követi a nagy Fishbein munkástárs meggyőző érveket sorakoztatott fel arra vonatkozólag, hogy a CIO nemcsak, hogy nem forradalmi szervezet, de nem is ipari szervezet és a hiszékeny munkásság keserű tapasztalatok árán fogja ezt majd megtanulni. Bár tény az, hogy amig az AFofL kirekesztette a szakmanélküli munkások nagytöbbségét, addig a CIO azokat befogadja, de mind ez azért történik, hogy a jövőben azok is meglegyenek fosztva szabad cselekvési jogaiktól. Azok a szerződések melyeket mar eddig megkötöttek ezt látszanak igazolni. Semmi esetre Se^blz?lomkeltö ajánló levél az a tény> hogy Amenka hatalmas munkásfaló munkáltatói szabad utat nyitnak a Lewis szervezetnek, mint tette az acel„trust. ahol a legcsekélyebb ellentallást sem fejtették Sára beV°nUlaS me£akadályozáFishbein munkástárs meggyőző érvéi után minden gondolkodó munkás előtt tisztán all, hogy a Lewis-féle szervezet nemcsak a munkásosztály vég- celjat nem szolgálhatja, hanem a pillanatnyi előnyök elérésére sem alkalmas. Tagadhatatlan azonban az, hogy a kapitalisták kezeben nagyon alkalmas a munkásság gúzsba kötésére. Az előadó szavainak végeztével a gyülésvezető adakozás™ SÄ?1 balI^óságoTa°ZS segek fedezesere, melynek eredménye 13 dollár és 80 cent volt. áiS^ogLisTrt,ugyan erre a célra 10 dollárt adott át a szervezőnek. . .4 hallgatóság több kérdést intézett az előadóhoz, melynek megválaszolása után a gyűlés általános megelégedésre véget ert- Tudósító.
