Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)

1937-05-22 / 946. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1937 május 22. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: '’gy évre ........................$2.00 One Year __________ $2.00 r'élévre ................ 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára -....... 5c Single Copy ________ 5c Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders --------- 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD ^,42 A szerződés A Bérmunkás sok esetben foglalkozott azoknak a szerző­déseknek az értékével, amelyeket az IWW ipari szervezetein kivül minden unió vagy munkás csoportosulat köt a munkaadók­kal, egyrészt mert ezek a csoportosulások nem bíznak önma­gukban, hogy a munka körülményeiket az esztendő minden ide­jében meg tudják tartani, másrészt a szerződés a munkáltató­nak kitűnő eszköz arra, hogy munkásai a leszerződött időn be­lül nem léphetnek fel követelésekkel. Mi, IWW-isták a CIO-t azért sem tartjuk ipari szervezet­nek, mert éppen úgy mint a régi szakszervezetek, szerződések­kel köti le a munkások mozgási szabadságát és ahogyan ismer­jük a CIO törvényeinek a magyarázóit, tudjuk, hogy mindazok a munkások, akik az 1—2 vagy három éves szerződés keretén belül sztrájkba vagy az ennél enyhébb elégedetlenségbe kezdené­nek, azok sokkal hamarább kint fogják magukat találni a CIO szervezetből, mint ahogyan a fórumok megjárása után a szak- szervezet kidobta a “radikális” elemeket a tagjai sorából. A fentiek újbóli elmondására az a körülmény késztetett, hogy a CIO szervezési munkálatai folytán akadt egy tekinté­lyes acél vállalat, amely bár nem áll útjában, hogy a munkásai csatlakozzanak a CIO unióhoz, de ebben a pillanatban még köti magát ahoz, hogy ha tárgyal is a munkások vagy azok megbi- zottaival, de nem fogja a szerződés aláírásával sem magát, sem a munkásait megkötni. Itt jönnek azután a CIO ipari szervezet és az azt támogató radikálisok és országos lármát csinálnak azért, hogy az acél vállalat igenis tartozik a szerződést aláírni. Több esetben kimutattuk már, hogy a CIO eddigi törekvé­se az volt, hogy a szervezetet a munkáltatókkal elösmertesse, ezt az elösmertetést szerződésileg biztosítja a maga számára, hogy egyrészt tényező legyen az amerikai munkapiacon, más­részt, hogy az amerikai ipar bárók előtt egyforma, esetleg na­gyobb hatalom legyen az American Federation of Labornél. A CIO-nak ezt a hatalmát csak a szerződések aláirása adja meg, azért, mert szerkezeti formájából hiányzik az osztálytudat, a szolidaritás szükségessége. A tiszta ipari szervezet, mint amilyeneket az IWW épít, még ha a munkáltató kívánná is — és hányszor múlott azon a szervezés lehetősége — nem köt szerződést, hogy a munkások­nak az esztendő minden napján, amikor a munkaviszony azt megengedi módjuk legyen többett és többett vissza szerezni munkájuk gyümölcséből. Gyakorlati tényekre hivatkozhatunk itt. Clevelandon egy tucat munkatelep tartozik az IWW 440-es gép ipari szervezethez. Majdnem valamennyi munkabeszünte­téssel vagyis sztrájk utján úgy a szervezettségnek az elismeré­sét, mint a magasabb munkabért és rövidebb munkaórákat. A munkások szolidáris összetartása elfogadtatta a vezetőséggel a követeléseket és minden szerződéses viszony nélkül a mun­ka megindult, a munkások tovább fejlesztették szervezetüket, a munkaadóknak eddig nem volt bátorságuk a munkabért levág­ni vagy a munka órákat meghosszabbítani, de a munkások mind a tizenkét telepen — nem is egyszer — újabb és újabb bér- javitást vívtak ki maguknak. Jelenti ez azt is, hogy szerződéssel a munkások elvesztik a szervezet iránti aktivitásukat a közbeeső időre, vagyis csak akkor lesznek újból agilisak, amikor az uj szerződés tárgyalása vagy megkötése van folyamatba. De szerződés nélkül állandóan aktivitásban vannak az emberek, részben, hogy készen legye­nek az eddigi eredményeket megtartani, másrészt, hogy a ked­vező alkalmat mindenkor kihasználhassák a helyzetük javítá­sára. Tehát nemcsak a CIO nem osztályharcos szervezet, de mun­kás ellenes cselekmény a CIO-t ipari szervezetként a munkások­nak ajánlani. Az IWW aktivitása (P.) Az IWW erejéhez mérten kiveszi részét a munkások iparilag való megszervezésében. Mostan, amikor a szervezési láng hullámai magasra emelkednek, amikor különböző néven nevezett szervezetek azzal a megokolással igyekeznek a mun­kásokat megnyerni a szervezet részére, hogy maga a kormány is helyesli, a munkások szervezkedését és törvényesíti, maga a Legfelsőbb Bíróság is jóvá hagyta, ez még nem jelenti azt, hogy a munkásoknak azokban a szervezetekben kell tömörül­ni, amelyek ilyen jelszavakkal akarják meggyőzni a munkáso­kat, mert az osztályharcnak nincsenek határai sem nem mo­zoghat azok között a törvényes keretek között, amit az uralko­dó osztály esetleg megszab. A munkásságnak az osztályharc alapján kell, hogy folytassa szervezeteinek felépítését. A mun­kásságnak nem lehet egy utón haladni karöltve a kapitalizmus­sal, hanem állandó harcban kell lennie mind addig, amig a gaz­dasági osztályokat meg nem szünteti, de nem oly formán, hogy a két osztály ellentétes osztály érdekeit összeegyezteti, hanem küzd mind addig, amig az osztály különbözetek alapvető ténye­zőjét szünteti meg. Sokaknak az a nézete, hogy a mai szervezkedési hullámok­ban az IWW létjogosultsága megszűnt és önmagát kell, hogy likvidálja. Ez állítás és törekvés azok részéről ered, akik úgy vélik, hogy az IWW likvidálása révén szabad kezet kapnak a munkásszervezetek irányításában. Egy forradalmi munkásszer­vezet nem szűnhet meg mindaddig, amig kapitalista rendszer létezik, nem is likvidálódhatik csak ezért, mert egy olyan szervezet vonta magára a munkásság figyelmét amely a tőke és munka barátságos megegyezését célozza. Az IWW aktivitása és felvilágosítási munkája, most kell, hogy kidomborodjon és most kell igazán megösmertetni a mun­kásokkal az IWW tiszta forradalmi törekvését. Mostan kell megmutatni azoknak az osztálytudatos ipari forradalmároknak, hogy külömbséget tudnak tenni egy forradalmi ipari szervezet és egy megalakuló vezérkari csoportosulás között. Most kell igazán hangosaknak lenni az IWW tagjainak, addig amig alkalom van, amig a szólás szabadság gyakorlása rendelkezésünkre áll, hogy egy olyan hatalmas ipari erőt kép­viseljünk, amikor a munkások magok szabják meg a saját tör­vényeiket. Megszervezett ipari erőt kell gyűjtenünk arra, hogy saját magunkat törvényesítsük, elsősorban a munkásokkal kell meg­ösmertetni és elfogadtatni a forradalmi ipari szervezetet, amit csak az IWW képvisel és ha ezt megösmertessük és elfogadtas­suk a munkásokkal, annyit jelent, hogy önmagunkat törvénye­sítjük, de nem az írott kapitalista törvények alapján, hanem a forradalmilag megszervezett ipari erőnk folytán, ami mara­dandó eredmény lesz a munkásság részére. Minden osztálytu­datos munkásnak aktivitásba kell lépni egy olyan forradalmi ipari szervezet kiépítésében, mint amilyen az IWW. CSALÁDI KIRÁNDULÁS AKRONBAN MÁJUS 30-ÁN, vasárnap egész nap az atwateri KE­LEMEN FARMON. Kitűnő borjú paprikás és hűsítők. Autóval jövők a Talmadge- nél vegyék a 18-as roadot Rootstown-on keresztül a Ball Game helyig ott jobb­ra a side roadon táblák jel­zik az utat a farmig. Az IWW Cleveland west sidei magyar csoportja a Bérmunkás támogatására 1937 JUNIUS HÓ 6-ÁN, vasárnap egész nap a CUNNINGHAM GROVE gyönyörű parkjában, Bro­adview és Royalton Rd.- nál PIKNIKET tart. Kitűnő tánc zene. Be­lépődíj 25 cent. Szállítás minden órában a W. 25th és Broadview car végállo­másától. Fishbein munkástárs Philai gyűlése nem a már jelzett időben, hanem VASÁRNAP, MÁJUS 23-án lesz megtartva délután 3 órakor az IWW HAJÓMUNKÁSOK HELYISÉGÉBEN 152 So. 3rd Street. Minden magyar munkást szívesen látunk. Beléptidij nincs. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. >íem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: ‘Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül

Next

/
Oldalképek
Tartalom