Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)

1937-03-27 / 938. szám

1937 március 27. BÉR M U N K Á S 7 oldal CONCETTAésaBANKSTER IRTA: NAGEL GÉZA. Egy tanulságos történetet irok önöknek kedves olvasók a jóságról, az igazságról és arról a gyönyörű társadalmi rend­szerről, amelyben nekünk és a kortársi emberiségnek, itt Amerikában élnünk adatott, a bank és államgreft legalizált szisztémájáról, amelyhez ké­pest a középkor vandál rabló­vágyainak brigantizmusa enyhe gyerekjáték volt csupán. Él itt Cleveland városában egy öreg olasz asszony, nevez­zük Concettának, mert igy hiv- ják, akit szerte az utcájában szeretnek és — kihasználnak az emberek, mert ő oly különös jósággal és jóindulattal volt megverve a sorstól, mi normá­lis embereknél csaknem ismeret­len. Ott kezdődik a történet, hogy 60 évvel ezelőtt, amikor Con- cetta egy szicíliai kisközségben a napvilágot meglátta, oda is­kolát politikából nem építettek, csak nagy fényes katolikus tem­plomokat. A szicíliai templo­mok és földek urainak az volt a véleményük, hogy a nép egy­szerű gyermekeit nem szabad az irás-olvasás áldásaiban ré­szesíteni, különben nem lesznek jó hívői, egyedül boldogító egy­házuknak és jó cselédei, min­denható uraiknak. Azonban Szicília földje e sok templompáriát — még igy is — képtelen volt eltartani és ríagyrészét kiküldte vagy 30 éve Amerikába. Concetta és nő­vére is igy kerültek ki Ameri­kába. A nővére egy értelmes olaszhoz ment férjhez, aki épí­tési vállalkozó volt és aki halá­la után feleségére egy teher­mentes takaros házat hagyott. Concetta élete nagyrészét éhbérért egy gyárban dolgozta végig és vagy 20 esztendővel ezelőtt férjhez ment egy süket­néma, imi-olvasni nem tudó ci­pészhez, de nem találta meg a boldogságát, mert az ura iszá­kos és ittasan brutális is volt vele, bár sokat keresett egy időben, Concettának nem adott semmit, hanem testvéreit és anyját támogatta abból a pénz­ből, ami az átdorbézolt fizetési éjszaka után még megmaradt. Concetta özvegy nővére, lát­ta a brutális ember életét és nővérét igyekezett elválasztani e süket-néma férjtől. Concetta 10 éves megpróbáltatásokkal és szenvedéssel telt házas élet után elvált az férjétől, öt évig kü­lön váltan férjétől, özvegy nővé­rével lakott. A nővér aki ez idő­ben betegeskedni kezdett, el­hunyt férje rokonságát vala­mint Concetta suszter férjét gyűlölte és minél közelebb érez­te halála napját, ez annál in­tenzivebb lett. Halála előtt vég­rendeletet készített, hogy 15 ezer dollárt érő háza két Olasz­országban maradt nővérére és Concenttára — illetve az el­adási összeg, ezek halála után a szülőfalu templomaira marad­jon, mégis addig amig Concet­ta itt Amerikában él, a házban lakása legyen (minthogy 2 csa­ládos ház) az adóösszeget le­számítva, valami jövedelemben részesítse az elöregedett asz- szonyt. De egy kikötése is volt végrendeletében a meghalt nő­vérnek: Nem akarja Concetta süket-néma férjét a házában tudni. Ha Concetta visszaven­né, elveszti örökösi jogát . . . A nővér temetésére 570 dollár jelzálog kölcsönt vett fel a jó után megkezdődött a depresz- Concetta 5 évvel ezelőtt az — szió. Concettát mindenki ismerte az utcában. Jósága és naivitá­sa egyformán nagy volt. Van­nak olyanok, akik a gyerekei­ket etetik vele és tartatják há­zában amig ők dolgozni járnak, persze minden rekompenzáció nélkül, mások, máskép használ­ják ki. Mert depresszió van! Az öreg suszter férj sem dolgozik. A család, akinek, mikor dolgo­zott a pénzét adta, ma teher­tételnek találja a süket-néma embert. Eljönnek Conzettához és kérik, hogy venné vissza a férjét, a család 30 dollárt ad havonta az eltartására . . . Concetta nagy bolond szive meg­feledkezik nővére végrendele­téről is és visszaveszi a vén korhely férjet. Persze a család két hónap múlva megfeledke­zik a havi 30 dollár támogatás­ról is és Concetta bejelenti ma­gát és férjét Cleveland város reliefjén. A reliefet megkapja élelmiszer formájában, szénben és más időnkénti ruhanemű se­gélyben. A ház kiadó földszinti lakása 25 dollárt hozna havonta, ebből 12 dollárt adóban, 13 dollárt mortgage törlesztésben kellene fizetni a Union Trust Co. nevű rablóvállalatnak. A Court hagyatéki gyámság alá helyezte a házat és Con­cettát is, végrehajtó közegként egy ügyvédet nevezett ki, aki évi 10 dollárt kap, — akármi­lyen kevés is! — a ház jöve­delméből. Concetta a házat ja­vította, ezt-azt reperáltatta amikor nagyon szükséges volt és mi tagadás csak igen keve­set törlesztett a mortgage tő­kéjéből, a magas kamat és a javítások bizony sok dollárt el­vontak a tervbevett 13 dolláros törlesztésből. Az alsó lakást egy család bérli, aki maga is reliefen él egy év óta és csak 10 dollárt fizet készpénzben a lakásért. A többi 15 dollárt a Charitynek kellene fizetni, ha ez nem volna egy graft intézmény. De az és igy 8 hónap óta csak Ígéri a fi­zetést, de nem fizet és igy a mások szegénységét is Concet-. tával fizetteti meg a balsors. A graft-intézmény előkelő urai és magas fizetésű Charity hi­vatalnokai néma vállvonogatás- sal adják tudomására Concet­tának, hogy nem fizetnek és hogy az öröksége a Union Trust nevű bankutonállók pré­daterületévé változott. Kilian nevű Union Trust bankster, gorombán tudomásá­ra hozza egy levélben, hogy a Relief Charity Ígéretei csalókák és ők nem várnak a törlesztés­sel tovább és foreelosolni akar­ják a házat. Kilian a legális utonállás holdup-jával 15 ezer dollár ér­téket akar ellopni 570 dollár fejében. Most pláne egy újabb fegyvert is kapott a kezéhez. Concetta szülőfalujának temp­lomai, illetőleg annak jámbor és alázatos-szentéletü szolgájai (Folyt, a 6-ik oldalról.) az egész országot munka és ke­nyér után, télen meg inségmun- káért könyörögnek, vagy roham­levesért ... És akadnak, akik ezt a tengődést életnek neve­zik! A régi legendák és az újak. A feudalizmus korszakának végefelé az országutakon nem a megfelelőbb volt a közbizton­ság sehol. Utonállók, rablók lepték el az országutakat, a nép között pedig legendák keltek szárnyra a szegénylegényekről, akik elszedik a gazdagok pén­zét és odaadják a szegény ek­érdeklődnek az iránt, hogyan lehetne aprópénzt kapni Con­cetta keshedt örökségéből, mert Concetta egyik nővére már meghalt Olaszországban és en­nek a része a végrendelet értel­mében már a templomé volna, ha eladták volna a házat . . . Tehát a templomok amerikai képviselő ügyvivője, Kilian, az Union Trust banksterrel szö­vetkezve igyekeznek az egy- ügyü, irás-olvasás tudatlan szegény Concettát kiforgatni a — lakásából, minthogy egyebe úgy sincsen már. Elmélkedhetnék a krisztusi szeretet eme clevelandi meg­nyilvánulásáról, — de minek? Elég ha elmondom, hogy Krisz­tus eme nemtelen farizeusai, Kiliánnal a bankszterrel szövet­kezve, azon a címen pörlik és veszik el Concetta házát, hogy az, a végrendelet ellenére együtt él süket-néma, ma már tehetetlen öreg férjével . . . Concetta, olvasóval a kezében imádkozik. A Relief Adminis- tratio urai, a kapitalista állam- rendszer és a bankokrácia, a templomok és azok jámbor szolgái, egyetlen kigombolyit- hatatlan gombolyag. Az isten­ség földi letéteményesei, mind­mind az igazhivő Concetta ki­rablására szövetkeztek. nek. Az utonállók romantikus hősökké váltak a nép képzele­tében. Egy pusztuló világrend termékei voltak ezek a legen­dák, amelyekben a szolgaságba és szegénységbe sújtott nép változás után való vágya, egy uj, jobb világ kívánása nyilat­kozott meg. Ma is vannak az országiak­nak hősei. Nem rabolnak, nem gyilkolnak, pénzt sem oszta­nak a szegények között, de kö­rülöttük is legendák szövődnek, mert ma is olthatatlanul ég a nép lelkében a változás utáni vágy és bizony, a nagy ország­úti vándorlások alatt sok min­den érik meg és akik visszatér­nek falvaikba, sok mindenről beszélnek . . . Pittsburghban a Standard Cigar Compony telepén dolgozó asszonyok és leányok is az “ülő­sztrájk” fegyverét vették igénybe, hogy mun ka körülményeiken javítsanak. A gyár vezető­sége a panaszokat nem orvosolta, mire — mi nt képünk mutatja — a munkásnők letették a szerszámot és jókedvei veszik tudomássul, hogy a gyártelep elé csoportosult férfiak be­szüntetik addig dohányzást, amig a szivar gyáros a munkásnőkkel ki nem egyezik. Képek az országutról

Next

/
Oldalképek
Tartalom