Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-03-27 / 938. szám
1937 március 27. BÉR M U N K Á S 7 oldal CONCETTAésaBANKSTER IRTA: NAGEL GÉZA. Egy tanulságos történetet irok önöknek kedves olvasók a jóságról, az igazságról és arról a gyönyörű társadalmi rendszerről, amelyben nekünk és a kortársi emberiségnek, itt Amerikában élnünk adatott, a bank és államgreft legalizált szisztémájáról, amelyhez képest a középkor vandál rablóvágyainak brigantizmusa enyhe gyerekjáték volt csupán. Él itt Cleveland városában egy öreg olasz asszony, nevezzük Concettának, mert igy hiv- ják, akit szerte az utcájában szeretnek és — kihasználnak az emberek, mert ő oly különös jósággal és jóindulattal volt megverve a sorstól, mi normális embereknél csaknem ismeretlen. Ott kezdődik a történet, hogy 60 évvel ezelőtt, amikor Con- cetta egy szicíliai kisközségben a napvilágot meglátta, oda iskolát politikából nem építettek, csak nagy fényes katolikus templomokat. A szicíliai templomok és földek urainak az volt a véleményük, hogy a nép egyszerű gyermekeit nem szabad az irás-olvasás áldásaiban részesíteni, különben nem lesznek jó hívői, egyedül boldogító egyházuknak és jó cselédei, mindenható uraiknak. Azonban Szicília földje e sok templompáriát — még igy is — képtelen volt eltartani és ríagyrészét kiküldte vagy 30 éve Amerikába. Concetta és nővére is igy kerültek ki Amerikába. A nővére egy értelmes olaszhoz ment férjhez, aki építési vállalkozó volt és aki halála után feleségére egy tehermentes takaros házat hagyott. Concetta élete nagyrészét éhbérért egy gyárban dolgozta végig és vagy 20 esztendővel ezelőtt férjhez ment egy süketnéma, imi-olvasni nem tudó cipészhez, de nem találta meg a boldogságát, mert az ura iszákos és ittasan brutális is volt vele, bár sokat keresett egy időben, Concettának nem adott semmit, hanem testvéreit és anyját támogatta abból a pénzből, ami az átdorbézolt fizetési éjszaka után még megmaradt. Concetta özvegy nővére, látta a brutális ember életét és nővérét igyekezett elválasztani e süket-néma férjtől. Concetta 10 éves megpróbáltatásokkal és szenvedéssel telt házas élet után elvált az férjétől, öt évig külön váltan férjétől, özvegy nővérével lakott. A nővér aki ez időben betegeskedni kezdett, elhunyt férje rokonságát valamint Concetta suszter férjét gyűlölte és minél közelebb érezte halála napját, ez annál intenzivebb lett. Halála előtt végrendeletet készített, hogy 15 ezer dollárt érő háza két Olaszországban maradt nővérére és Concenttára — illetve az eladási összeg, ezek halála után a szülőfalu templomaira maradjon, mégis addig amig Concetta itt Amerikában él, a házban lakása legyen (minthogy 2 családos ház) az adóösszeget leszámítva, valami jövedelemben részesítse az elöregedett asz- szonyt. De egy kikötése is volt végrendeletében a meghalt nővérnek: Nem akarja Concetta süket-néma férjét a házában tudni. Ha Concetta visszavenné, elveszti örökösi jogát . . . A nővér temetésére 570 dollár jelzálog kölcsönt vett fel a jó után megkezdődött a depresz- Concetta 5 évvel ezelőtt az — szió. Concettát mindenki ismerte az utcában. Jósága és naivitása egyformán nagy volt. Vannak olyanok, akik a gyerekeiket etetik vele és tartatják házában amig ők dolgozni járnak, persze minden rekompenzáció nélkül, mások, máskép használják ki. Mert depresszió van! Az öreg suszter férj sem dolgozik. A család, akinek, mikor dolgozott a pénzét adta, ma tehertételnek találja a süket-néma embert. Eljönnek Conzettához és kérik, hogy venné vissza a férjét, a család 30 dollárt ad havonta az eltartására . . . Concetta nagy bolond szive megfeledkezik nővére végrendeletéről is és visszaveszi a vén korhely férjet. Persze a család két hónap múlva megfeledkezik a havi 30 dollár támogatásról is és Concetta bejelenti magát és férjét Cleveland város reliefjén. A reliefet megkapja élelmiszer formájában, szénben és más időnkénti ruhanemű segélyben. A ház kiadó földszinti lakása 25 dollárt hozna havonta, ebből 12 dollárt adóban, 13 dollárt mortgage törlesztésben kellene fizetni a Union Trust Co. nevű rablóvállalatnak. A Court hagyatéki gyámság alá helyezte a házat és Concettát is, végrehajtó közegként egy ügyvédet nevezett ki, aki évi 10 dollárt kap, — akármilyen kevés is! — a ház jövedelméből. Concetta a házat javította, ezt-azt reperáltatta amikor nagyon szükséges volt és mi tagadás csak igen keveset törlesztett a mortgage tőkéjéből, a magas kamat és a javítások bizony sok dollárt elvontak a tervbevett 13 dolláros törlesztésből. Az alsó lakást egy család bérli, aki maga is reliefen él egy év óta és csak 10 dollárt fizet készpénzben a lakásért. A többi 15 dollárt a Charitynek kellene fizetni, ha ez nem volna egy graft intézmény. De az és igy 8 hónap óta csak Ígéri a fizetést, de nem fizet és igy a mások szegénységét is Concet-. tával fizetteti meg a balsors. A graft-intézmény előkelő urai és magas fizetésű Charity hivatalnokai néma vállvonogatás- sal adják tudomására Concettának, hogy nem fizetnek és hogy az öröksége a Union Trust nevű bankutonállók prédaterületévé változott. Kilian nevű Union Trust bankster, gorombán tudomására hozza egy levélben, hogy a Relief Charity Ígéretei csalókák és ők nem várnak a törlesztéssel tovább és foreelosolni akarják a házat. Kilian a legális utonállás holdup-jával 15 ezer dollár értéket akar ellopni 570 dollár fejében. Most pláne egy újabb fegyvert is kapott a kezéhez. Concetta szülőfalujának templomai, illetőleg annak jámbor és alázatos-szentéletü szolgájai (Folyt, a 6-ik oldalról.) az egész országot munka és kenyér után, télen meg inségmun- káért könyörögnek, vagy rohamlevesért ... És akadnak, akik ezt a tengődést életnek nevezik! A régi legendák és az újak. A feudalizmus korszakának végefelé az országutakon nem a megfelelőbb volt a közbiztonság sehol. Utonállók, rablók lepték el az országutakat, a nép között pedig legendák keltek szárnyra a szegénylegényekről, akik elszedik a gazdagok pénzét és odaadják a szegény ekérdeklődnek az iránt, hogyan lehetne aprópénzt kapni Concetta keshedt örökségéből, mert Concetta egyik nővére már meghalt Olaszországban és ennek a része a végrendelet értelmében már a templomé volna, ha eladták volna a házat . . . Tehát a templomok amerikai képviselő ügyvivője, Kilian, az Union Trust banksterrel szövetkezve igyekeznek az egy- ügyü, irás-olvasás tudatlan szegény Concettát kiforgatni a — lakásából, minthogy egyebe úgy sincsen már. Elmélkedhetnék a krisztusi szeretet eme clevelandi megnyilvánulásáról, — de minek? Elég ha elmondom, hogy Krisztus eme nemtelen farizeusai, Kiliánnal a bankszterrel szövetkezve, azon a címen pörlik és veszik el Concetta házát, hogy az, a végrendelet ellenére együtt él süket-néma, ma már tehetetlen öreg férjével . . . Concetta, olvasóval a kezében imádkozik. A Relief Adminis- tratio urai, a kapitalista állam- rendszer és a bankokrácia, a templomok és azok jámbor szolgái, egyetlen kigombolyit- hatatlan gombolyag. Az istenség földi letéteményesei, mindmind az igazhivő Concetta kirablására szövetkeztek. nek. Az utonállók romantikus hősökké váltak a nép képzeletében. Egy pusztuló világrend termékei voltak ezek a legendák, amelyekben a szolgaságba és szegénységbe sújtott nép változás után való vágya, egy uj, jobb világ kívánása nyilatkozott meg. Ma is vannak az országiaknak hősei. Nem rabolnak, nem gyilkolnak, pénzt sem osztanak a szegények között, de körülöttük is legendák szövődnek, mert ma is olthatatlanul ég a nép lelkében a változás utáni vágy és bizony, a nagy országúti vándorlások alatt sok minden érik meg és akik visszatérnek falvaikba, sok mindenről beszélnek . . . Pittsburghban a Standard Cigar Compony telepén dolgozó asszonyok és leányok is az “ülősztrájk” fegyverét vették igénybe, hogy mun ka körülményeiken javítsanak. A gyár vezetősége a panaszokat nem orvosolta, mire — mi nt képünk mutatja — a munkásnők letették a szerszámot és jókedvei veszik tudomássul, hogy a gyártelep elé csoportosult férfiak beszüntetik addig dohányzást, amig a szivar gyáros a munkásnőkkel ki nem egyezik. Képek az országutról