Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-07-18 / 902. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1936 julius 18. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ____ $2.00 Félévre ......................... 1.00 Six Months _________ 1-00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy _________ 5c Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders ........ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114._____________________ Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending.________________________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD 0^*42 Az egységfront körül munkásosztály megszervezett gazdasági erejében hiszünk — azok akiknek törekvésük — a politikai egységfront létrehozatala és ténylegesen mindenki a saját malmára hajtja a vizet — úgy, hogy azután a munkásosztály magára marad és ha nagyobb darab kenyeret és rövidebb munkaidőt akar a saját osztálya számára; akkor elő kell venni az osztályharc egyik megbizható fegyverét a direkt akciót. Azok akik az egységfront körül le- gyeskednek — ha igazán a munkásosztály érdekeit tartják szem- előtt — akár jóhiszemüleg, akár hiúságból — bátran kikellene nyilatkoztatniok, hogy a munkásosztály egységfrontja csak úgy képezhet erőt — ha egységesen a gazdasági viszonyoknak megfelelőleg iparilag fog szervezkedni. Akkor majd mi ipari unionisták is akik az osztály harcot — nem távolról szemléljük, — hanem részesei is vagyunk — mint tényleges kizsákmányolt bérmunkások — közös erővel egy egységes ipari szervezetben amely az erőviszonyainak meg- íelelőleg harcot indít a kizsákmányolás és azzal járó bérrendszer megszüntetése ellen dolgozhatunk. “Vakáción” a szerkesztő (P-) A sok hangzatos beszéd amely nem változtat a gazdasági állapotokon, de sokaknak kiengesztelést jelent, kiváltkép azoknak akik sohasem voltak szerves részei a kizsákmányolt bérmunkások táborának. Az osztályharcot távolról szemlélni és talán jóhiszemüleg elbírálni nem változtat a tényeken. Azok a bérmunkások akik napról-napra részt vesznek a termelés terén egészen másképen bírálják a társadalmi eseményeket, mint azok akik kedvtelésből és hiúságból játszák a forradalmi (?) szereplést. A dolgozó és termelő bérmunkás aki napról-napra érzi az elnyomatás terhét azok nem tudnak lelkesedni az iparokon kívül álló és csak látszólag munkásérdekekért való és polgári jellegű, de valóságban sulynélküli szóharcokért. Mert az osztálytudatos munkás tudatában van annak, hogy a kizsákmányolás csakis kizárólag a munkaszinterén történik, amikor a munkás munkájának fejében csak egy kis százalékot kap vissza a termelt javak eladási értékéből, a termelt javak pedig rendelkezésére állanak a termelő eszközök tulajdonosainak. Az az osztálytudatos munkás aki ösmeri a társadalom ösz- szetételét, az teljes tudatában van annak, hogy a munkásosztály sérelme csak ottan orvosolható ahol a kizsákmányolás történik. így a munkásosztály egységfrontja is csak ottan jöhet létre a közös ügyben, közös érdekek megvédésére és kivivására.. Azok az intézkedések amelyek az iparokon kívül történnek nem történnek kizárólag a munkásosztály érdekébe és nem is orvosolják a munkásosztály közvetlen sérelmét. Azon akciók amelyek egy egységfront neve alatt történnek nem hozzák közelebb az osztályharcot a győzelmes befejezéshez — hanem inkább az osztályharc lecsapolására irányulnak, mert nem közvetlen az osztályharc szinterén történnek és nem maga a megszervezett munkásosztály vivja a saját osztálya érdekébe. fAz az összetákolt egységfront amit különböző pártok igyekeznek létre hozni teljesen letér az osztályharc útjáról és minden erőlködése a polgári reformok megvalósítására törekszik, minden olyan háttér nélkül ami közvetve a munkások életszínvonalának emelésére irányulna. A munkásmozgalomtól távolállók és nem tényleges bérmunkások talán nem is jó szemmel nézik az osztály tudatos ipari unionisták makacs álláspontját az összetákolt egységfronttal szemben; pedig a leglaikusabb és elméleti szocialistának, aki talán soha életébe nem volt termelő bérmunkás, annyit azonban olvasás — vagy — ha ugy- tetszik tanulás — vagy megértés folytán megtanulhatott volna, hogy semilyen egységfront —erőt nem képviselhet megszervezett gazdasági szervezet nélkül. A kapitalizmus maga is csak egy jól megszervezett gazdasági tényező, ami gazdasági összetétele folytán amelyeket jól megszervezett trusztökbe központosított. A kapitalista egységfronttal minden más egységfront erőtlen ha — csak nem maga a termelő bérmunkások magok a megszervezett termelő erőt mint a munkások megszervezett munkaerő trusztjét állítják szembe. Minden jóhiszemű idealista, nevezze az magát szocialistának vagy kommunistának — tudnia kell, hogy egységes szervezet hiányában felesleges dolog egységfrontról még beszélni is, — mert ahol megszervezett erő nincsen a háttérbe ottan még reformok eléréséről sem lehet szó. A nagy horderejűnek tartott francia egységfront példaként kell, hogy előttünk álljon, hogy a francia dolgozóknak rögtöni gazdasági reformokra volt szükségük és hiába nagy többséggel győzedelmeskedett a francia népfront, a francia munkásság gazdasági direkt akciójával törvényesítette az iparbárókkal szemben, amit esetleg a népfront — csak megígért a munkásoknak. Mi ipari unionisták nem vagyunk fanatikusok — vagy talán azért ítéljük el és nem veszünk részt a beharangozott egységfrontba mert nem mi kezdeményeztük. Tudatába vagyunk annak, hogy szervezett ipari erő nélkül erőt nem képviselünk. Az összetákolt egységfront nem változtat a munkásosztály gazdasági helyzetén. Nem is rövidíti meg a munkások munkaidejét sem pedig nem emeli az életszínvonalát. Magok az egységfrontosok sem hisznek benne, mert ha hinnének, akkor nem állítottak volna a következő választásokra annyi jelöltet. Ne ítéljenek bennünket ipari unionistákat — mi akik a Az elmúlt héten mindazok, akik a Bérmunkást előfizetés vagy egyébb ügyekben felkeresték, postakártyán kaptak értesítést, hogy levelük néhányna- pi késéssel lesz elintézve. E szokatlan intézkedés oka, hogy a Bérmunkás szerkesztője, titkári levelezője, lapcsomagoló- ja stb. stb. vakációzott. Hogy hosszú esztendők után a Bérmunkás szerkesztője, stb. stb. is gondolhatott erre, elsősorban annak tudható be, hogy a buffaloi Hering család hónapokon keresztül végezte a paradicsomi csábitó szerepét. A lapbizottság is méltányolta He- ringék akcióját és minden levonás nélkül vakációra engedte a szerkesztő stb. mtársat. Julius 6-án — előkészítve a lapot szétküldésre — az egész család útnak indult Buffalo felé, ahová a délutáni órákban érkeztünk meg. Hering mtárs ott várt a New York Central állomásnál és élőszóval is előadta azt a nagy programot, amelyet a Bérmunkás szerkesztője, stb. vakációjára kidolgozott. Még az nap találkoztunk Varga Zsig- mond a Bérmunkás buffaloi derék lapkezelőjével és egy értekezlet egybehivását határoztuk el. Az este megnéztük a világ egyik legnagyobb látványosságát a Niagara vízesést. A leírások ezrei, a mozi felvételek százainak ismertetése dacára olyan kép tárul ott a bámuló elé, melyet érdemes megismerni. A temészet különlegessége fokozva a technika találékonyságával a szinkeverék tárházát nyújtják. Csak a felügyelők “closing time”-ja, késztet bennünket, hogy haza kell menni. Már régen másnap volt, amikor ágyba kerültünk. A vakációban a Bérmunkás szerkesztője megengedheti, hogy a szokásos 4:30 helyett 6 órakor kelljen fel és amig a ház többi népe is felébredt, addig a most készülő uj füzetünk “A magyarországi ipari union- ista mozgalom története” beolvasásával foglalkozom. A keddi nap a város nevezetességeinek a megtekintésére volt a programban előirányozva, amelynek Hering mtárs igyekezet is eleget tenni. Buffalo fejlett ipari város, hatalmas malmok, vegyészeti gyárak, fa, acél és vas megmunkáló telepek egész utca sorokat foglalnak el, ahol a bérmunkások tízezrei vannak alkalmazva. Természetesen itt is nagyobbrészt szervezetlenül vagy a company uniókban és csak kisrészben az AEofL nemtörődömsége mellett vannak kihasználva 40—48 órás munkahetekben 40-től 75 centig terjedő órabérekkel. Buffalo egyik erőssége volt az “elvtársak” MESA szervezetének, amelyből ma lámpással sem lehet találni egy tagot. A szerdai napot az angol birodalomhoz tartozó Canadában töltöttük. Kora reggel indul- (Folyt. a 7-ik oldalon.) ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szaksze -vezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszit-ák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét épitjük a régi társadalom keretein belül.
