Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-07-18 / 902. szám
1936 julius 18. BÉRMUNKÁS 5 oldal LEHET E EGYSÉGFRONT? EME CIKKEMET VINCE SÁNDOR A CHICAGÓI “EGYSÉG FRONT” SZORGALMAZÓJÁNAK FELSZÓLÍTÁSÁRA ÍRTAM. Az utóbbi időben az Egyesült Államokban is nap-nap után felvetődik a munkás szolidaritás hatalmának kérdése. United Front” hangzatos neve alatt kívánják egyesíteni Amerika osztálytudatos munkásságát. Nincsen dicsőbb, hatalmasabb eszköze a világ kitagadott, elnyomott osztályának mint az összetartás. Az elnyomok es elnyomottak évszázados harcában fényes sikereket, győzelmeket aratott a munkásosztály egyesitett ereje. Vizsgáljuk ezt meg: 1887-ben Chicagóban — s általában az Egyesült Államokban — hatalmas sztrájkok törtek ki a nyolcórás munkanap érdekében, eme harcokban a munkásosztály egyesült ereje, oly hatalmas volt, hogy a kizsákmányoló osztály a legrettenetesebb eszközökhöz — az embermészárláshoz — folyamodott, hogy megtörje a munkások szolidaritásának hatalmat. A cselszövés sikerült, a munkásosztály megingott, tajeko- zatlan volt s a kizsakmanyolo osztály, hogy teljesen tonkre- tegye, megfélemlítse a szolidaritás vágyát, öt anarchistát kivégeztetett, hetet életfogytiglani börtönre Ítélt. Az osztály- tudat szünetet nem ösmero munkája újból egyesítette az elnyomottak táborát, s néhány ev leforgása alatt kenyszeritette Illinois állam kormányzóját, hogy ártatlanoknak nyilvánítsa a kivégzett munkásvezereket s szabadon bocsássa az életfogytiglan elitéltetket. 1903-ban a Western Federation of Miners tönkretetelere esküdött össze az amerikai toké, meggyilkoltattak Idaho a - lam kormányzóját, s gyilkosság vádja alapján a szervezet vezéreit: Mojer, Haywood es Peti- bane-t elfogták, halaira lteltek őket. Abban az időben nem volt szükség arra, hogy United Front” akciót indítsanak, szocialisták, szindikalisták, anarchisták, liberálisok az igazság es szabadságszerető ellemei egyesültek és nemcsak, hogy meghiúsították a kizsákmányoló osztály vérszomját, hanem szabaddá tették Mojer, Haywood és Petibone-t. 1905-ben a szabadságért harcoló orosz proletáriátust amelyet egy intellektuel, egy feketelelkü csuhás, Gapon vezetett __a a cári palota előtt halomra lőtték. A világ osztálytudatos munkásságának egyesu tiltakozása megingadta az orosz cárizmus hatalmát, megbu tatta az orosz kormányt. 1909-ben a katholikus egyház Spanyolországban kivegeztette Francisco Ferrer-t s a világ munkásságának szolidantasa nemcsak a spanyol kormányt, hanem a hatalmak-hatalmat a katholikus egyházat buktatta meg Spanyolország területen. 1913-ban Massasuttes allam szövőipari mágnásai bosszút esküdtek az IWW ellen amiért sikeres összetartásra, győzelemre nevelte a szövőtelepek 29 külömböző nyelvet beszélő munkásait és elfogták és halálra ítélték: Ettor, Giovanitti szervezőket az osztálytudatos munkások elvre, pártra való tekintet nélkül, nemcsak ebben az országban, hanem az egész “civilizált” világ minden részéből a hatalmas tiltakozó gyűlések, táviratainak özöne lepte el az állam kormányzóját, az Egyesült Államok elnökét. Az IWW szervezete kimondotta, hogyha kivégzik Ettor és Gio- vanittit temetés lesz, de abban a temetésben másokat is fognak temetni!! 1906-ban McKeesrocks, Pa. ipartelepein az IWW intézése mellett 15 féle nyelvet beszélő munkások sztrájkba mentek, a társaság, hogy megtörje a munkások bámulatos egységét, lovasrendőrökkel — pennsylvaniai kozákokkal — vágtatott a békésen sztrájkolok közzé, hármat megöltek, sokakat megsebesítettek. A sztrájkbizottság figyelmeztette a társaságot és a rendőröket, hogy “ahány sztráj kólót megölnek, annyi rendőr fizet az életével.” Nem vették tudomásul a figyelmeztetést, másnap újból belevág- tattak a picketelő tömegbe, s az ütközet végeztével három rendőr fizetett életével. Elfogták a munkások szóvivőit s a sztrájkolok elszántsága egyesült fellépése oly hatalmas volt, hogy az elfogottak valamennyiét minden tárgyalás nélkül szabadon engedték. VÁLTOZOTT A HELYZET. 1915-ben az egész világ pro- letáriátusa Európa hatalmas mészárszékén a munkás politikus vak vezérek jóváhagyása és lelkesítése mellett öldösték egymást. Az Egyesült Államok Utah államának kereskedelmi kamarája, szövetkezve a Mormonokkal, hamis vádak alapján kivégezték a világ proletáriá- tusának egyik legforradalmibb költőjét Joe Hillt. Kivégezték! Mert a világ proletáriátusának szolidaritását, egység frontját megszégyenítették, megbecste- lenitették a munkások politikus vak vezérei. 1917-ben San Franciscóban, California állam kereskedelmi kamarája bomba robbantás hamis vádjának alapján halálra ítélték Tom Mooney, Warren K. Billingset és életfogytiglani börtönre Mrs. Mooneyt. A háború borzasztóan szedte a világ proletáriátusának életét Európa harcmezején. A politikus munkásvezérek árulása folytán vérszemet kapott Amerika imperialista osztálya és irtó hadjáratot indított az IWW forradalmi szervezetei ellen, százával börtönözték be titkárait, szerkesztőit, szervezőit, akiket 5-től 20 évig terjedő börtönre Ítéltek és zártak az Egyesült Államok külömböző szövetségi börtöneibe. Ez év augusztus 1-én, meglincselték rrank Little munkástársat az Egyetemes Végrehajtó Bizottság tagját. Eme rettenetes helyzet közepette az IWW szervezete felrázta a Skandináv államok, Angol, Francia és Oroszország bérrabszolgáinak figyelmet, akiknek hatalmas tiltakozása kényszeritette az amerikai kormány beavatkozását s Mooneyt, Billingset megmentettek a villanyosszéktől s élet- ogytiglani börtönre változtatása áltál Mrs. Mooney-t pedig szabadon engedték. 1918-ban Chicagóban az IWW kezdeményezésere hatalmas mozgalom indult meg Mooney-ék szabadonbocsáj- tasa érdekében. Az IWW konvenciója kimondotta a califor- mai termékek bojkotálását, millió es millió falragaszokon fi- gyelmeztették Amerika bérrab- szolgáit arra, hogy Mooney-ék szabadságának csak egyetlen útja van, s az Általános Sztrájk Chicagóban a szervezetek százai csatlakoztak a mozgalomhoz. A védelmi bizottság elhatározta egy hatalmas demonst- ració tartását a Riverwiev Park óriási kerthelyiségében, meghívtuk az egyetlen szocialista kongressmant Berger Viktort. Ember-ember hátán tolongott s a munkásosztály politikus vak vezere beszédében kijelentette, ogy: Nem tehetünk semmit Mooney-ek érdekébe, amig nem tudjuk, hogy bünösök-e vagy sem.” a kapitalista sajtó hatalmas szenzációként hetekig foglalkozott Berger kijelentésevei s sikerült a felcsigázott proletariátus lelkesedését lecsapolni. Sokat lehetne írni, hogy mily szégyenletesen használták ki Amerika munkásosztályát a szedelgő politikus vak vezérek. Mooney szenvedéseit, nevét anyagi érdekek felhajtására, íejlesztesere. E sorok Írója szemtanúja volt 1930-ban Chicagóiján, hogy hogyan hengereltek le Mooney-ék kiszabadulása érdekében benyújtott minden hathatós eszközt. __ A Minor-ok, Hatewayk, Patter- sonnak, a munkásosztály politikus vak vezérei, akiknek oroszlán részük van abban, hogy Mooney-ék még ma is börtönben vannak. 1919-ben Washington állam Centraha nevű városában h íüreszmalmi telepek urai bosz- szut esküdtek az IWW tagjai ellen, s eme bosszújukat a “leszerelés” ünnepének — Armes- tice Day — alkalmával hajtottak vegre. Fegyveresen felvonó katonák megtámadták az IWW helyiségében tartózkodó tagokat, akik közül sokakat rettenetesen megcsonkítottak, Vesley Everest pedig egy automobil után kötve a város határába húzták, s egy folyéfe- letti hidra akasztották, rettenetesen összemarcangolt testét. Az IWW ezer sebtől vérezve tehetetlen volt, s a szocialista politikusokban csalódott “osz- talytudatos” munkások közömbösen, meghunyászkodva, sze- methunytak az IWW forradalmárjainak üldöztetése, irtása felett. A kizsákmányoló fü- részmalmi telepek tulajdonosai minden arcizom rándulás nélkül 40 esztendei börtönre Ítélték az [IWW hét tagját. Ezeknek a 'forradalmároknak a szabadságukból, szenvedéseikből is, a párt és egyéni célokra tőkét kovácsoltak azok az egyének akik tudták a jelszót a munkás- osztály “egység frontjának” a megszervezésére. 1927-ben Colorado, Columbine nevű bányatelepén a sztrájkoló bányászok közzé lövetett John D. Rockefeller. Három halott, számtalan súlyos sebesült esett áldozatul az osztályharc elszánt katonái közül. Még a halottak hörgése megsem szűnt a “legforradalmibb” párt lapjai, szervezői országos gyűjtést rendeztek az özvegyek, árvák s a védelem céljaira, s a gyűjtött összegekből egy vörös cent nem jutott a rendeltetési helyére. Eltűnt minden cent, az “egység front” mai lármás híveinek kezei között. Hogyan higgyünk azoknak, akik az özvegyek és árvák támogatására, vigasztalására, becsületes munkások által összeadott centeket elsikkasztják!? Hogyan lehet becsületes, igaz forradalmár “egység fronton” sikkasztók- kal!! ? _ _ _____ 1927-ben Massasuttes állam Boston nevű városában kivégezték Sacco-Vanzetti-t akiknek kivégeztetésében oroszlán ^ része van azoknak akik az “egység front” cégére alatt egy újabb becsapását készítik elő az osztálytudatos hiszékeny munkásosztálynak, saját lapjaikban közölt kimutatás szerint Sacco- Vanzetti védelmére 75 ezer dollárt gyűjtöttek, melyből a Sacco- Vanzetti védelmi bizottsághoz 7 ezer dollárt jutattak. Minden egyes dollár amelyet kollektál- tak tiz dollárba került. Kivégezték Sacco-Vanzettit, mert a politikus vak vezérek lerombolták a munkásosztály szolidaritását, egységes cselekvését! 1930-ban Harlem, Kentucky- ban a Rockefeller, Peabody szénbárók gunmenjei egy rettenetes vérengzést idéztek elő a sztrájkoló szénbányászok közöt amelyből kifolyólag az IWW két tagját életfogytiglani börtönre ítélték. Gyalázatos s minden osztályharcbcl kivetkőzött egyéneket is megszégyenítő volt az a viselkedés amelyet az “egység front” jelszavát ma pattogtató politikus vak vezérek űztek. A bányászok védelmére, családjuk támogatására, az általuk kollektált összegből, Jones és Hightower életfogytiglani elitéltetésük után jutattak 5—5 dollárt, amely összeget mindketten visszautasították. Az IWW Egyetemes Védelmi Bizottsága ebben az ügyben is egyedül áll s a mai napig sikerült három bányász munkástársunknak szabadságát visszaszerezni, s a még börtönben sínylődő négy munkástársunk érdekében serényen végzi a kiszabadítás munkáját az Egyetemes Védelmi Bizottság. 1930-tól Alabama Scottboro, városában kilenc néger fiú élete, szabadsága forog kockán. Az “egység front” vezérei mesterségesen huzzák-halasztják az ügyet, hogy minnél tovább fejhessék Amerika osztálytudatos munkásságát. Eme faji gyűlöletből eredő ügyet, minden osztályharci ügy fölébe he(Folyt. a 6-ik oldalon.)