Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-07-18 / 902. szám

1936 julius 18. BÉRMUNKÁS 5 oldal LEHET E EGYSÉGFRONT? EME CIKKEMET VINCE SÁNDOR A CHICAGÓI “EGYSÉG FRONT” SZORGALMAZÓJÁNAK FELSZÓLÍTÁSÁRA ÍRTAM. Az utóbbi időben az Egyesült Államokban is nap-nap után felvetődik a munkás szolidari­tás hatalmának kérdése. Uni­ted Front” hangzatos neve alatt kívánják egyesíteni Amerika osztálytudatos munkásságát. Nincsen dicsőbb, hatalmasabb eszköze a világ kitagadott, el­nyomott osztályának mint az összetartás. Az elnyomok es elnyomottak évszázados harcá­ban fényes sikereket, győzelme­ket aratott a munkásosztály egyesitett ereje. Vizsgáljuk ezt meg: 1887-ben Chicagóban — s általában az Egyesült Államok­ban — hatalmas sztrájkok tör­tek ki a nyolcórás munkanap érdekében, eme harcokban a munkásosztály egyesült ereje, oly hatalmas volt, hogy a ki­zsákmányoló osztály a legrette­netesebb eszközökhöz — az embermészárláshoz — folyamo­dott, hogy megtörje a munká­sok szolidaritásának hatalmat. A cselszövés sikerült, a mun­kásosztály megingott, tajeko- zatlan volt s a kizsakmanyolo osztály, hogy teljesen tonkre- tegye, megfélemlítse a szolida­ritás vágyát, öt anarchistát kivégeztetett, hetet életfogytig­lani börtönre Ítélt. Az osztály- tudat szünetet nem ösmero mun­kája újból egyesítette az elnyo­mottak táborát, s néhány ev leforgása alatt kenyszeritette Illinois állam kormányzóját, hogy ártatlanoknak nyilvánítsa a kivégzett munkásvezereket s szabadon bocsássa az életfogy­tiglan elitéltetket. 1903-ban a Western Federa­tion of Miners tönkretetelere esküdött össze az amerikai to­ké, meggyilkoltattak Idaho a - lam kormányzóját, s gyilkosság vádja alapján a szervezet vezé­reit: Mojer, Haywood es Peti- bane-t elfogták, halaira lteltek őket. Abban az időben nem volt szükség arra, hogy United Front” akciót indítsanak, szo­cialisták, szindikalisták, anarch­isták, liberálisok az igazság es szabadságszerető ellemei egye­sültek és nemcsak, hogy meg­hiúsították a kizsákmányoló osztály vérszomját, hanem sza­baddá tették Mojer, Haywood és Petibone-t. 1905-ben a szabadságért har­coló orosz proletáriátust amelyet egy intellektuel, egy feketelelkü csuhás, Gapon veze­tett __a a cári palota előtt ha­lomra lőtték. A világ osztálytu­datos munkásságának egyesu tiltakozása megingadta az orosz cárizmus hatalmát, megbu tatta az orosz kormányt. 1909-ben a katholikus egyház Spanyolországban kivegeztette Francisco Ferrer-t s a világ munkásságának szolidantasa nemcsak a spanyol kormányt, hanem a hatalmak-hatalmat a katholikus egyházat buktatta meg Spanyolország területen. 1913-ban Massasuttes allam szövőipari mágnásai bosszút esküdtek az IWW ellen amiért sikeres összetartásra, győze­lemre nevelte a szövőtelepek 29 külömböző nyelvet beszélő munkásait és elfogták és ha­lálra ítélték: Ettor, Giovanitti szervezőket az osztálytudatos munkások elvre, pártra való te­kintet nélkül, nemcsak ebben az országban, hanem az egész “civilizált” világ minden részé­ből a hatalmas tiltakozó gyű­lések, táviratainak özöne lepte el az állam kormányzóját, az Egyesült Államok elnökét. Az IWW szervezete kimondotta, hogyha kivégzik Ettor és Gio- vanittit temetés lesz, de abban a temetésben másokat is fog­nak temetni!! 1906-ban McKeesrocks, Pa. ipartelepein az IWW intézése mellett 15 féle nyelvet beszélő munkások sztrájkba mentek, a társaság, hogy megtörje a mun­kások bámulatos egységét, lo­vasrendőrökkel — pennsylvaniai kozákokkal — vágtatott a bé­késen sztrájkolok közzé, hár­mat megöltek, sokakat megse­besítettek. A sztrájkbizottság figyelmeztette a társaságot és a rendőröket, hogy “ahány sztráj kólót megölnek, annyi rendőr fizet az életével.” Nem vették tudomásul a figyelmez­tetést, másnap újból belevág- tattak a picketelő tömegbe, s az ütközet végeztével három rendőr fizetett életével. Elfog­ták a munkások szóvivőit s a sztrájkolok elszántsága egye­sült fellépése oly hatalmas volt, hogy az elfogottak valamennyi­ét minden tárgyalás nélkül szabadon engedték. VÁLTOZOTT A HELYZET. 1915-ben az egész világ pro- letáriátusa Európa hatalmas mészárszékén a munkás politi­kus vak vezérek jóváhagyása és lelkesítése mellett öldösték egymást. Az Egyesült Államok Utah államának kereskedelmi kamarája, szövetkezve a Mor­monokkal, hamis vádak alapján kivégezték a világ proletáriá- tusának egyik legforradalmibb költőjét Joe Hillt. Kivégezték! Mert a világ proletáriátusának szolidaritását, egység frontját megszégyenítették, megbecste- lenitették a munkások politikus vak vezérei. 1917-ben San Franciscóban, California állam kereskedelmi kamarája bomba robbantás ha­mis vádjának alapján halálra ítélték Tom Mooney, Warren K. Billingset és életfogytigla­ni börtönre Mrs. Mooneyt. A háború borzasztóan szedte a világ proletáriátusának életét Európa harcmezején. A politi­kus munkásvezérek árulása folytán vérszemet kapott Ame­rika imperialista osztálya és irtó hadjáratot indított az IWW forradalmi szervezetei el­len, százával börtönözték be titkárait, szerkesztőit, szervező­it, akiket 5-től 20 évig terjedő börtönre Ítéltek és zártak az Egyesült Államok külömböző szövetségi börtöneibe. Ez év augusztus 1-én, meglincselték rrank Little munkástársat az Egyetemes Végrehajtó Bizott­ság tagját. Eme rettenetes hely­zet közepette az IWW szerve­zete felrázta a Skandináv álla­mok, Angol, Francia és Orosz­ország bérrabszolgáinak figyel­met, akiknek hatalmas tiltako­zása kényszeritette az ameri­kai kormány beavatkozását s Mooneyt, Billingset megmentet­tek a villanyosszéktől s élet- ogytiglani börtönre változtatása áltál Mrs. Mooney-t pedig sza­badon engedték. 1918-ban Chi­cagóban az IWW kezdeményezé­sere hatalmas mozgalom indult meg Mooney-ék szabadonbocsáj- tasa érdekében. Az IWW kon­venciója kimondotta a califor- mai termékek bojkotálását, mil­lió es millió falragaszokon fi- gyelmeztették Amerika bérrab- szolgáit arra, hogy Mooney-ék szabadságának csak egyetlen útja van, s az Általános Sztrájk Chicagóban a szervezetek szá­zai csatlakoztak a mozgalom­hoz. A védelmi bizottság elha­tározta egy hatalmas demonst- ració tartását a Riverwiev Park óriási kerthelyiségében, meg­hívtuk az egyetlen szocialista kongressmant Berger Viktort. Ember-ember hátán tolongott s a munkásosztály politikus vak vezere beszédében kijelentette, ogy: Nem tehetünk semmit Mooney-ek érdekébe, amig nem tudjuk, hogy bünösök-e vagy sem.” a kapitalista sajtó ha­talmas szenzációként hetekig foglalkozott Berger kijelenté­sevei s sikerült a felcsigázott proletariátus lelkesedését lecsa­polni. Sokat lehetne írni, hogy mily szégyenletesen használták ki Amerika munkásosztályát a szedelgő politikus vak vezérek. Mooney szenvedéseit, nevét anyagi érdekek felhajtására, íejlesztesere. E sorok Írója szemtanúja volt 1930-ban Chi­cagóiján, hogy hogyan henge­reltek le Mooney-ék kiszabadulá­sa érdekében benyújtott min­den hathatós eszközt. __ A Minor-ok, Hatewayk, Patter- sonnak, a munkásosztály poli­tikus vak vezérei, akiknek oroszlán részük van abban, hogy Mooney-ék még ma is börtönben vannak. 1919-ben Washington állam Centraha nevű városában h íüreszmalmi telepek urai bosz- szut esküdtek az IWW tagjai ellen, s eme bosszújukat a “le­szerelés” ünnepének — Armes- tice Day — alkalmával hajtot­tak vegre. Fegyveresen felvo­nó katonák megtámadták az IWW helyiségében tartózkodó tagokat, akik közül sokakat rettenetesen megcsonkítottak, Vesley Everest pedig egy au­tomobil után kötve a város ha­tárába húzták, s egy folyéfe- letti hidra akasztották, rette­netesen összemarcangolt testét. Az IWW ezer sebtől vérezve tehetetlen volt, s a szocialista politikusokban csalódott “osz- talytudatos” munkások közöm­bösen, meghunyászkodva, sze- methunytak az IWW forradal­márjainak üldöztetése, irtása felett. A kizsákmányoló fü- részmalmi telepek tulajdonosai minden arcizom rándulás nélkül 40 esztendei börtönre Ítélték az [IWW hét tagját. Ezeknek a 'forradalmároknak a szabadsá­gukból, szenvedéseikből is, a párt és egyéni célokra tőkét kovácsoltak azok az egyének akik tudták a jelszót a munkás- osztály “egység frontjának” a megszervezésére. 1927-ben Colorado, Colum­bine nevű bányatelepén a sztráj­koló bányászok közzé lövetett John D. Rockefeller. Három halott, számtalan súlyos sebe­sült esett áldozatul az osztály­harc elszánt katonái közül. Még a halottak hörgése megsem szűnt a “legforradalmibb” párt lapjai, szervezői országos gyűj­tést rendeztek az özvegyek, ár­vák s a védelem céljaira, s a gyűjtött összegekből egy vörös cent nem jutott a rendeltetési helyére. Eltűnt minden cent, az “egység front” mai lármás híveinek kezei között. Hogyan higgyünk azoknak, akik az öz­vegyek és árvák támogatására, vigasztalására, becsületes mun­kások által összeadott centeket elsikkasztják!? Hogyan lehet becsületes, igaz forradalmár “egység fronton” sikkasztók- kal!! ? _ _ _____ 1927-ben Massasuttes állam Boston nevű városában kivégez­ték Sacco-Vanzetti-t akiknek kivégeztetésében oroszlán ^ ré­sze van azoknak akik az “egy­ség front” cégére alatt egy újabb becsapását készítik elő az osztálytudatos hiszékeny mun­kásosztálynak, saját lapjaikban közölt kimutatás szerint Sacco- Vanzetti védelmére 75 ezer dol­lárt gyűjtöttek, melyből a Sacco- Vanzetti védelmi bizottsághoz 7 ezer dollárt jutattak. Minden egyes dollár amelyet kollektál- tak tiz dollárba került. Kivégez­ték Sacco-Vanzettit, mert a politikus vak vezérek lerombol­ták a munkásosztály szolidari­tását, egységes cselekvését! 1930-ban Harlem, Kentucky- ban a Rockefeller, Peabody szénbárók gunmenjei egy ret­tenetes vérengzést idéztek elő a sztrájkoló szénbányászok kö­zöt amelyből kifolyólag az IWW két tagját életfogytiglani bör­tönre ítélték. Gyalázatos s min­den osztályharcbcl kivetkőzött egyéneket is megszégyenítő volt az a viselkedés amelyet az “egység front” jelszavát ma pattogtató politikus vak vezé­rek űztek. A bányászok védel­mére, családjuk támogatására, az általuk kollektált összegből, Jones és Hightower életfogy­tiglani elitéltetésük után jutat­tak 5—5 dollárt, amely össze­get mindketten visszautasítot­ták. Az IWW Egyetemes Védelmi Bizottsága ebben az ügyben is egyedül áll s a mai napig sike­rült három bányász munkás­társunknak szabadságát vissza­szerezni, s a még börtönben sínylődő négy munkástársunk érdekében serényen végzi a kiszabadítás munkáját az Egye­temes Védelmi Bizottság. 1930-tól Alabama Scottboro, városában kilenc néger fiú élete, szabadsága forog kockán. Az “egység front” vezérei mes­terségesen huzzák-halasztják az ügyet, hogy minnél tovább fejhessék Amerika osztálytu­datos munkásságát. Eme faji gyűlöletből eredő ügyet, min­den osztályharci ügy fölébe he­(Folyt. a 6-ik oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom