Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-07-18 / 902. szám
1936 julius 18. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRŐL-MASROL NÉGYMILLIÓ DOLLÁROS FÉNYŰZÉS. Csak egy kis hölgyikéről van szó, aki talán szegény maga sem tehet róla, hogy egy óriási vagyon maradt rá és azt sem tudja, hogy mitévő legyen vele. Ez a kis hölgyike a Dodge család sarjadéka, a hires autó király, a Dodge automobilgyár tulajdonosa, ahol ezer és ezer munkásember véres verejtéke járult ahoz hozzá, hogy millió és millió dollárokat harácsoljanak össze. Ez a hölgyike tulajdonképen azért került az újságokba, mert az elmúlt évben egy negyedmillió dollárt költött fényűzésre, lótenyésztésre és kutyatenyésztésre. Egyébként a hölgyikére, csak 25.000.000 dollár vagyon maradt, mely összegnek az évi jövedelme egy és félmillió dollárt tett ki ugyan csak abban az évben, amikor negyedmilliót elköltött. Egyelőre csak vizsgáljuk meg, hogy Miss Dodge mire is költötte azt a negyedmillió dollárt, melynek kiadási tételei a következőképen oszlik meg: 100.000 dollár ment istálóra, a 70 lónak a részére, mely egyike a legjobb lovaknak Amerikában. 25.000 dollár ruha, cipő, szőrmekabát és lovaglási szenvedélyekre. 20.000 dollár vegyes kiadás. 7.000 dollár automobil és sof- főr. 25.000 dollár kutyatenyésztésre. t 8.000 dollár egy uj kutyatenyésztő felállítására és annak gondozására. 10.000 dollár szórakozásra és mulatásra. 10.000 dollár vasúti és hajójegyekre. 5.000 dollár fürdőház építésére. 25.000 dollár pedig háztartásra, a Meadowbrook farmon, ahol Miss Dodge-nak csak egy 200 szobás lakása van és csak 60 cselédet tart annak a rendbetartására. Miss Dodge csak egyike azon amerikai személyeknek, kik ilyen pazarlási fényűzést engedhetnek meg maguknak. Éhez hasonlók többen is vannak Amerikában, kik csak akkor jönnek nyilvánosságra, ha az újságokba kerülnek. Az ilyen körülmények között élő egyéneken tehát nemlehet csodálkozni, ha kézzel lábbal kapálódznak, a munkásság szervezkedése ellen. Utóvégre a Miss Dodge osztályának megvan mindene, dőzsölhetnek az élet javaiban, még a szenvedélyes abnormálisok is teljes kielégülést kaphatnak, legalább is erre enged következtetni az a 33.000 dolláros ku- tyatenyésztés. Nekik jut mindenre, mert a munkásság szervezetlenségüknél fogvás kiizzadják nekik. A véres-verejték már sok millió dollárt felhalmozott Amerikában is és rajtakivül ezer meg ezer léhütőt tartott még el. Az időnek azonban Amerikában is jönni kell és jönni is fog, amikor a még máma habár gyáván és szervezetlenségénél fogvást tehetetlenül álló munkásság felfog lázadni és véget vett ennek a semmittévő pazarló osztálynak, egyenlőséget, testvériséget teremt a földön. Az emberből ember lesz és nem kutya módjára fog élni, mint a mai rendszerben. INGNÉLKÜL ÉS mezítláb járt. Akiről ugyan most szó esik, csak egy nincstelen, rongyos, éhes és a társadalomból kitagadott proletár, aki mezítláb és ing nélkül járt az utcán, állítólag koldult, nem lopott, kért, hogy inget vehessen magának, letartóztatták. Ez mindennapi esemény az egész világon és talán nem is volna fontos egyébként, csak annyiból, hogy a kegyes biró ur mindjárt az erkölcsi oldalát nézte, mert ing nélkül járt az utcán és mezítláb. Mink megtudjuk érteni ezt is, határozottan állítom, hogy a biró ur is csak igy értelmezhette. Egy proletár akinek semmilye nincsen, összeaszott csontvázzal és esetleg a bőre még piszkos is lehetett, miért járjon félmesz- telen az utcán, undorítsa a járókelő urakat és hölgyeket, akik éppen talán valamelyik éjjeli kabaréba sietnek, hogy végignézzenek egy amerikai típusú hucsi-kucsi táncot, melyet ják, hogy a “megtakarított haszonból” a munkásságnak csak az inségbér jut. A nácizmus átültetése a Tisza mellé meghozta Piroskáéknak a politikai hatalom teljességét és a csongrádi nép teljes anyagi lezül- lését. 1930-ban még huszonhét- . ezer lakosa volt a városnak, ma már alig éri el a huszonhatezret. Fogy, pusztul a csongrádi nép. Széles rendet vág soraiban a heptika, a vörheny, tífusz és mindenféle népbetegség. A diktatúra “épit:” szépíti a város közepét, de arra nem gondol, hogy a pálinkafőzdévé átalakított régi kórház helyett újat építsen. De igazságtalanság lenne azt állítani, hogy egyáltalán nem törődnek a nincstelenekkel, éhezőkkel. Ha életükben nem is sokat, de azután annál többet. 1932-ben adták ki az utolsó jelentést a temetésekről és akkor az elhaltaknak több mint a fele került a város költségén a temetőbe. Ha azóta jelentés nem is került nyilvánosságra, mégis kétségtelenül megállapítható, hogy a helyzet azóta csak rosszabbodott. Nem kétséges, hogy ma is a város temetteti el a halottak nagyobb részét. A rendszer lelopta a nép arcáról a mosolyt, nincs már vig nótázás sem a biró lányáról, sem másról, csak kétségbeesés és pusztulás van. A reformkorszak nem tudja megmenteni a pusztulásra ítélt embereket, de legalább ingyen juttatja őket a temetőbe. egy szép karcsú hölgyike ad majd elő, nem félmesztelen, hanem egész mesztelen, a pezsgős üveg alatt roskadozó asztalon. Talán a biró ur még ennek a hatása alatt volt, amikor ezt a szegény prolit elitélte azzal a végszóval, 30 nap a börtönben, ott van ruha elég. Itten csak annyit akarok megjegyezni, remélem, hogy azokból a ruhákból még a biró ur számára is marad bőven. LINCSELÉSRE USZÍTANAK A HEARST ÚJSÁGOK AMERIKÁBAN. Napról-napra lehet olvasni ennek a piszkos szenytakarók- nak az uszítását, amidőn uszítja az amerikaiakat a szervezett munkásság ellen. A francia sztrájkokkal kapcsolatban, rémhíreket terjesztenek Amerikában, hogy ehez hasonló sztrájk megmozdulás várható az Egyesült Államokban is. A hírek szerint Franciaországban a kommunista munkásság áll a sztrájkok élén, melynek csak örülni tudunk, hogy egyszer és mindenkorra a kommunisták is megértik a sztrájk fontosságát, azon fegyvert, mely az egyedüli, hogy harcát megvívhassa. Mink tudjuk, hogy a szindikalis- ták is ottan vannak és csak is ők az egyedüliek kik ezen elkerülhetetlen fegyverhasználatát, még a kommunisták orra alatt is ottan tartották éppen úgy, mint azt az IWW tagjai Amerikában teszik. Az amerikai kapitalista újságok is, ennek a hathatós fegyvernek a használatától félnek, rettegnek, hogy a sztrájk szelleme átfog csapni Amerikába is, melyről a következőképpen nyilatkozik az egyik Hearst újság. Ami történik Francia- országban, az megtörténhet Amerikában is. Az összetett kéz megbénította Franciaország hátgerincét és ez az összetett kéz épben úgy megbéníthatja Amerika hátgerincét is. Az eredmény szokta mindég legjobban igazolni az eszköz használatát és iten az IWW-nak egy régi állitása igazolódik be az összetett kéz és a munkán való sztrájk használatát illetőleg. Nemszabad félreérteni a dolgot, mert az a munkás aki megtudja érteni az összetett kézben rejlő erőt, annak meg kell érteni, hogy az eszközök használatát az adott viszonyok szabják meg szintén. A máma összetett kéznek, esetleg holnap már más hivatása lehet, ezt tudjuk, hogy a francia munkásság is megérti és eszerint fog cselekedni. Az amerikai munkásságnak nem szabad megijedni a kapitalista ijesztgetésektől, részünkről jó jel lehet csak az, amikor ők rettegésükben egyebet tenni nem tudnak, mint ijesztgetni az amerikai munkásságot. Az amerikai munkásság is harcok előtt áll, habár a kapitalista újságok ezt is csak a választásokra akarják kihasználni, szavazat fogdosásra úgy az egyik fél mint a másik. Az amerikai munkásság idejét nem szabad, hogy lefoglalja ez a választási cirkusz, mert minden energiáját az ipari szervezkedésre kell felhasználjon. Az amerikai munkásságnak sem lehet más célja mint a gyárak és a földek lefoglalása, köztulajdonba vétele, termelni a köz javára. A huszadik században aki ennek tudatában van, csak az tudja, hogy mit tesz. CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE FIGYELMÉBE! Az IWW chicagói magyar tagjai 1936 julius 26-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdetei a gyönyörű Berman Groveban 6400 N. Pulasky Rd. (Crawford Ave.) és Devon sarok mely Chicago egyik legszebb kiránduló helye nagyszabású NYÁRI MULATSÁGOT rendeznek. Elsőrendű cigányzene. Szórakoztató társasjátékok és versenyek. Az ízletes gulyás már ebédre készen várja a vendégeket. Belépti jegy előre váltva 30c., a pénztárnál 40c. Töltsön egy kellemes napot velünk és többi ismerőseivel. ÚTIRÁNY: Bármely irányból átszállva a Pulasky Rd. (Crawford) villamosra északra a végállomásig, onnan pár block gyaloglás, vagy vegye az ott várakozó autót, mely a helyszínre viszi díjmentesen. ALÁBBI KÖNYVEK VANNAK KÉZNÉL A BÉRMUNKÁSNÁL Ady: Ki látott engem.............................................................. 75c. Ady: Uj versek..................................................................... 75c. Ady: így is történhetik..................................................... 1.00 Franknói: Martinovits élete............................................. 1.00 Dr. Totis: Szerelem és szaporodás................................. 1.00 Gogoly: Holt lelkek........................................................... 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül................................. 1.00 Fábián: Hat ló negyven ember......................................... 1.00 Zola: A Rougon család......................................................... 75c. Zola: Paskal orvos............................................................. 1.00 Zola: A föld......................................................................... 1.00 Barbusse: Erő......................................................................... 75c. New York regénye, 2 kötet............................................. 1.50 Jack London: Mélység......................................................... 75c. Jack London: Az alakszai dianna...................................... 75c. Jack London: ősök istene.................................................. 75c. Chehov: A koldus............................................................... 75c. Glassworth: Testvériség....................................................... 75c. Lubbeck: Az élet örömei..................................................... 75c. Gorkij: A besúgó................................................................... 75c. J. Smidth: Krisztus istensége........................................... 40c Ameringer: Osztályharcok Amerikában.............................. 50c. Bauer: A szocializmus útja................................................. 50c. Gorkij: Kispolgár................................................................. 25. Justus: Amerika ipari fejlődése........................................... 75c.
