Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-11-14 / 919. szám
1936 november 14. BÉRMUNKÁS 11 oldal UJ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT A puskaporos hordók csordultig megteltek. Megindultak a gyárak kerekei az embermészárláshoz szükséges muníciót a leggyorsabb ütemekbe állítják elő. A bekövetkezendő világ háború nem nemzetek elnyomására, sem világ piacok hódítására irányul, hanem a tőkés osztály amely a kapitalista termelési rendszert az ösvény szélére jutatta és tisztán látja korszakának letűnését utolsó menedéket keres uralmának meghosszabbítására. A vérrel — és a gyalázat legocsmányabb fertőjével megpecsételt kapitalista rendszer nem riad vissza állatias cselekedetek végrehajtásától sem amikor saját osztály érdekét és intézményeit lássa veszélyeztetve. A világ események forduló pontjához érkeztünk, amikor a nemzetközi kapitalizmus nyílt háborút üzen a feltörekvő proletáriátus kipusztitására. Őrület vesz rajtok erőt amikor lássák, hogy a kiváltságosok uralma letünőbe van. A tolvajok — tolvajt kiabálnak, hogy saját bőrüket megvédjék. Már csak a gyilkos eszközökbe bíznak, hogy utolsó védbástyájukat a fasizmust nemzetközi hatalommá avassák fel; akiket bátran nevezhetünk az emberi civilizáció véreskezü hóhérjainak. Az elkövetkezendő világ háború olyannak készül még amilyenhez hasonló sohasem volt. Nem nemzeti határokért, hanem egy magasztos eszme elfojtásáért — amely eszme erős gyökeret vert a nincstelen proletárok milliói között. Amely eszme az emberi civilizációra — boldogulásra és az összemberiség jólétének megvalósítására irányul. A véreskezü kapitalizmus utolsó véd- várának eszméjével a fasizmussal az irányitó mint gyeplővel igyekszik az emberi civilizációt még beláthatatlanul hosszú időre vérbefojtani. A spanyol polgárháború kirobbanása nem a véletlen megmozdulás. A fasizmus véreskezü diktátorai készítették elő, beakarják bizonyítani a kapitalista osztálynak, hogy hűen szolgálják azoknak érdekeit. A nemzetközi kapitalizmus amely uralmát félti, jó szemmel nézi, hogy a fasizta csordák halomra gyilkolják a spanyol munkásokat. De nem csak jó szemmel nézik, hanem legnagyobb készséggel sietnek minden erejűkkel atz támogatni is. Megtagadják saját hangoztatott demokráciájukat — mert Spanyolország népszavazás többsége juttatta vezető szerephez a jelenlegi kormányt. Nem egyszer olvastuk a kapitalizmus által kitartott sajtóból, hogy elitéinek minden olyan cselekvést vagy eszmét amely n népszavazás által alkotmányos kormány megdöntésére irányul, íme most megcáfolják saját állításukat. Az alkotmányosan megválasztott spanyol kormány ellen fegyverrel vonulnak fel — mivel a nép érdekeit képviseli. Az alkotmány betartása c k akkor érvényes ha azt a l pitalizmus érdekébe foganatost iák. A spanyol események I bizonyítékot szolgálnak arra, hogy népszavazással nem lehet a kapitalista társadalmat kiszavazni hatalmából. A békésen fejlődő spanyol nép úgy vélte, hogy most van alkalma építeni teljes erővel az uj társadalmat. De békéjét megzavarta a kapitalizmus fegyveres támadása. A békésen dolgozó spanyol munkásoknak is fegyverhez kellett nyulniok, hogy önmagukat védelmezzék — ha nem akarják magukat alávetni a kapitalista osztály által megszervezett fasizta diktatúrának. Hónapok óta folyik már az elkeseredett harc, ezer számra pusztulnak el ártatlan emberek — romokká lőnek hatalmas városokat — kiakarják pusztítani az emberiségből azt az uj eszmét amely csak az emberi boldogsághoz vezethet. Mivel a kapitalizmus nem a humanizmusra sem pedig az emberiség boldogulására van alapítva; ezért tűzzel vassal igyekeznek azt az eszmét kipusztitani, — hogy saját zsarnoki uralmát továbbra is megtarthassa a kapitalizmus. Világ események ezek — és nagy forduló pont ez az emberiség történetébe. Az elnyomók és elnyomottak fegyverrel állanak egymással szemben, ami egy világ háborúba vezet. Mivel a spanyol uralkodó osztály a fasizmus gyilkoskezü hóhérra bízta jövőjét, amely támaszát már a német-olasz és Portugáliában lévő fasiztáktól kapja; akiknek csak egy van szemük előtt, hogy az emberiség uj eszméjét vérbe fojtsa és letipor- jon/ mindent ami útjába kerül. A spanyol munkásság a világ proletáriátusának nyílt és fegyveres osztályharcát vívja. Nagy események küszöbén állunk. A világ proletáriátusának sorsa Spanyolországba dől el. Ma Madrid ellen és annak védelme érdekébe folyik a harc, Madrid sorsa az emberiség sorsa. Madrid falai alatt világ események játszódnak le. Ha a spanyol munkásságnak buknia kell a vérszomjas fasizmus folytatni fogja az ember mészárlást. Ma Madrid sorsa van megbélyegezve. — Holnap Páris, —- majd London — és akkor Moszkva az utolsó állomás. A nemzetközi kapitalizmus amely az elmúlt világháború óta állandóan a béke himnuszát rebesgette; de közben állandóan fegyverkezett, hogy alkalmas időbe, vérbe fojtsa a feltörekvő forradalmi munkásosztályt. Ez a bomba már kirobbant hónapok óta fegyverrel akar elvesztett hatalmához vissza térni a spanyol uralkodó osztály — amelynek segítségére sietnek a fasizta diktatúrák alatt nyögő államok a világ kapita- lizmussával egyetembe. Most már csak napok kérdése, hogy egy újabb világ háborúvá fejlődjön, ahol bizonyára az öntudat és a maradiság eszméje fog egymással szembe állni és egyik a másikat örökre kell, hogy letiporja. Ebben az uj világ háborúban a munkásságnak eggyé kell í'orrnia, nemzetközi szolidaritása folytán győzedelmeskedni. Munkások csak egyek lehettek! Bátor harcosai ha kell a nyílt osztályharcnak! Fel kell készülnünk a nagy világeseményre! Minden ország munkássága távol kell, hogy tartsa saját kapitalista osztályát attól, hogy segitségére siethessen a spanyol fasizták uralomra jutásának. Ezt úgy tudjuk legcélszerűbben keresztül vinni, ha megszervezett forradalmi cselekedeteink révén meggátoljuk őket, hogy másokat segíteni tudjanak. Ha a kilátásba helyezett és már úgyszólván elkerülhetetlen Gyakran használják e szót, de kétséges, vájjon mindig megértjük-e, hogy mit jelent e szó: “Tőke.” “Gazdagság,” mondja az egyik. Nem, ez nem jó meghatározás általában. Természetesen tőke az gazdaság, de nem minden gazdaság tőke. Egy óriási gazdaság van a világon, melyet ma a tőkések bírnak, amely egyáltalán nem is tőke. Például: Automobilok, yachtok, melyeket magánkényelemre használnak, drága házi bútorok, ékszerek és más hasonlók. Ezek mind gazdagságot jelképeznek és pedig nagyméretű gazdaságot de, ez nem tőke. Miért? Mert nem használtatnak újabb gazdaság gyarapítására. A tőke tehát olyan gazdagság, melyet árutermelésre használnak. Ilyenek pl.: bányák, malmok, gyárak, vasutak. Pénz, bizonyos körklmények között, szintén tőkévé alakul át. Idáig jutva, közeledünk a tőke pontos meghatározásának megértése felé. De még egy dolog van, melyről szintén meg kell emlékeznünk. A gazdaság, melyet áru termelésre használnak, a bányák, malmok, gyárak, vasutak stb. magukra hagyva, semmit sem termelnek. Hagyja ott őket a munkásság, ezek tüstént lehetetlenné, élettelenné és értéktelenné válnak. A munka teremti az összes gazdagságot és ez által válnak a pénz forrásaivá a tulajdonosnak, bér, kamat és haszon alakjában. A bányák vagy malmok minden esetben alkalmat adnak a tulajdonosnak, hogy mindent a munkásokkal végeztessen. És a hol tőke van, ott szükség van munkásokra is, hogy a termelést végezzék. A tőkének, melyet árutermelésre használnak a társadalmi szükséglet minden kilégitése céljából, szüksége van a munkásosztály tartalék seregére, férfiakra és nőkre egyaránt, kiknek nincs ipás megélhetési forrásuk, mint egyedüli tulajdonuknak, munkaerejüknek áruba bocsátása amaz osztály részére, mely tulajdonjogot formál azon helyekhez, hol előbbiek dolgozni kényszerülnek. A tőke tehát egy közvetett tulajdonjogi forma a tőkés részére a munkásosztály felett. E tény nem kevésbé valóság, mint a mily mértékben kegyetlen is, világ háborút megakadályozni nem tudjuk, de készüljünk arra, hogy a proletárok oldalán minden munkás készen legyen a világtörténelem legnagyobb eseményére amikor rá kényszerítik az alvó munkásosztályt, hogy saját érdekébe harcolnia kell. Az elkövetkezendő harcokba nem maradhat egy munkás sem távol és nem állhat a véreskezü fasizmus táborához. — Hanem még van idő és amig még nem késő mi is készüljünk a világ proletáriátussával egyetembe, hogy az osztályharcot vigyük győzelemre. Amikor a munkásosztály leszámol nyílt ellenségével a kapitalizmussal. Pika Pál. mert a szabad egyezkedés álarcába van burkolva, elhitetve a munkássággal, hogy szabad. A szabad egyezkedés máza nem változtat azon a tényen, hogy a tulajdonos, mely a munkatelepet birtokolja, egyszersmind a munkást is tulajdonául bírja, mert midőn munkaerejét áruba bocsájtotta önmagát is. És a tőkés rendszer alatt, a gazda tulajdonjoggal bir. A tőkés valóságos tulajdonába megy át a bérmunkás, helyesebben kifejezve, bérrabszolgává lesz. A gazdagság nem szükségké- peni tőke. A gazdagság csak az esetben válik tőkévé, midőn oly formában jelenik meg, mint a termelés eszköze, vagy oly esetekben, ahol a tulajdonos munkaerőt alkalmaz. A pénz nem valódi tulajdona a kapitalista osztálynak. A pénz csupán bizonyítéka a birtoknak. A termelési eszközök nem valódi tulajdona a tőkés osztálynak. Azok csupán a szükséges eszközök a tulajdon biztosítására. A kapitalista osztály valódi tulajdona, a jövedelem végső forrása: a munkásosztály. És a tőkésosztály képes fenntartani a magántulajdont a társadalmi termelés céljaira és ezen keresztül kizsákmányolni a munkásosztályt, egyszerűen azért, mert a tőkésosztály jobban van szervezve. Az IWW magyar lapját a Bérmunkást az elmúlt negyedszázadban a következő munkástársak szerkesztették: Tóth Imre, Lefkovits Lajos, Rothfi- sher Károly, Geréb József, Newman Andor, Köhler Sándor, Zára János, Hengsperger Péter, Bartha Lajos, Visi István, Fish- bein László, Sütő Péter. Wiener Andor. Lefkovits Lajos és Köhler Sándor mint önkéntes titkárszerkesztők, napi munkájuk végeztével díjmentesen intézték a alap és a mozgalom ügyét. A fenti nevek bizonyítják, hogy a Bérmunkásnál a szerkesztők, nem évek hosszú sorára várják magukat a tagság, az olvasók nyakára, hanem sűrű egymásutánban váltakoztak. Ez tette a Bérmunkást igazán, tiszta forradalmi lappá. A tagság akarata, szellemi képessége érvényesült abban az első számtól a mai napig. TÖKE (A Bérmunkás 1927-ben megjelent számából.)
