Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-11-07 / 918. szám
1936 november 7. BÉRMUNKÁS 5 oldal AZ AMERIKAI SEGÉLYAKCIÓK A legújabb kimutatás szerint az Egyesült Államokban 1936 Julius hó végén 16 millió egyén volt akik a szövetségi kormány, egyes államok, városok és magán intézetek kegyelméből tengeti keserves életét. A szövetségi kormány, állami és városi segélybizottságok jegyzékén 4 millió 874 ezer 601 egyént tartanak nyilván, a kormány kimutatása szerint. Ezeknek 90 százaléka családos s átlagvéve 3 és fél tag esik egy családra. A szövetségi kormány PWA, — WPA, — CCC, — NYA és egyébb alkalmazásban 1 millió 274 ezer 651 egyén van, akiknek átlagos havi fizetése 140 órai munkáért 50 dollár és 3 cent. A fizetés havi 19 dollártól 103 dollár és 40 centig terjed. Tagadhatatlan, hogy az Egyesült Államok jelenlegi kormánya minden lehetőt elkövetett, — amit egy ipari fejedelmek által irányított államban elkövethet, — hogy megszüntessék a munkanélküliséget, s enyhítsék a nyomort. Amikor a kormány átvette az tigyek intézését 1933 március havában első teendőjük volt megszervezni a “Civilian Conservation Corps” adminisztrációt amelynek célja volt a 18 —25 év közötti ifjakat — akik akkor óriási pusztítást vittek végbe országszerte — egy táborba vonni, havi 30 dolláros fizetés és teljes ellátás mellett. Huszonöt dollárt abból az összegből havonta a szükségben levő család számára továbbítottak. Erre a célra abban az esztendőben egy billió dollárt szavaztak meg. A Federal Emergency Relief Administration 1933 május 22- én lépett életbe, erre a célra megszavaztak egy fél billió dollárt. A segélyezés a nagy ipari városokban átlagvéve családosok számára havonta 18 dollár és 23 cent volt. A legalacsonyabb segélyt Missouri állam fizette, amely átalag véve 3 dollár és 86 cent volt havonta. Ugyancsak 1933 május havában megalakult a “Federal Surplus Relief Corporation” amely az elszegényedett, szükségben levő farmereket támogatta, ezen a címen 58 millió dollárt fizettek ki 1934 áprilisáig, s átlagvéve 3 dollár és 41 cent jutott havonta az éhező farmerek családjának és marha állományának fentartására. Ennek tetejébe kaptak időközönként füstölt és konzervált húsokat, babot, lisztet és kukorica kását. A Public Works Administration 1933 junius havában alakult meg. Melynek célja közügyek érdekeit szolgáló épületek, utak építése, erre a célra 3 billió 300 millió dollárt szavaztak meg. Az első esztendőben nagyon kevés vállalkozásba fogtak. A lakáskérdés megoldására tervezett program ma három év elteltével is csak a kezdet elején van s a legtöbb helyen az alap lerakásánál tovább nem értek. A Civil Works Administration 1933 november havában alakult, erre a célra 400 millió dollárt utaltak ki. 1934 januárjára ez az intézmény 4 millió munkást alkalmazott, amelyből két milliót a segélylistáról vettek le. Nagyobbára hivatalnoki, irodai munkákat végeztek, ez volt a fehérgallérosok ad- ministrációja. Ez azonban 1934 április havában megszűnt, mint nemkifizetendő vállalkozás. Emergency Work Relief Program, 1934 április havában alakult 1935 januárjában már 2 és fél millió egyént alkalmazott. 1935 január végén ezt az intézményt felváltotta a Works Progress Administration amelynek finanszírozására a kongresszus 4 billió és 800 millió dollárt irányzott elő. Ebből az összegből fizetik azt a kínai kulikhoz hasonló béreket — 19-től 94 dollárig, amelyeket átlagos — béreknek nevezte a kormány. Érdemleges alkotást még a mai napig ebből a hori- bilis összegből nem alkottak. 1936 junius havában a kongresszus ugyanezen célra 1 billió 425 millió dollárt szavazott meg s az alkalmazottak számát fokozatosan 2 millióra redukálták, ugyancsak elhatározták, hogy ahol az épitkezés történik abban az államban, vagy városban uralkodó bérek arányában fizetik a munkásokat. Ez volt az utolsó határozata a kongresszus 1936-os első ülléssza- kának s ezért aztán a kormány ellenzékei azt hirdetik, hogy az az 1 billió 425 millió dollár Roosevelt adminisztráció újból valló megválasztására lett előirányozva. A lakáskérdés ebben az országban is egyike a legsürgősebb kérdéseknek, több mint 14 millió család — az ország lakosságának felerésze — az egészségére roppant károshatá- su odúkban lakik. Statisztikai kimutatások szerint évente 3 billió dollárt kellene költeni, hogy a népszaporulat folytán létrejött uj családok megfelelő lakáshoz juthassanak, ennek ellenében az évi lakás épitkezés alig haladja meg a 300 millió dollárt. Az Egyesült Államok kormánya 140 millió dollárt irányzott elő munkáslakások építésére 29 városban, 38 épületen kezdték meg a munkálatokat, amely épületek 17 ezer 759 lakást foglalna magába, 74 ezer 588 egyént szálásolna el. Ez ideig 7 ilyen épületet fejeztek be amelyekben 3 ezer 401 lakás van, amelyek építésére az állam kerek 11 millió dollárt költött. A kormány a munkanélküliség megszüntetésére, a nyomor enyhítésére 1933-ban megszavazott 3 billió 300 millió dollárt, ugyanezen célra 1935-ben 4 billió 800 millió dollárt, ezen összeget 1936-ban megtoldot- ták újabb 1 billió 452 millió dollárral s a kormány legjobb akarata mellett is a kegyelemkenyéren levők száma 1936 július havában felülhaladja a 16 millió egyént. A teljesen minden alkalmazás hiányában levők száma 11 millió 259 ezer. Több mint három millió egyén a kormány PWA, — WPA, — CCC alkalmazásában van ezekkel a kényszer alkalmazásokkal egyetemben, amelyhez még hozzá járul csaknem két millió farmer, akik a szárazság és más természeti csapások közepette váltak nincstelenekké, ma a kormány 4 éves uralkoídása után, az újból való választásának előestéjén sokkalta hatalmasabb a munkanélküliek s a szükségben levők száma, mint valaha is volt. Az “Uj Osztás” kormánya hatalomra jutásakor a hangzatos jelszavak mellett intézményeket is létesített amelyek által kívánta, enyhíteni a munkanélküliséget, nyomort, szenvedést. Megalakították az NRA törvényeket, amelyek által szabályozni kívánták a termelést, a munkaidőt, a béreket, megszabták az áruk értékét stb. stb. Az NRA munkás törvényei — Code — tényleg hasznára volt egyes iparokban mint a szövő, ruha, elektromosság stb. alacsonyan fizetett iparágakban, de általánosságban véve kárára vólt a munkásosztálynak, mert a kizsákmányoló osztály a törvényeknek — Code — csak azon részét tartotta be szigorúan amely neki profitot jelentett, mint az árak szabályozása. A későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy az állam 433 legjelentősebb iparaiban az NRA törvényeknek az intézői, végrehajtói a gyárnak vagy ipartelepnek valamely magasrangu hivatalnoka volt. A 433 közül 197 esetben bebizonyosodott, hogy a “Code” végrehajtására felügyelő tisztviselők a gyárosok szövetségének elnöke volt. 97 esetben a 433 közül, a “Code” betartására őrködő hivatalnokok a gyárosok szövetségének irodájában végezték, vizsgálták a munkások panaszait a gyárosok kihágásai ellen. 25 esetben a 433 közül beigazolódott, hogy valamely hatalmas ipartelep igazgatója volt a “Code” bizottság titkára vagy elnöke. Ezek és ezekhez hasonló “Code” bizottságok számtalan esetben elterelték, lebeszélték a munkásokat jogos követeléseik érde- kébeni harcától, elhitették a munkásokkal, hogy az ipari fellendülés visszaállításának érdekében nem szabad gátat vetniük. Amíg egyes iparágakban magasabb béreket, emberségesebb munkaviszonyokat teremtett az NRA, addig az iparok zömeiben a munkások túlnyomó részét megakadályozta a magasabb bérek és emberségesebb munkaviszonyok kivívásában. Amikor már hatalomra kaptak — a nyilt vizeken eveztek, — az Egyesült Államok korlátlan diktátorai, a legfelsőbb bírósága által törvénytelennek nyilvánitották. Ennek a megváltoztatását nem lehet úgy elintézni semmiféle kormányzattal, hogy a munkanélküliség s nyomor megszűnjön s ez a társadalmi rendszer pedig továbbra is fennmaradjon. Ennek a rendszernek egyetlen megoldása a termelés és szétosztás eszközeinek társadalmasítása. Minden más kísérletezés éppen olyan fiaskóval fog végződni mint az “Uj Osztás” kormányának kísérletezései. Az IWW a forradalmi ipari szervezetein az Egy Nagy Szervezeten keresztül egyengeti az utat az emberiség boldog és szabad társadalmába. Pittsburgh és környékén újabb sztrájkok vannak készülőben A PITTSBURGH PLATE GLASS COMPANY MUNKÁSAI MÁR BESZÜNTETTÉK A MUNKÁT. — HÉTEZER MUNKÁSRA TERJED KI EZ A SZTRÁJK RENDELET. PITTSBURGH, PA. — Az ország egyik legnagyobb üvegtábla gyára a Pittsburgh Plate Glass Company pittsburghi telepét már egy hét óta picketek tartják megszállva, mivel az unió zárt műhely követelését a munkáltatók megtagadták. Már több Ízben részletesen ismertettük, hogy az üvegipar egyike Amerikában, amely a termelésbe beállított gépek következtében olyan forradalmi átalakuláson ment keresztül, hogy majdnem hírmondója sincs már a régi rendszerű üveg feldolgozásának. Különösen az üveg fúvók tűntek el az iparból, de gépesítve lett itt az üveg minden fajtájú feldolgozása. Természetesen, hogy annak dacára, hogy a termelés megsokszorozódott, a munkások úgyszólván éhbérért dolgoznak. Ezt a helyzetet kívánja a munkások uniója a zárt műhely rendszerével megjavítani. A pittsburghi teleppel egy- időben meg állt a munka a társaság más hét telepén is és pedig: Creightonban, Ford Cityben, Henryetta, Gleen McCabe, Mt. Vernon, Ceysta valamint a Milwaukeeban levő telepen. Összesen hét ezer munkást érint a sztrájk és több helyen ha megegyezés is történne, legalább három hónapot vesz igénybe, mig a munka újból a teljes formában megindulhat, mivel annyi időre van szükség, hogy a kihűlt olvasztók a szükséges anyagot adhassák. Itt is nagy hiányt érzik a munkások az ipari szervezetnek, amely ilyen esetben az egész ipart tudná harcba szólítani, amiáltal a munkások követelésének teljesítése csak órák kérdése volna. A Cleveland Kerületi Szervező Bizottság sürgősen kéri azt a csoportot, amelynek birtokában van az OLCSÓ ÉLET cimü bányász színdarab, hogy azt küldje el a titkár címére: M. Bakos, 2196 Junction Rd. Cleveland, O.
