Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-11-07 / 918. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1936 november 7. TÉNYEK ÉS MEGJEGYZÉSEK-------------------------A. K. rovata-----------------------AZ EGYESÜLT Államok 1929-ben egyénileg kezelt vagyona, amely 353 billió 9 millió 804 ezer dollárt tett ki a következőképpen oszlott meg az össznépesség között. A népesség 40 százaléka ezer dollártól lefelé keresett 13 billió 174 millió 876 ezer dollárt, 41 százaléka az össznépeségnek keresett egy és két ezer dollár között 39 billió 786 millió 564 ezer dollárt, a népeség 10 százalékának bevétele 2 és 3 ezer dollár összesen 49 billió 277 millió 756 ezer dollár. A népeség 4 és fél százalékának bevétele 3 és 5 ezer dollár között összesen 50 billió 122 millió 647 ezer dollár. A népeség 2 és egynegyed százalékának bevétele 5 és 10 ezer dollár közöt volt, összesen 50 billió 38 millió 278 ezer dollár. A népeség háromnegyed százalékának évi bevétele a 10 és 25 ezer dollár között volt ösz- szesen 47 billió 333 millió 115 ezer dollárt vettek be. A népesség egynegyed százaléka 25 és 50 ezer dolláros bevétellel 32 billió 533 millió 382 ezer dollárt vágtak zsebre. A népeség 9 tized százalékának 50 és 100 ezer dolláros évi jövedelme összesen 24 billió 382 millió 988 ezer dollárt harácsolt. A népeség 5 tized százalékának 100 és 150 ezer dolláros évi bevétele összesen kitett 15 billió 557 millió 671 ezer dollárt. A népeség 5 tized százaléka akik 150 és 300 ezer dollár között harácsoltak az 1929 -es évben. Figyelem bérrabszolgák! a népeség 5 tized százalékának 1929-ben csak másfél billió dollárral volt kevesebb bevétele mint az össznépség 40 százalékának! A népeség 5 tized százalékának akik 300 és 500 ezer dollárt harácsoltak összesen 6 billió 126 millió 892 ezer dollárt. A népeség 5 tized százaléka akik 500 ezer és 1 millió dollár között harácsoltak volt 5 billió 295 millió 40 ezer dollár. Az utolsó 5 tized százaléka akik egy millió és azon felül loptak a profit szent nevében összesen 7 billió 880 millió 91 ezer dollárt. Az össznépség 81 százalékának 1929-ben a prosperitás legvadabb évében vagyone volt, 52 billió 961 millió 440 ezer dollár. A népeség 19 százaléka a he- nyélők osztálya a népeség 81 százalékától, a bérrabszolgáktól elrabolt kerek 300 billió 129 millió 364 ezer dollárt. Eme hatalmas összeg az Egyesült Államok össznépeségének volt a vagyona 1929-ben. * Ma, a hat esztendős depresszió után egész bátran _ állíthatjuk, hogy az Egyesült Államok ösz- szes vagyonának 95 százaléka a népeség 10 százalékának kezében van. Ezért aztán igazán érdemes, hogy munkásemberek néhány rongyos ezüstért, demokrata, vagy republikánus elveket hirdessenek, hogy továbbra is fen- tarthassák ezt a társadalmi rendszert! Ezt a civilizációt.!! A STANDARD Oil Co. Rockefeller intézmény Venezulában egy millió aker földet kapott amelyen az olajat s az azt termelő munkásokat kívánják kizsákmányolni. A Socony Vacuum Oil Co. 750 ezer aker földre tette rá kezét ugyanazon szemponból. A FÖLD legrövidebb kereksége 22 ezer mértföld, amelyet egy amerikai nő 21 nap alatt kíván megtenni. Ez a gyorsaság mai hatalmánál fogva nem lehetetlen. Egy generációval ezelőtt ugyancsak egy nő, hajón, vasúton utazva 71 nap alatt tette meg az utat. Ma léghajó, repülőgép, automobil, gyorsvonatok, gyorshajók segítségével éppen egy harmad idő kell annak megvalósítására mint egy generációval ezelőtt. Ha a társadalmi fejlődés is olyan gyorsan haladna mint a technika, akkor már régen megszűnt volna a profit, magántulajdon és bérrendszer. SEMMI SEM bizonyítja jobban, vagy világosabban, hogy a kizsákmányoló osztály az 1935 és 36-ik esztendőben mily rettenetes összegeket harácsoltak, mint az alanti kimutatás, amelyet a szövetségi kormány adó kimutatásának jelentéséből vettük. Corporációk 1935-ben bevételeik után fizettek 527 millió 117 ezer dollárt, 1936-ban pedig 738 millió 672 ezer dollárt.. Egyes egyének fizettek jövedelmi adót 1935-ben 527 millió 112 ezer dollárt, 1936-ban 647 millió 248 ezer dollárt. Ital fogyasztási adóból befolyt 1935-ben 647 millió 248 ezer dollár, 1936-ban pedig 503 millió 290 ezer dollár. A szövetségi állam jövedelme 1935-ben 2 billió 773 millió dollár volt, 1936-ban pedig 3 billió 448 millió dollár. — A szövetségi kormány háztartási éve julius 1-től másik év június 30-ig tart. AZ AMERIKAI kommunista párt 1936-os programja amely- lyel a választásokba megy, vagyis amellyel megnyerni kívánja a szavaó polgárok szavazatát, már azon államokban, amelyeken nem engedték át a demokrácia megmentése érdekében a New Deal kormányának a következő: 1. Vissza kell állítani Amerikát a munkaterére. — Munkát és megélhetést kell teremteni. 2. Munkanélküli, társadalmi és aggkori biztosítást mindenki számára. 3. Megmenteni az uj generációt. 4. Szabaddá kell tenni a földbirtokosokat az adósságtól, elviselhetetlen adótól és az árveréstől. Biztosítani kell a földet azok számára akik azt művelik. 5. A gazdagok tulajdonába van az ország vagyona, fizessenek az urak. 6. Meg kell védni és terjeszteni a demokráciát és az egyéni szabadságot. Ellensúlyozni a legfelsőbb bíróság hatalmát. 7. Teljes jogot a néger nép számára. 8. Tartsuk Amerikát ki a háborúkból az által, hogy szüntessük meg a háborút az egész világon. Ez a “forradalmi” kommunista párt programja. Kell ehez komentár. Hol van ebben a mai rothadt társadalmi rendszer tőzsgyökeres megváltoztatása, hol van az iparok, a termelés és szétosztás eszközeinek társadalmasítása, hol van a magán- tulajdon, profit s bérrendszer eltörlése. Ezeket majd arra az átmeneti időszakra hagyják amikor majd ők veszik kezükbe a kormány gyeplőjét, a bársonyszéket, a husosfazekat. Azokat pedig akik más véleményen lesznek a proletáriátus felszabadulásáról, azokat Stalin módjára fegyverekkel győzik meg, hogy az övék a hatalom, övék a dicsőség. Hogy aztán igazolják a világ proletáriátusa előtt, hogy ők megvédelmezik programjuk 6-ik pontját. NAGYON SOKAN még a forradalmi munkások soraiból is abban a tévhitben vannak, hogy a gépipar fejlődése nagyobb mennyiségű munkást ölel fel mint a kézműves ipar idején. Lássuk az erre vonatkozó statisztikát. 1880-ban a népesség minden egyes milliójára 103 ezer 568 mezőgazdasági munkás esett. 1930-ban minden egyes millió lakosra 85 -'zer 294 földmunkás esett. Ami 67 ezer emberrel kevesebbet jelent minden egyes millió lakosnál. A géppel való termelés kiszorítja a mezőgazdasági munkást. Nézzük meg, hogy a mezőgazdaságból kiszorított munkás hol helyezkedik el. 1850-ben minden egyes millió lélekre 5 ezer 644 cipőgyártó munkás esett. 1930-ban 2 ezer 482, tehát a gép fejlődése a cipő gyártásnál is több mint 3 ezer munkást szorított ki minden millió léleknél. A kovácsok 1850-ben minden millió lakosra 4 ezer 308 kovács esett, 1930-ban pedig 1 ezer 13. A földműveseket, cipészeket és kovácsokat részben felszívta a lakatos mesterség, illetve a vasmunkás ipar más ágai. 1850-ben minden millió lakosra 1 ezer 39 vasmunkás esett, 1930-ban pedig 5 ezer 215. A fehérgallérosok, az irodai alkalmazottak már nagyobb részét ölelték fel a gépek által kiszorított munkásoknak, amig 1850-ben minden millió lakosra 4 ezer 369 irodai alkalmazott esett addig 1930-ban 49.805. A cselédség 1850-ben minden egy millió lakosra 18 ezer 696 esett, addig 1930-ban 21 ezer 577. A vasúti alkalmazottak száma minden egyes millió lakos után 1850-ben 298 volt, 1930-ban pedig 1 ezer 371. A szövő iparban minden millió lakos után esett 1850-ben 1 ezer 925, — 1930-ban pedig 7 ezer 796. A vas és acél gyártásánál 1850-ben minden millió egyén után esett 528 munkás, 1930- ban pedig 6 ezer 731. A vas és acél gyártásnál 1910-ben 8 ezer 52 egyén esett minden millió lakos után. A gép 20 év alatt, csaknem másfél ezer munkást tett feleslegessé, egyedül ebben az iparban, minden millió lakos után. 1850-ben nem voltak elek- trikusok, 1930-ban minden millió lakos után 2 ezer 283 elektrikus esett. Ács munkások 1850- ben 8 ezer 509 volt minden egy millió lakos után, 1930-ban már csak 7 ezer 570. Szén és érc bányász 1850-ben minden millió lakos után 3 ezer 338 volt, 1930-ban felemelkedett 6 ezer 64-re. 1850-ben nem voltak autó vezető alkalmazottak, 1930- ban ez az ipar felölelt minden millió lakos után 7 ezer 749 munkást. Ugyanekkor a kocsisok számát csökkentette minden millió egyén után 500-al Nyomdász 1850-ben minden millió lakos után 788 volt, 1930-ban már felemelkedet 2 ezer 551-re. Orvos 1850-ben minden millió lélekre esett 1 ezer 757, — 1930- ban már csak 1 ezer 253. ügyvéd 1850-ben minden millió lakosra esett 1 ezer 32, addig 1930-ban 1 ezer 308 volt. Borbély és fodrász 1850-ben minden millió lakosra esett 259, addig 1930-ban már 3 ezer 49 volt. Ezek a számok nem azt jelentik, hogy azokban felsorolt munkások alkalmazásban voltak, koránt sem, kivált az 1930- ik és az azt követő esztendőkben. És nap-nap után hatalmasabb azoknak a munkásoknak a száma, akik az állam, megye, vagy város könyöradományá- ból kell, hogy fentartsák saját magukat és családjukat. A géprendszer fejlődése tette lehetővé azt a mérhetettlen kizsákmányolást amelyben ma a világ bérrabszolgái részesülnek. De ugyancsak a géprendszer az amely rohamosan előreviszi a mai társadalmi rendszer bukását, éppen a fentebb vázoltaknál fogva. Ennek elősegítésére alakult a forradalmi ipari szervezet. HA AZT az öszeget amelyet a munkanélküliek az elmúlt hét tsztendőben nem költhettek el, egy csomóba tennék, elegendő volna Amerika összes Corporá- cióinak megvásárlására. Tegyük fel, hogy tiz millió munkanélküli, naponta egyenként elköltőt volna öt dollárt, saját és családjának fentartására, amely egy napalatt 50 millió dollárt jelent. 10 nap alatt 500 millió. Száz nap alatt 5 billiót. 300 nap alatt 15 billiót. Hét év alatt 115 billiót. Nem is volna szükség a teljes összegre a fenti vásárlás eszközlésére. FIGYELEM NEW YORK! November 7-én, szombaton este a Bérmunkás Otthonban 1351 Third Ave SZINIELŐADÁS és TÁNCMULASÁG lesz a Modern Színkör és az IWW által. A színdarabot Vámos Vilmos a hírneves színész rendezi. Belépő jegy 35 cent.Elsőrendü cigányzenekar szolgáltatja a zenét. OLVASD AZ IndustrialWorkert
