Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-11-07 / 918. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERSApplication for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to

OF THE WORLD 'ÜÜr Cleveland, Ohio pending

VOL. XXIV. ÉVFOLYAM.

CLEVELAND, 1936. NOV. 7.

NUMBER 918 SZÁM.

A MUNKÁSOK EGYSEGET AKARJAK MEGTÖRNI A HAJÓ TULAJDONOSOK

A spanyol munkásság az utolsó csepp vérig védi szabadságát

SAN FRANCISCO, CAL. — Az utóbbi napokban a hajótulajdonosok határozott kísérletet tettek, hogy a hajókon dolgozó munkásokat elszakítsák a rakparti munkásoktól és ezzel megtörjék az egységes Maritime Szövetséget. Az elmúlt pénteken a helyi lapok feltűnő nagy hangon adták hirül, hogy a hajóstársaságok kettészakadtak és huszonhét vállalat hajlandó az International Longshormens Association szervezettel megegyezni a jelenben érvényben levő feltételek mellett a munkabérek emelésével, mely szerint az órabér 1.00 dollár, túlórái munkáért pedig 1 dollár 50 centet fizetnek.

Behatóbb vizsgálat után azonban kitűnt, hogy ezen ajánlat csak az ILA szervezetnek szólt függetlenül a többi szervezetektől. Erre a választ Harry Bridges adta meg a San Francisco Labor Council nevében, melyszerint:

“Az ajánlat természetesen elfogadható, de haszontalan ha az összes Maritime szervezetek nem kapják meg követelésüket — nevezetesen, a munkaközvetítő iroda kérdése és a túlórákért való készpénz fizetés.”

Az ajánlatot tevő vállalatok nagyobb részben keleti társaságok és külföldiek new yorki irodákkal. Bár néhány nyugati

SAN FRANCISCO, CAL. — A tengerhajózási munkások sztrájkba léptek az összes kikötőkben szünetel a munka. San Franciscotól egészen Seatle Washingtonig minden hajóközlekedés megszűnt. A kikötőkbe érkező hajók munkásai beérkezésük után azonal csatlakoznak a sztrájkolókhoz. Az egész vonalon erős picket vonalat szerveztek meg. Mivel a munkások és hajótársaságok között az egyezség nem tudott létre jönni, igy a munkások a sztrájk fegyveréhez nyúltak.

A legfőbb követelésük a munkásoknak a szervezet elös- merése. Mig a munkáltatók főtörekvésük megtörni a szervezeteket, hogy azután kényök kedvük szerint bánhassanak a munkásokkal. Alig két éve 1934- ben zajlott le San Franciscoba

vállalat is csatlakozott az ajánlat tevőkhöz.

Mivel a hajómunkások ugyan azon sérelmekkel vannak, mint a rakparti munkások a fenti ajánlatra egybehangzó válaszuk a NEM volt. A határidő október 28-ika. A dolog jelen állása szerint több halasztás nem lesz, hacsak a hajóstársulatok hajlandóknak nem mutatkoznak az alapvető követelések teljesítésére, melyeket a közös bizottság a következőkben állapított meg.

1. A felvételnél a szervezet tagjai előnyben részesülnek és a jelenlegi felvételi rendszer érvényben tartása.

2. A túlórák készpénzbeni díjazása az összes hajókon dolgozó munkásoknak.

3. A Maritime Commission bármily béremelésben állapodik meg, az viszamenőleg október 1-től érvényes.

4. Nyolc órai napi munkaidő az összes közszolgálati személyzetnek, szakácsoknak és felvigyázóknak.

Ezen követeléseket Hamlet admirális elé terjesztették, mint amely alapja lehet a tárgyalásoknak és egyben mint ultimátumot. Ha nem teljesitik, a sztrájk kitörése elkerülhetetlen annál is inkább, mert a referendum szavazásoknál a munkások túlnyomó többségben a sztrájk mellett szavaztak.

a nagy általános sztrájk és mint az elfojtott, de belülről állandóan jól égő vulkán, most ismét kirobbant.

A 1934-es sztrájknak 11 halottja volt és még sokkal több sebesültje. A hatóságok mindenfelé mozgósították a rendőrséget.

Mig a hajótársaságok saját gunmenjeiket állították munkába, hogy ürügyet találjanak a sztrájk erőszakos elfojtására.

Lehetséges, hogy ez a sztrájk kifog terjedni a keleti kikötőkre is ami megfogja teljesen bénítani az Egyesült Államok ha- jószállitását. A hajóstársaságok ijedten kapkodnak, féltik a profitjukat és már előre megállapítják, — hogy az Egyesült Államokat milliókra rugó összegekkel fogja ez a sztrájk megkárosítani, (értve alatta az amerikai kapitalistákat.)

A félelmet nemismerő áldozatkészség, melyet a spanyol munkások tanúsítanak élet-halál harcukban, minden ország munkásságát meggyőzni látszik azon tényről, hogy Spanyolországban még hosszú harcokra van kilátás. A fasizta hordák már hetekkel ezelőtt csak pár napot adtak a madridi kormánynak, az emberi sziklafal azonban sokkal szilárdabb, mint amilyenre valaha is számítottak a felkelők.

A fasizták helyzete nem oly reményt keltő, mint amilyen színben igyekeznek feltüntetni a felkelők hadiszállásairól leadott jelentésekben. A Federated Press jelentése szerint a marokkói lakosság mindenfelé lázad. A riffek, akik kétségtelenül a legelszántabb hadakozói észak Afrikának, akik 1926-ban a teljes spanyol hadsereget, 26,000 embert semmisítettek meg és Franciaországnak 150 ezer katonát kellett fegyverbe állítani leszerelésükre, megbízhatatlanokká váltak Franco generális részére. Arabok, moor ok és észak Afrika több néptörzse felfigyelt a madridi rádión leadott felhívásra és a spanyol népkormány mellett foglalnak állást és a fasizták ellen.

Mellousaban a kormáncsapa- tok lefoglalták a fasizták ösz- szes katonai felszerelés készletét és hét uj bombázó repülőgépet égettek el. Udras Béni Áros és Béni Meesaudból érkező jelentések szerint a törzsek ott is csatlakoztak a loyalis csapatokhoz.

Franco fasizta felkelő 24,000 főből álló hadserege nagyrészben a marokkói külföldi légiókból áll. Az intenció volt, hogy ezeket még e hét folyamán Spanyolországba szállítják, megerősítendő a Madrid elleni hadjáratot. Ez a terv azonban akadályokba ütközik. Nemcsak, hogy a kolóniái légióknak ott kell maradni, az önkéntes fa- siztákkal hanem fasiztákkal kell megerősíteni azokat Afrikában, ha megakarja tartani a talajt. Franco két feladat előtt áll: vagy Afrikát elveszíteni, vagy a madridi harcot feladni.

Franco szándéka minden valószínűség szerint először Mad- ridot bevenni és ebből a célból minden erejét ide összpontosítja és később Afrikában rendet csinálni. A helyzet azonban minden nappal válságossabbá

válik. A forradalom terjed és ha a marokkói katonák értesülnek, hogy a külföldi légiók vérrokonaikat ölik Afrikában, kétségtelenül lázadásba törnek ki

Ezzel egyidőben a spanyol munkásság minden erőt összpontosít a főváros védelmére. Uj hadosztályokat szerveznek és egy hét leforgása alatt nyolc bataliont remélnek fegyverbe állítani. A milíciánál teljes dis- ciplina van és a hadosztályok nem változtathatják helyeiket tetszésük szerint mint az első hetekben, hogy saját belátásuk szerint választották meg az állásaikat. A rendszeres koman- dó lehetővé teszi, hogy a támadott helyekre vonják össze az erőt.

A disciplin erősiti az ellent- álló erőt. A munkásszervezetek közötti ellentéteket háttérbe szorították és mindenki egy cél felé törekszik: Leverni a fasizmust.

Egyébként a népfront kormány által kontrolált területen teljes rend van. A világgá kürtőit “vörös terror” csak a fasizták híradásaiban dúl. Kata- lóniában a munkások csodákat müveinek az uj társadalmi rend felállításában. Az üzemek minden zavar nélkül működnek és a szállítási eszközök sokkal tökéletesebb teljesítményt végeznek, mint romában Mussolini irányítása alatt.

Madridban még e válságos órákban sem kételkedik senki afelett, hogy a fasizták leverése biztos. Mindenki elvan készülve, hogy Franco végső erőfeszítésében a mérges gáz használásához folyamodik, hogy ezáltal fojtsa meg a szabadságért küzdő férfiakat, nőket és gyermekeket. De még ennek árán is elvan határozva a spanyol munkásság a fasizmus leverésére.

EGYETEMES IWW KONVENCIÓ

Az IWW egyetemes konvenciója november hó 9-én, hétfőn reggel nyílik meg Chicagóban. Ezt megelőzőleg az ipariszervezetek tartottak konvenciókat, amelyeknek határozatai, valamint a hatásosabb szervezési módozatok kerülnek az egyetemes konvenció elé.

37 ezer tengerhajózási munkás sztrájkba lépett