Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-10-10 / 914. szám
1936 október 10. BÉRMUNKÁS 5 oldal Kiknek és miért nem jó az IWW? tározati avagy képviseleti joga nincs az IWW-ban. Tisztábban el sem lehet képzelni a munkásosztály érdekét képviselő szervezetet az IWW- nál és hogy mind ennek dacára mégis lehet hallani megjegyzéseket (ami igaz ritkán történik,) azt megértjük abból a tényből, hogy az előbb jelzett és a munkásság félrevezetésére épült IWW elleni uszítást a kapitalizmussal karöltve, egymást túllicitálni akarva űzik. Ez a tökéletes egységfrontja a kapitalizmus — kommunistapárt — szocialista pártoknak ami hatalmas mértékben hátráltatja a munkásosztály ügyét egyedül szolgáló IWW kiépülését a kapitalizmus legnagyobb örömére. De tisztában van ugyanakkor az IWW tagsága avval is, hogy a jelzett pártok tagsága között vannak őszinte, önzetlen munkások, akik csak a vezéri uszításra végzik az IWW elleni munkájukat, de ezek is csak azért, mert nem ismerik az IWW szervezetét, elsem bírják azt képzelni, hogy hogy működik az a gyakorlatban. Ha vennék azt a fáradságot, hogy tanulmány tárgyává tennék az IWW szervezetet úgy felismernek azt a tényt, hogy az IWW ban szervezkedve az osztálytudat irányításával olyan erő lenne a munkásosztály kezében, amely elsöpörné utjából a ma átkát, a kapitalista társadalmi rendszert, de még a proletárok nevében és rajtuk diktátorosko- dó uralmat is. És ennek csak a tudatlanság, avagy az uralkodók avagy uralkodásra vágyók lehetnek csak ellenségei. J, Nyirán. Még több statisztika Ma abban a világban élünk, ahol a számok beszélnek, ezeken keresztül ismerkedünk meg mind jobban a kapitalista társadalmi rendszer minket, munkásokat közelről érdeklő berendezkedésével. A Security és Exchange Commission kimutatása olyan képet tár elénk, amit nem szabad elfelejtenünk már csak azért sem, mert minden bérharcnál azt hozzák elő érvül a bérkövetelés ellen, hogy képtelenek mégcsak centeket is javítani a munkásoknak és sokan ennek a hazugságnak be is dőlnek. Az alábbi kimutatás a Corpo- rációk tiszaviselőinek évi és azok munkásainak átlagos heti keresetét mutatja be: A jelentés hozzá fűzi még, hogyha a bérért dolgozók átlag egész évben dolgoznának, ami ritkán történik meg, úgy az Allied Chemical legmagasabb tisztviselője keresete kiteszen annyit, mint négyszázhuszonöt munkása kapna egész évre, ha az egész évet kidolgoznák. Hogy ez igy van, az a munkásság hátramaradottságának tudható be. Ott ahol egyének százezreket zsebelnek be évi fizetésül, semmitevésért a legtöbb esetben, addig a nehezen dolgozó munkások csak százdollárokat keersnek évente és a munkások ezen hűséges tunyaságért nemcsak a saját életüket pazarol já kel nyomor és nélkülözésben, hanem a gyerekeiket is. Ha véletlenül mégis nekibokro- sodnak a legmesszebbmenő amit mernek remélni, egy darab pork chopsra való béremelés naponta. Be kell, hogy lássa a munkásság előbb-utóbb, hogy a fönt leközölt gazdasági egyenlőtlenséget meg kell, hogy szüntesse, de nem a vagyon felosztással, hanem az arra a célra felépített szervezettel, amelyen keresztül minden a társadalom szükséglete céljára szolgáló eszközt köztulajdonba véve az emberiség szükségletének a termelése célját fogja szolgálni. Az IWW erre tanít és erre szervezi a munkásokat. Kártyavárként esnek össze a humbug mozgalmak Az IWW tagjai figyelemmel kisérik a szervezettel szembeni ellenséges megnyilvánulást, de bármilyen figyelemmel is kisérik azt, képtelenség volna, azt megállapítani, hogy melyik féli jobban az IWW megerősödését a kapitalizmus-e a kommunista jelzőt használók-e a többi szocialista jelzőt használó fékerek-e vagy J. L. Lewis és társa W. Green? A fenti társaságokat okvetlen szükséges megemlíteni, hogy a dolgot tisztán láthassuk. Először is a kapitalizmus gyűlöletét megbirjuk érteni az IWW-val szemben. Itten két osztály áll egymással szemben a legridegebb válasz fallal köztük. A kapitalizmus bár még erős, hatalmas, a mai kiöregedett idejétmulta, de az ő osztály érdekét szolgáló társadalmi rendszer bajnoka, minden eszközt megragad az IWW szervezete elpusztítására, bárha több helyen kénytelen az IWW szervezett ereje előtt meghátrálni, de még az IWW történetében nem volt eset, ahol az IWW szervezetét elösmerték volna. Éppen úgy az IWW soha még hem kötött fegyverszünetet a kapitalizmussal, mert célja nem a megalkuvás a létezésért, hanem a kapitalizmus ma már csak nyomort, nélkülözést adó rendszerét elpusztítva, helyébe a munkásság társadalmát tenni, ahol az emberiség szükséglete megtermelése lesz a cél és ahol minden a társadalmat érdeklő ügyet nem kiváltságos elemek, hanem maguk a dolgozók, termelők, intéznek el, igy e két osztály nem szeretheti egymást. A hamis kommunista jelzőt használó párt vezetői ugyan úgy gyűlölik az IWW szervezetét, mint a kapitalizmus. Ezek a bukott intellektuelek, akik az iskolák felsőbb osztályaiban kapott nevelésük folytán uralkodásra vágynak és bárhogy gyűlölik is a mai uralkodó osztályt, a munkás osztály érdeke nem érdekli őket. A munkásság csak eszköz az uralomra jutásuk céljára és vágyuk az, hogy úgy mint Oroszországban, a proletárok nevében diktátori uralmat gyakoroljanak a proletárok felett de addig is amig ezt a célt einem érik, össze fognak a legreakciósabb elemmel is a jó megélhetés céljából, példa rá a most Amerikában folyó munkálkodásuk. W. Green. J. L. Lewis és a polgári intézmények támogatása, amelyek együttvéve a kapitalizmus oszlopai. A többi theorikus munkásnak nevezett pártok is a tőkésosztály malmára hajtják a vizet. A fentiektől eltekintve van egy hatalmas tömeg, amely csak egyedül érdekli az IWW szervezetet és ez a bérért dolgozók, avagy a munka nélkül lévő munkásság. Ezek érdekében és felszabadítása céljából alakult az IWW és csakis bérmunkások lehetnek tagjai és csakis a munkás tagság határozhat minden a szervezetet érdeklő ügyben a tisztviselőinek semmi haA Townsend-féle 200 dolláros havi penzió-féle szervezet mint a kártyavár hűl széllyel, napnap után több azoknak a száma akik rájönnek, hogy az egész csak egy furfangosan kieszelt ravasz üzleti fogás volt. Az Egyesült Államokban 1935-ik évben 11 millió 710 ezer volt azoknak a száma akik a hatvanadik életévüket betöltötték. Ebből 10 millió 465 ezer Townsend javaslata alapján jogos volna havi 200 dollár penzióra ami évente 25 billió 116 millió dollárt emésztene fel. Ma, amikor az “Uj Osztás” kormánya az elmúlt 3 és fél év alatt csak 8 billió dollárt költött el közérdekek fellendítésére, az Egyesült Államok nem- zetgazdászai füt-fát megmozgatnak, hogy kimutassák mily rettenetes gyorsasággal viszi a kormány az országot a veszedelmes csődbe. Lemke, Coughlin, Townsend-féle féker szervezetekről a Bérmunkás alakulásuknak kezdetén, amikor még a legforradalmibb szervezetek lapjai, szónokai, tagjai áhítattal várták a lelkiatya vasárnap délutáni beszédét, megirta, hogy Father Coughlin az amerikai fasizta érdekeltségek előfutár ja, ugyanígy Townsend és Lemke szervezetekkel szemben is. Ma már nyíltan ők maguk bevallják fasizta tendencióju munkájukat. Az elkövetkező választás fényes bizonyítéka lesz eme humbukoló hármas szövetség erejének. A fő bohóc, az isten szolgája a Lemke párt megalakulásakor Lemkét már a washingtoni Fehérházba látta — képzeletében — később már leengedte a szavazatok számát 9 millióra, most már csak arra kéri a még birka módra követő tömegét, hogy “legkevesebb 5 millió szavazatott kell felhajtani Lemke számára.” Eme 5 millió szavazatott Roosevelt követői közül kívánják elvonni, hogy ez által a Lemke párt szülőanyjának a fasizta Hearst- nak a jelöltje Landon kerüljön be szótöbbséggel a Fehérházba, hogy aztán Hearst és társai teljes hatalommal diktálhassa nak az amerikai bérrabszolgák jövője felett. Az IWW nem hisz a politikai cé-cókban mert azokban a munkásosztály érdekeit látja megcsonkítva, megdönthetetlen érvekkel számtalanszor bebizonyítottuk, hogy a parlamenti politikai akció — legyen bármely politikai párt a kormányszékben — a munkásosztály felszabadulási küzdelmeiben káros hatással van. Azok az IWW-isták akik mégis részt kivánnak venni és élni kívánnak szavazati joguk gyakorlásával válasszanak a reakciós republikánus és a magával tehetetlen demokrata párt jelöltjei között. A munkásosztályt felszabadulási harcában sem a republikánus, sem a demokrata, szocialista de még a Roosevelt számára szavazatokat fog- dosó, korteskedő kommunista párt jelöltjeinek megválasztása sem segíti elő. A munkásosztály felszabadulási harcát nem a parlamentekben hanem az iparok terén a bányákban, gyárakban, az ipari telepeken kell megvívni, hogy az eredményes legyen. A világ munkásságának nem a burzsoázia parlamentjeit, hanem a termelés és szétosztás eszközeit kell birtokába venni. Hogy ezt megtehesse és minden akadály nélkül sikeresen folytathassa az összemberiség javára, kell, hogy a világ munkássága forradalmi ipari szervezetekbe, Egy Nagy Szervezetbe tömörüljön az egy hatalmas ellenséggel a kizsákmányoló osztállyal szemben. Legmagasabb A munkások RÉSZVÉNYTÁRSASÁG tisz“k “kerSeíf1 Dollár és centekben Alleghany Steel ........................................... 111.704 24.60 American Machine and Foundry ........... 189.000 24.16 Allied Chem. and Dye ............................. 100.000 25.52 American Smelting and Refining ........... 100.000 22.60 American Tobacco ..................................... 304.398 13.76 Anaconda Copper ....................................... 168.138 23.58 Bethlehem Steel ......................................... 203.332 24.60 Consolidated Oil ........................................... 126.659 29.53 International Business Machines ............. 506.769 28.60 Jewel Tea ..................................................... 105.846 29.05 McKeesport Tin Plate ............................... 225.416 20.59 Owens Illinois Glass .......... 100.000 20.91 Standard Brands........................................... 152.689 14.24 Standard Oil (N. J.) ................................... 125.000 28.07 U. S. Rubber ............................................... 125.220 22.80
