Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-10-03 / 913. szám

1936 október 3. BÉRMUNKÁS 5 oldal CÁRIZMUS VAGY KOMMUNIZMUS? IV. A Bérmunkás multheti szá­mában leközöltük a vádakat, az itéletett, a “Moscow Daily- News” az orosz kommunista párt hivatalos lapjának nyo­mán. Minden osztálytudatos forradalmár, akik nem a diktá­torok, a vezérek fejével gon­dolkodnak megállapíthatják, hogy mily szégyenletes módon tartja fenn uralmát Stalin s a hasonszőrű komiszárok. Kivé­gezték a tizenhat forradalmárt az állam és annak vezérei elleni összeesküvés vádja alapján. A Trotzkysták, Zinovyevisták 1932-ben egyesültek. Eme szer­vezet, mint titkos egyesület lé­tezett, mert Oroszországban, a “proletárok hazájában” a dik­tatúra alatt éppen úgy mint a cárizmus idejében, csak annak a pártnak az elvei érvényesül­hetnek, csak ők lehetnek a csal­hatatlan pápák, akik uralmon vannak. Minden más megmoz­dulást a Stalin inkvizíció bru­tális eszközeivel nyomnak el. Kivégezték Zinovyev, Kame- nov és társait, halálra ítélték Trotzky és fiát, elhallgatatták Radek és Bucharint, olyan vá­dak alapján, amely a legbor­zasztóbb ami egy forradalmárt érhet. “Szövetkeztek a német titkos rendőrséggel, hogy a szoviet orosz kormányt meg­buktassák s annak vezéreit meggyilkolják.” Amikor világgá röpítette ezt a borzalmas hirt a rádió, a német kormány véres- kezű diktátora Hitler azonnal tiltakozott, hogy a német titkos rendőrséget használják fel alap­talanul a vádlottak ellen. Az orosz szoviet kormány leghatal­masabb, legfőbb katonai tör- vészyszéke meghátrált Hitler előtt. Egy másik tiltakozás is ment, hatalmasabb fórumoktól mint Hitler a szövege a következő: “Amikor a világ munkás- osztálya egyesülve támogatja a spanyol munkások a de­mokráciáért folytatott har­cát, elitéljük, hogy Moszk­vában oly nagy horderejű po­litikai tárgyalást kezdjenek”-— Zinovyev és társai min­denkor elkeseredet ellenségei voltak a szocialista interna- cionálénak és a nemzetközi szakszervezetek szövetségé­nek, de ettől eltekintve, kö­veteljük, hogy a vádlottak ré­szére minden törvényes eljá­rás biztositassék és megle­gyen engedve számukra olyan védelem, amely teljesen füg­getlen a kormány befolyása alól és a halálbüntetés al­kalmazásától tartózkodjanak. Az elitélteknek ne legyen ki­zárva a fellebezés joga. La­bor and socialist Internatio­nal nevében De Broukere, el­nök; Adler, titkár. International Federation of Trade Unions nevében Citri­ne, elnök; Schevenels, tit­kár. Erre a tiltakozó táviratra fütyült a szoviet kormány, ezt a táviratott nem Hitler a náci burzsoázia nevében küldte, ha­nem a világ liberális, radikális gondolkodású proletáriátusának nevében küldték. 1934 decemberében, meggyil­kolták az orosz kormány S. N. Kirov nevű komiszárját, állí­tólag az egyesült Trotzky-Zinov- yev csoport tagjai hajtották végre — ez a mai napig benem bizonyított dolog. E csoport tagjai és követői közül a tizen­hattal egyetemben 183-at végez­tek ki. Tízezrekre megy azok­nak a száma, akiket ezen ügy­gyei kapcsolatban kizártak az orosz kommunista pártból, akik­nek nagyrészüket száműzték Szibéria és Oroszország más elszigetelt részébe. Ez a dikta­túra! Ez a “proletár haza” ko­miszárjainak eszköze uralmuk, hatalmuk fentartására!! Az orosz proletáriátus 1917- es forradalmának sikerre vite­lében oroszlán része van Trotz- ky-Zinovyev, Kamenov, Radek, Bucharin, Smirnov, stb. forra­dalmárnak s ma világszerte a kommunista nevet gyalázó saj­tó — akik a forradalom lezaj­lása óta élősködnek az orosz proletáriátus szomorú helyze­tén, — “ellenforradalmi, so­cial fasizta, veszet kutyák­nak” címezi a kivégzett forra­dalmárokat. Azt mondják és írják, minden felelőség, min­den gondolkodás nélkül, hogy “a vádlottak a súlyos bizonyí­tékok terhe alapján beösmerték az ellenük emelt vádat.” Igen azok az egyének akik az orosz legfelsőbb katonai bíróság előtt állottak beösmerték mindazon vádakat, melyeket az állam­ügyész felsorolt, olyan gépiesen ösmerték be mintha hipnotizál­va lettek volna. De nem voltak! Sokkalta elfogathatóbb az a hir, hogy a katonai törvényszék elé állított egyének maszkírozva voltak, a vádlottak hasonlatos­ságára. A szoviet GUP titkos rendőrség tagjai játszották le aljas szerepüket. A katonai bí­róság előtt állók valamennyié “beösmerte, megbánta bűnét és kérte barátait, hogy mellőzenek minden kegyelmet.” Igen! Csak Trotzky és fia nem ösmerték be, akik távol állanak a szoviet katonai bíróságától és Norvé­giában élvezik a szabadság le­vegőjét. Az Ítélet kihirdetése után az orosz szoviet kormány azonnal táviratilag követelte Norvégia kormányától Trotzky és fia ki­adását. Norvégia kormánya ki­hallgatta Trotzkyt s megvizs­gálta a vádakat, melynek alap­ján a kiadást követelték és ke­reken megtagadta a véres hó­hér komiszárok követelését. Stalin és komiszárjainak Nor­végia adta meg azt a pofont, amelyet a világ osztálytudatos forradalmárainak kellett volna megadni. Hitler,^ Mussolini, Horthy, Franco és a többi vérszomjas diktátorok vérszemet kapva Sta­lin vakmerő eljárásán, fokozot­tabb mederben üldözik a for­radalmi munkásság megnem al­kuvó tömegeit. A cárizmus ide­jében nem mertek ily Ítélete­ket hozni és végrehajtani. Csak egy példával szolgálunk a sok közük, s idézzük Maria Spiridonova e vakmerő elszánt forradalmárnő a cár idejében egy magasrangu államférfit ölt meg. A bírák félve a forra­dalmárok bosszújától, nem mer­ték halálra Ítélni őt, hanem életfogytiglan száműzték Szibé­riába, ahol tizenöt esztendőt töltött, amikor az 1917-es for­radalom szabaddá tette őt. Sta­lin uralomra jutása utáni év­ben elfogták s minden vád s kihallgatás nélkül újból a szám- üzöttek kálváriáját járja. A háború harmadik eszten­dejében 1917 julius havában az orosz kormány visszakivánta ál­lítani a- halálbüntetést a hadse­reg szökevényeire s a katonai kémekre. Az orosz munkásság tiltakozott! A bolsheviki párt, amely még nem volt uralmon vezette a kampányt a halálbün­tetés ellen. A néphez apelláltak, hogy ne engedjék vissza állíta­ni a halálbüntetést semilyen körülmények között, semmifé­le kormány által, mert az egy elavult, ósdi, barbár eszköz a humanizmus megszégyenítője. És megfogadták, hogy a szocia­lizmus, a munkásosztály ma­gasztos vallása sohasem szente­síti e barbár eszközöket. 1917 év augusztus havában az orosz bolsheviki párt lapjai oldalokon át tiltakoztak a ha­lálbüntetés visszaállítása ellen. Tizenkilenc esztendővel ezelőtt a bolsheviki párt vezérei foga­dalmat tettek a munkásosztály­nak — amely hatalomra juttat­ta őket, — hogy a szocializmus tisztaságát nem fogják besze- nyezni. Ugyan annak a pártnak a vezérei 1936 augusztus ha­vában minden eddigi kormá­nyok között a legbrutálisabb embermészárlást hajtották vég­re s a bolsheviki párt lapjai azt akarják elhitetni az egész vi­lág munkásságával, hogy az tiszta szűz kommunizmus. A világ osztálytudatos prole­táriátusának fel kell emelni til­takozó szavát forradalmárok mészárlása ellen, nemcsak ak­kor ha azt Mussolini, Hitler Horthy vagy Franco intézik, hanem akkor is ha azt a pro­letáriátus nevében Stalin és komiszárjai hajtják végre. Ha a nemzetközi proletáriátus nem emelte volna fel tiltakozó szavát a Horthy hóhér régen végzett volna Rákosi Mátyás­sal. Ha nem tiltakozott volna a világ proletáriátusa, Hitler sok becsületes forradalmár fe­jét tétette volna a nyaktiló alá. Spanyolország szocialista párt­jának elszánt vezérét Cabalre- rot, a világ esztálytudatos mun­kásságának szolidaritása men­tette meg 1934-ben a spanyol uralkodó osztály hóhérának kö­telétől. A világ osztálytudatos mun­kássága az elnyomott és vég­letekig kizsákmányolt orosz proletáriátus szenvedésével érez, s legyen az német, legyen Ja­pán vagy bármely más imperia­lista állam amely a Szoviet Oroszország munkásságának fel- szabadulási harcát kívánja le­törni, minden eszközt és bár­mily eszközt fel kell használni arra, hogy azt megakadályozza. Ugyan ezt kell tennie a hata­lomtól részeg komiszárokkal szemben is. A világ sajtó egyetlenegy forradalmárnőről számol be aki bátorkodott s tiltakozott, ke­gyelmet kért a tizenhat halálra ítélt számára s ez a nő Lenin felesége volt s éppen úgy mint minden őszinte forradalmár, ő is meg van győződve, hogy Trotzky-Zinovyev, Kamenov stb. elitéit és kivégzett forradalmá­rok egy ocsmány összeesküvés áldozataivá váltak. Misem jellemzi jobban a ha­talmi gőg komiszárjainak áru­lását, a forradalmi munkás- osztály cserbenhagyását mint a már három hónap óta folyó spanyol forradalom. Alfonzó spanyol király mene­külése, de leginkább 1935-ik évi jobboldali kormány bukása óta a spanyol burzsuázia szö­vetkezve a militarizmussal, megtámadták Spanyolország munkásságát. A spanyol fasiz- ták fegyverei még elsem dör­dültek, az olasz fasizták, a né­met názik nyíltan szolidaritást vállaltak a spanyol fasiztákkal. Német, olasz repülőgépek hajó­rakomány muníciók magas ran­gú német és olasz tisztek álla­nak a spanyol fasizták rendel­kezésére. Amikor ez teljesen íyilvánosságra jutott Franciaor­szág szocialista kormánya a szoviet “proletárhazával” egye­temben semlegességet kiálltot- tak ki. Ez a nemzetközi szolida­ritása a kommunizmust építő komiszároknak, s a francia szo­cialista kormánynak. A komiszárok szócsövei az egész világon hazug, rágalma­kat szórnak a tizenhat kivég­zett forradalmár ellen. Hogy al­jas munkájukat minden meg­torlás nélkül hajthassák végre, ráfogják Trotzky, Zinovyev és társaira, hogy a német náziz- mussal szövetkezve törnek Oroszország, a “proletár haza” ellen. Eme ravaszul kieszelt cselszövés megtévesztette ideig- óráig a világ proletáriátusának egy részét, de rövid idő kérdé­se, amikor a világ proletáriátu­sa az orosz proletáriátussal egyetemben számon kéri a for­radalmárokat száműző, mészárló komiszárokat. Köhler. CHICAGO ÉS KÖRNYÉKI OL­VASÓINK FIGYELMÉBE. Az IWW chicagói magyar tagjai 1936 november 8-án, va­sárnap délután 4 órai kezdettel tartják a “Bérmunkás” — az ipari unionizmus egyetlen ma­gyar nyelvű közlönye, fenállá- sának 25 éves jubileumát a Swiss Hall összes termeiben 639 Webster Avenue. Az ünnepély színdarabbal és tánccal lesz egybekötve, mely alkalommal színre kerül közkí­vánatra Chicagóban negyedszer Pika Pál, az ipari unionizmus tántoríthatatlan veteránjának már eddig is hasonlithatatlan sikert elért “KIK A BŰNÖSÖK” cimü 4 felvonásos társadalmi drámája, javított kiadásban Mayer B. József rendezésében, részben uj szereposztásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom