Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-09-26 / 912. szám

1936 szeptember 26. BÉRMUNKÁS 7 oldal A FASIZTÁK VAD KEGYETLENKEDÉSEI FOKOZOTT HARCRA KÉNYSZERÍTIK A SPANYOL MUNKÁSOKAT (Folyt, az 1-ső oldalról.) szembe a gyilkolásra kiképzett hadsereggel. A kéznél levő fegy­verzet szóra sem érdemes. A közszolgálati intézmények telje­sen letörtek. Az élelmiszer hi­ány ijesztően mutatkozott. És mindennek dacára fegyelem és elszántsággal, mely nagyon so­káig emlékezetben lesz, a mun­kásság szembeszállt az árulókkal és egyik győzelmet a másik után aratta. A helyzet minden órával ja­vult. Amig a munkás zászlóaljak sikerrel tartóztatták fel az el­lenséget, a munkások százezrei a háborús szükségleteket elő­állító gyárakba siettek, úgy hogy amely az első napokban egy zür-zavaros tömeg volt, ma egy tökéletesen szervezett erő. A felszerelés állandóan ömlik ki a gyárakból és csak rövid idő kér­dése, hogy az ellenség eredeti fegyveres előnyét ellensúlyoz­zák. Ha az európai kormányok tényleg ragaszkodnának a sem- legességi egyezséghez, a spa­nyol köztársaság minden nehéz­ség nélkül leverné a lázadókat, még a 400 bombázó repülőgép dacára is, melyeket Hitler és Mussolini ajándékoztak a fasiz- táknak. Az tisztán áll előttünk, hogy a harc nem dől el a jelen pillanatban. Franco és Mola ad­dig nem teszik le a fegyvert, amig mindent megnem kísérel­nek a főváros elfoglalására. De ha ez nem sikerül a fegyver ere­jével, csaknem biztos, hogy igénybe veszik azon 20.000 cilin­der mérges gázt, amely Burgos és Valladoliba van leraktározva és amelyet Hitler ajándékozott Portugálián keresztül. A spanyol nép a legnagyobb ellenszenvvel viseltetik a fasiz- tákkal szemben minden felé. A megszállott területeket nem me­rik elhagyni mert mihelyt, ki­mozdulnak a nép fellázad. Azért szervezték a fasizta terror ban­dákat. Andalusiában 47.000 ipa­ri és földmunkást gyilkoltak meg. önmaguk elismerik, hogy a megszállott területeken a la­kosság 80 százaléka gyászol és amint mondják “kitörülték a könyörületességet a szótárból. Saragossában a munkások ál­talános sztrájkot proklamáltak a fasizták ellen, akik megtorlásul óránként 50 sztráj kólót végeztek ki az elfoglalás idején. Egy szo­cialista képviselőnek kezét-lábát összekötözték és kiállították az utcára, amig ezrek sorakoztak a templom előtt és azok szemelá- tára egy tankkel gázolták le. Hogy a marokkói félvad kato­nák vérszomját kielégítsék, e so­rok Írása előtti vasárnap bika­viadalt rendeztek. 50 munkást férfiakat és nőket — kötöztek össze egy csomóba, testüket pi­ros szövettel vonták be és 9 megvadult bikát engedtek rájuk, amelyeknek a szarvait ez al­kalomra borotva élesre reszelték. A megvadult állatokat egy fél óráig engedték öldökölni és az­tán a hallottakat és sebesülte­ket máglyára rakták egy cso­móba. De a fasizták terrorja méltó párját találja a munkások el­szántságban és bátorságában. Jelen voltam Huesca-ban — Írja egy amerikai lap tudósítója — amikor a munkások kiűzték onnan a fasiztákat. A fasizták a szé­kesegyház tetején sok gépfegy­vert állítottak fel és onnan rit­kították a munkások sorait. Valami módon ártalmatlanná kellet őket tenni. Erre két mun­kás vállalkozott. Mindenik 40 font dinamitot kötözött önma­gára és egyik kezükbe a gyúj­tó zsinór, másikban az égő ci­garettával indultak a templom felrobbantására. Az egyiket le­lőtték mielőtt oda ért, de a má­siknak sikerült elérni a célt és a következő pillanatban a tem­plom romjai között hevertek a gyilkosok százai. — Visszahoztam a kolbászt. Épp csak egy harapás hiányzik belőle. Hazamegyek, ott fekszik behunyt szemmel az ágyon, erő­sen futat a melle. Fogom a kol­bászt és bedugom a szájába. “Itt a kolbász, Bartusek ur jó ember, hitelbe adta.” Nem szól semmit, épp hogy csak össze­harapja a fogát, nagyot hörög és az a csöpp kis kolbász, amit leharapott, az is kifordul a szá­jából. Bezzeghné minden kegyelet nélkül bontogatja a pap irt és nógatja Bartuseket. — Tessék csak megnézni, alig hiányzik belőle valami, halott ember nem tud nagyot harap­ni .. . Bartusek szükölve húzódik a sarok felé, reszketős kezével rámutat a kolbász leharapott végére. — Nyálas, ott van rajta a halottnak a nyála . . . — Az semmi — mondja Bez­zeghné —, le lehet vágni a vé­gét. El lehet adni, Bartusek ur . . . le lehet írni a számlá­ból .. . látja, Bartusek ur... nálam a becsület a fontos . . . Bartusek megtöröli izzadt homlokát, papírral megfogja a kolbászt és hirtelen egyenesre nyisszantja a leharapott véget. Rádobja a mérlegre és remeg­ve olvassa: — Nyolc deka. — Tessék leirni, Bartusek ur. Bartusek ur halottsápadtan lapozza a zöldsávos könyvet, megnyálazza ceruzája végét, kijavítja a nevet özvegy Bez- zegh Ignácnéra és leír a szám­laösszegből 4 fillért. — Még igy is marad 12.90, Bezzeghné asszony . . . fogad­ja részvétemet. Bezzeghné szipog és kötényé­be fújja az orrát. Bartusek szédülten támolyog a konyhába. Józsi a pulthoz settenkedik és a levágott kis darab kolbászt lopva a szájába dugja. Hol maradt a tömeg akció? CLEVELAND, O. — Cleve­land egyik külvárosában, Rocky Riveren egy rozoga épület tu­lajdonosa, mert az emeletet bérlő család képtelen volt a havibérletet megfizetni, dühé­ben az emeletre felvezető egyet­len lépcsőt lebontotta és a vizet is lezárta. A szerencsétlen csa­lád, amely apa, anya és négy gyerek (egytől kétéves korig) most ezen vagyonéhes őrült foglyai. A szomszédok létrát támasztottak a házhoz, hogy tűz esetén kimenekülhessenek. A városi hatóságoknak az ügy­höz semmi megjegyzése nincs, nem is lehet, a magántulajdon védői ők. Hol van a forradal­mi párt most, hiszen a kisház­tulajdonosok az ők kedvenceik amikor a magát kommunisták­nak keresztelt párt, teljes ere­jével, vagyis az összes rőfös árukereskedő tagságával és egy csomó nincstelen munkanélkü­livel belefeküdt a kisháztulaj­donosok megszervezésébe, azt mondották, hogy a kisháztulaj­donos szövetség támogatása és tulajdonuk: megvédése a párt taktika, de elszámitották ma­gukat, mert egy még náluk is fülesebb politikus, Roosevelt nemcsak, hogy bejutott a bár­sony székbe de a kisháztulaj­donosokat is eltaktikázta a párttól. A megmentet kisháztulajdo­nosok most vissza adják a köl­csönt a házzal nem rendelkező proletároknak, mint a Rocky Riveri eset is bizonyítja, akik egy időben védelmükre keltek egyre-másra emelik a házbért és rövidítik meg a házat bérlők jogait. Megtehetik ezt annál inkább is, mert a házát tulajdonul bí­ró bankár hazafiak érdekében nem csak a disznó, szarvasmar­ha és egyébb szükségleti cik­keket pusztították el a kor­mány irányításával, ami által rövidséget idéztek elő ami ár­emelkedést ezzel pedig nagyobb profit jutott az ingyenélők osz­tályának, hanem tömérdek há­zakat is megvétettek a kor­mánnyal és lebontatták ami ál­tal olyan lakás hiány állt be, hogy a lakást keresők egymás ellen is többet Ígérnek, hogy ők juthassanak lakáshoz, igy a fönti szomorú eseten mert a hatóság semleges a háztulajdo­nosok érdekében, amivel még- j óbban felbőszül a házzal bírók társasága a nincstelen, fizetni alig tudó lakók ellen. Persze a helyzet már ma is kibírha­tatlan a lakók részére ha tud fizetni ha nem, de egy tanul­ságot levonhat belőle a forra­dalmi párt taktikázásra hasz­nált tagsága, hogy a magántu­lajdon megvédése éppen úgy, mint most a J. L. Lewis által képviselt reakció támogatása, nemhogy forradalmi cselekedet volna, hanem inkább ellenfor­radalmi. A magántulajdon meg­védése a kapitalizmus létérde­ke, a magántulajdon rendszer megszüntetése és a közösség érdekében működő társadalmi rendszer a munkásosztály re­ménye. J. Nyirán. A Munkás Betegsegélyző Szövetség LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE Örvendetesen állapíthatjuk meg, hogy a belső béke, amely­nek megzavarása nagyon is mesterséges volt a közel múlt­ban, ma teljesen helyre állott és a Munkás Betegsegélyző Szövetség Intéző Bizottsága is hozzá foghatott úgy az alap­szabályok vitás pontjainak a helyesbítéséhez, mint a tagság nagyobb igényének a kielégíté­séhez. Ezeket az ajánlatokat és újítások tervezeteit közli a Szövetség augusztusi közlönye az “összetartás” amelyek mind arról tanúskodnak, hogy az anyagi megerősödést követi a Munkás Betegsegélyző Szövet­ségnek a minden más intéz­ménnyel való verseny képessé tétele. Az Intéző Bizottság terveze­tei és ajánlatai nagyon is fi­gyelemre méltók és mivel most adódik először, hogy azok fe­lett a tagság nemcsak szavaz­hat, de azokat meg is tárgyal­hatja, kívánatos, hogy minden tag azokat áttanulmányozza és a referendum szavazásban részt is vegyen. A közel ötezer tag ügyét nem helyes ha né­hány száz tag érdeklődése inté­zi csak. De maga az Intéző Bi­zottság is több és nagyobb akarással cselekszik ha a tag­ság tevékenységét látja maga mellett. A tagszerzési tevékenységek az őszi hónapokkal újabb len­dületet vettek és ez arra indí­totta az Intéző Bizottságot, hogy a kampány záró idejét ki­tolja november 25-ére. Minden remény meg van, hogy a most tervbe vett újításokkal a tag­létszámot sikerül még százak­kal gyarapítani. JUBILEUMI MULATSÁGOK NAPTÁRA OKTÓBER 2-án, a 17-ik osztály Philadelphiában tartja .jubile­umi ünnepélyét. OKTÓBER 11-én, a 2-ik osztály Cleveland West Side tartja bankettel egybekötött jubileumi ünnepélyét. OKTÓBER 17-én, a 24, 73 és 109-ik osztályok tartják közösen jubileumi ünnepélyüket Windber, Pa.-ban. OKTÓBER 31-én, az első osztály New Yorkban tartja nagysza­bású jubileumi ünnepélyét. NOVEMBER 14-én, az 58-ik chicagói osztály tartja jubileumi ünnepélyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom