Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-09-26 / 912. szám

8 oldai BÉRMUNKÁS 1936 szeptember 26. VESZTESÉGÜNK LUCÁI ROMULUSZ. Nagy gyász érte a detroiti közismert Lucái családot, mely elvesztette az alig 21 éves sze­retett fiukat Romuluszt. Négy heti betegség után ragadta el a halál sorainkból, nagy vesz­teség érvén úgy a családot mint az összes rokonságot és az IWW szervezetet. Romulusz pár évvel ezelőtt tagja volt a Juniorok-nak és szerkesztője, a Joung Recruit- nak a mely Detroitban jelent meg, jelenleg az IWW 440. ipari szervezetének volt tagja. Temetése szeptember 12-en volt a Grand streeti Serbian Hallban, nagy közönség jelen­létében úgy, hogy a Hall telje­sen megtelt a résztvevő közön- s égtől. A halott felett az IWW ne­vében F. Ciderwall mondott megható beszédet angol nyel­ven, a magyar IWW csoport részéről Sütő Péter munkás­társ mondott búcsúztatót s egy­ben pár perces beszédben ecse­telte a spanyolországi helyze­tet és szervezkedésre hívta fel a munkásság figyelmét. Román nyelven Lucái István a halott nagybátya mondott búcsú beszédet egyben rámu­tatott a jelenlegi tőkés rend­szer káros voltára, a fiatalsá­got illetőleg és felszólította őket az IWW-ba való szervez­kedésre. Végül a gyászmenet, amely­ben több nyelvű munkástársak és munkástársnők vettek részt gyalog négyes sorokban elkí­sérték a halottat a lakásig és onnat ki a temetőbe. Vagy 40 automobil vitte a gyászoló kö­zönséget. A temetőbe Fortney munkástárs mondott halotti beszédet, melynek végeztével munkástársunk át lett adva az anyaföldnek. Emlékét meg­fogják őrizni úgy az IWW mint barátai SZOVIET Oroszország szak- szervezetének központi tanácsa gyűjtést indított a spanyol for­radalom sikere érdekében. A gyűjtés eredménye 12 millió 145 ezer rubel volt, amelyet Franciaországba utaltak át a spanyol kormány részére. Eme hatalmas összeget Oroszország ipari munkásai adták össze, ezek a munkások tudják érté­kelni a forradalom győzel­mét az osztályharcban. CANADA 250 millió bushel- el, Argentína 144 millió 33 ezer bushelel, Ausztrália 140 millió'bushelel, Afrika 110 mil­lió bushelel. Eme jelentés sze­rint 1936-ban egy fél millió bushel búzával kevesebb ter­HORVÁTH LAJOS. Meghalt Horváth Lajos mun­kástárs Detroitban, akit 1936 szeptember 14-én kisértünk el a Woodmare temető kremató­riumába, ahol halott tetemét elhamvasztották. Horváth La­jos munkástárs halálával a munkásmozgalom egy régi har- cossának élete története záró­dott le, melyet itten fogunk megörökiteni a jövőkor részé­re. Horváth munkástárs életé­nek 81-ik életévében halt meg, Orosháza Békésmegyében szü­letet, ahol 50 évvel visszame­nőleg alapitő tagja volt a föld­munkások szervezetének és ez- időtől kezdve állandóan rendít­hetetlen követője volt a mun­kásmozgalomnak. Halála előtt egy pár nappal is azt mondta, hogy csak Spanyolországba sze­retne menni, munkástársaink figyelmeztetésére, hogy ő már öreg ember és nem tudna adni segítséget, azt felelte, ő tudja, hogy már saját magával is te­hetetlen, de megszeretné mon­dani a spanyol munkásságnak, hogy a fasizmusnak még a mag­ját is irtsák ki. Horváth munkástársunk az IWW-nak volt tagja hosszú évekig, mig csak dolgozni birt. Magyarországon a szocialista pártnak volt harcos tagja, Orosházán többszőrönként a megjelent proletár költemé­nyek elszavalásával szokta szó­rakoztatni az orosházi földmun­kásokat és azok családjait, amiért többször le is tartóztat­ták. Szintén csak részt vett abban az ütközetben, mely a magyar csendőr kozákok és a szervezett földmunkások között történt. Horváth munkástár­sunk ezen esetet a kővetkező­képpen beszélte el, amikor Orosházán a legelső május el­sejét megünnepeltük, reggel korán a piros zászlót felhúztuk met mint az előző öt esztendő bármelyikében. AZ EGYESÜLT Államok te­rületén 1935-ben elfogyasztot­tak 138 billió 656 millió ciga­rettát, amelynek előállítási költsége 717 millió 616 ezer 120 dollárba került, A NAZI Németország ural­kodó osztálya elhatározta, hogy a hadsereg létszámát 400 ezerről 800 ezerre emelik. Né­metországban az utóbbi időben egyéves katonai szolgálat volt életben s most törvényesítették, hogy két évet kell szolgálni a “hazáért,” A sorozás október­ben lesz az “öreg csontok” bent maradnak s az újoncokkal egye­temben fejlesztik magukat az embermészárlás művészetében. a szervezetünk helyiségének a tetejére és réggel amikor a ha­tóság meglátta, levétette onnan amit aztán elvittek a járásbíró­ságra. Amikor a földmunkások szervezetének tagsága meg­tudta, hogy a hatóság a zász­lót elkoboztatta, férfiak és nők, valamint gyerekek felvonultak a hatóságok elé és vissza köve­telték a piros zászlót. A ható­ság itten is a megszokott ke­gyetlenséghez folyamodott és Csabáról kihozattak egy szá­zad csendőrséget, akik szurony­heggyel verték szét a védtelen szervezett munkások tömegét, többen a harctéren maradtak levágott karral és átszurva fetrengtek a vérben. Horváth munkástársnak két At the graduation exercises of a certain grammar school in Chicago, the principal delivered the following oration: “My dear litle children,” he began, “I am going to ask you a question, but think before you answer! Have we a king and queen in Ameri­ca?” “No,” answered the children in a chorus. “Since we have not a king and queen in America, who my dear children does the work of a king and queen?” Again the children responded in chorus: “The president does the work of the king and queen.” The children knew well their lesson. Their teach­ers had deeply implanted in the young minds the spirit of democracy! “Who elects the president?” asked the principal? But be­fore the children could respond he answered; “Is it not the people who elect him; is it not your fathers and mothers, your aunts and uncles, your older brothers and sisters, and will you not elect him when you will grow older? The children could only nod their little heads. He continued his sermon. Smiling benignly the prin­cipal said, “If the people elect the president, therefore they are the kings and queens of America. And if your fathers and mothers are the king and queens of America, then what are you, my dear children? You are the princes and princ­esses of America. We are all members of one great big royal family.” The principal beamed upon the great number of graduates and blessed them thus: “I salute you princes and princesses, future kings and queens of America!” Then I went out into the streets of the kingdom, into the streets of Chicago. And gyermeke maradt hátra, Repp- man munkástársné Detroitban és Horváth János munkástár­sunk Elgin, Ill-ban. A temetkező parlórban Sü­tő munkástárs mondott búcsúz­tatót a halott felett, mig a Krematórium kápolnájában Vi- si és Mohony munkástársak beszéltek. Horváth munkástárs ravatalára többek helyeztek vi- rágkoszorut, közöttük az IWW magyar tagjai és magyar mun­kástársnői és családjai, amiért is a hátramardottak úgy a Reppman család, valamint fia Horváth János és családja, ez­úton is köszönetüket fejezik ki. Mink pedig az IWW részé­ről emlékét megfogjuk örökí­teni. I saw one ragged “king of America” pick up a filthy cig­arette stub from a muddy gut­ter, and I saw a whole royal family — king and queen and a half dozen princes and princ­esses — evicted from their palace — a delapidated shack. I heard a starving baby prince cry for food. And I saw an old, destitute queen die for food. I saw a police beat a group of kings on the picket line. I saw a drunken king bullied by another king of America — a policeman. I saw hundreds of kings in a “bread-line.” And I saw them wearily stretch out their hands for a cup of coffee and a dough-nut. I saw kings and queens and princes and princesses asking, begging for a “palace” to sleep in. I saw an old king curled up on a park bench, dozzling off for a while, resting from his gruesome and continuous toil of looking for a job. I laughed to myself. A hidi- ous, cynical laugh. I thought to myself: Is this the kingdom of America? Are these the kings and quuens and princes and princesses of America, If so, wherein lies their royality? Where are the members “of one great big royal family.” My laugh became a serious sternness. My thought a flame of rev­olt. My being the spirit of rebel­lion, •Kings and queens! Princses and princesses! The world is your kingdom. Yours for the taking. Yours for the strugg­ling. Arise all ye kings and queens and princes and princ­esses. Arise in one big royal band. Claim your palaces. Your dominions. Your earth. Arise kings and queens and princes and pricesses of America! Columbus. TÉNYEK ÉS MEGJEGYZÉSEK A. K. rovata 1 Junior Column The Royal Kingdom of America (With apologies to Sophia Fagin.) Olvasás után adja lapunkat szomszédjának

Next

/
Oldalképek
Tartalom