Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-09-26 / 912. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1936 szeptember 26. Cárizmus vagy kommunizmus? (Folyt, az 5-ik oldalról.) nevű terroristát küldtek a USSR-ba, aki mint Hondura állam polgára hamis útlevéllel utazott. V. Alberg hamis útlevelét a német Gestapo által szerezte be, de előzőleg kikérte Trotzky tanácsát ebben az ügyben. V. Alberg a Szoviet Unionba való érkezése után összeköttetésbe lépett az ellenforradalmi Trotzky csoporttal Gorky városában és előkészitett egy néhány terroristát, akik 1936 május 1-én Moszkvában a “Red Squaren” végrehajtják a szoviet kormány és a CPSU vezérei ellen a merényletett. Ugyancsak megállapítást nyert a tárgyalások alatt, hogy a “Trotzky-Zinovyet Terrorist Center” együttesen megállapodtak, hogy Stalin, Voroshilov, Kaganovich, Zhdanov és Orjonikidze elvtársak elleni merénylettel egyidőben merényletett követnek el Kosier és Pas- tyshev elvtársak ellen, amely merényletett az Ukrainian terroristák hajtják végre akiknek vezérük a Tfotzkyite Mukhin, akinek az ügye külön kerül tárgyalásra. A tárgyalások folytán megállapította, hogy G. E. Zinovyev, L. B. Kamenev, G. E. Yevdokimov, J. P. Bakayev, S. V. Machovsky, V. A. Tér-Vágányán, J. N. Smimov bűnösök és pedig. a. ) Megszervezték az egyesült Trotzky-Zinovyev teroris- ta csoportot, hogy. a szoviet kormány és a CPSU vezéreit meggyilkolják. b. ) Előkészítették és végrehajtották 1934 december 1-én S. M. Kirov elvtárs meggyilkolását, a leningrádi titkos erőszak szervezet, csoport, által amelynek részesei, voltak Ni- kolayev, Katalynov. és mások, akiket 1934 december 29-én a Szoviet Unió legfelsőbb katonai bírósága elitéit. c.) Számos terrorista csoportot szervezetek, amelyek előkészültek, hogy meggyilkolják Stalin, Voroshilov, Zhadanov, Kakanovich, Pyonikidze, Kosier és Pastyshev elvtársakat. . Ezen bűncselekmény a tör- vények58—8 és 58—11 pontjai szerint büntetendő. E. A. Dreizer. J. J. Reingold. R. V. Peickel. E. S. Halzman. F. David. V. P. Alberg. K. B. Berman-Yurin. M. L. Lurye. N. L. Lurye. Akik mind tagjai a titkos ellenforradalmi Trotzky-Zinovyev szervezetnek mely által részeseivé váltak Stalin, Voroshilov, Zhdanov, Kaganovich, Pryonikidze, Kasier és Pastyshev elvtársak elleni merényletek előkészítésének. Ennélfogva ezen bűncselekmény a törvény cikk 19—58—8 és 58—11 szakasza értelmében büntetendő, valamint a törvény cikk 319 és 320 paragrafusok értelmében bűnösnek találtattak. AZ ÍTÉLET. A vádlottak valamennyié — 16 — a fentebb felsorolt vádak alapján a legmagasabb büntetésben részesülnek és golyó általi halálra Ítéltetnek, úgyszintén az összes vagyonuk elkoboztatik. L. D. Trotzky és fia akik jelenleg külföldön tartózkodnak, J. N. Smirnov, E. S. Halzman, E. A Dreizer, V. Alberg, F. David és Berman-Yurin vallomásaik alapján lelepleztettek mint a fentebb nevezett terrorista csoportok megszervezői a Szoviet Union és a CPSU vezérei ellen előkészitett merényletek értelmi szerzői, amint a USSR területén felfedeztetnek azonnal elfogatandók és a USSR leghatalmasabb katonai törvényszéke elé állitandók. V. ULRICH, elnöklő katonai biró. J. MATULEVICH és J. NIKITCHENKO, segéd bírák. A tárgyalást s a vádakat teljes egészében amint az a “Moscow Daily News”-ban a szoviet kormány egyik hivatalos lapjában közölve volt adjuk. A Bérmunkás olvasóit arra kérjük, hogy tanulmányozzák át a vádakat amelynek alapján 16 forradalmárt kivégeztek és Trotzky, fia valamint a tárgyaláson felemlített két másik forradalmár hasonló sorsát kilátásba helyezték a “proletár haza” kancsukás komiszárjai. (Folytatjuk.) CLEVELAND EAST SIDE magyar propaganda csoport MOST PÉNTEKEN este pont 8 órakor gyűlését tartja a Bérmunkás helyiségében 8622 Buckeye Road. Pontos megjelenést kér a — Titkár. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. QUESTION — DISCUSSIONS. LOS ANGELESI OLVASÓINK FIGYELMÉBE. A los angelesi magyar ipari unionisták október 4-én tartják szezonzáró Piknikjüket a magyarok által közismert Lugo Farmon. Ezen multság tiszta haszna a Bérmunkás javára lesz fordítva. Ennél fogva kérjük a Bérmunkás olvasóit, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg, hogy ezen mulatság sikerrel végződjön, agitáljanak, barátaik, ismerőseik között, mert csak úgy lehet anyagi sikerre számítani. A rendezőség gondoskodott, hogy a közönséget a legjobb hangulatban tartsa. Elsőrendű ételek, többek közt, lesz frissen töltött kolbász, laci pecsenye, meg igazi magyaros töltött káposzta. Jó hűsítőkről is gondoskodva van. A zenét Bitana elsőrendű zenekara szolgáltatja. A mulatság kezdete reggel 10 órakor. ÚTIRÁNY: A Gage Avenuen végig az Edison villany telepig. Két Milera Bell-től. FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA. Szept. 12-től — szept. 18-ig. Z. Révész, New York.... 20.00 P. Smick, Cleveland....... 2.00 J. Fejti, Cleveland.......... 1.00 J. Roskovits, New York.. 1.00 HELYESBÍTÉS. Az országos értekezlet jegyzőkönyvéből tévedésből kimaradt, hogy az értekezletet táviratban is üdvözölte a new yorki 3-ik számú propaganda csoport titkára Leikof munkás- tás. Valamint e csoport delegátusának jelentéséből kimaradt, hogy a nyugati famunkások harcát 180 dollárral támogatták. Tíz deka kolbász Irta: Enczi Endre. Ó, nagyon sok baj van azzal az ocsmány porral. Ha kinyitja az ember a boltajtót, sötét porfelhő ül az árura, a jó Isten sem tudja kellőképpen betakarni. Józsi sem tudja, pedig tizenötéves és Bartusek ur gyakran mondja: — Józsi, már megint elfe- lejtetd a tüllt. Furcsa időket élünk nincs már fegyelem. Az én időmben szabályos nyolcasokat locsoltak a padlóra, de a mai inasok pár csöppet löttyintenek ki és azt hiszik, kész a locsolás. Uramisten, micsoda időket élünk. Bartusek Rezső nem akármilyen ember. Komolyan veszi az üzletet. Letakarja tüllel a húsárut, a szappanokat glédá- ba állítja és piramist épit a tizdekás vajból. Józsi remegő kézzel kapja a seprőt és szabálytalan vonalakban huzgálja a padlón. — Mit csinálsz ? Tönkre teszel mindent. Hányszor mondjam, hogy előbb locsolni, aztán söpörni! Minek ezt újra mondani? Józsi nagyon jól tudja, de ki tud rendszert tartani ebben a szörnyű zavarban? Legjobb volna sírni, de az sem volna utolsó, ha vásárló jönne be az ajtón. Akkor Bartusek ur feltenné a sapkát, meghajolna és ünnepélyes kedvességgel kérdezné: — Mivel szabadna szolgálat j ára lennem? — így aztán vége lenne ennek a szörnyű viharnak. — Alázatos szolgája — mondja Józsi, föllélegzik és a seprüt beállítja a sarokba. Csend. A vevő nem köszön. Bartusek ur nem köszön. A boltban hideg van. Három ember dermedten áll a boltban. Miért kell ilyen pillanatot embernek megérnie? Bartusek hangja kísértetiesen kong a boltban: — Na, mi kell, Bezzeghné asz- szony ? Na, lám. Ki hitte volna? Most derül ki, hogy a vevő asz- szony. Aki nem ismerné, azt mondaná, hogy egy száraz, egy méter hetven centi magas ráncdarab, alázatos, nedves szemmel, két elszáradt karóval a karja helyén. — Kérem, Bartusek ur, most az egyszer, utoljára . . . — Nincs — hördül fel Bartusek. — Az Isten sem győzi magát. Igyekvő kézzel maga elé húz egy zöld-feketesávos könyvet, motolla gyorsaságával lapoz: Balázs, Baróti, Berger, Braun, Bezzegh . . . >— Bezzegh . . . 12.20 . . . — Csak most, utoljára, igen tisztelt Bartusek ur. Ugyanis a férjem, fene egye meg szegény embert, már az utolján van. Ki hallott már ilyet? Utolsó kívánsága, hogy egy darabka kolbászt egyék. El sem hiszi, Bartusek ur, micsoda undok emberek vannak a világon. — Sajnálom; minek egy halóinak kolbász? — Kérem, még nem egészen halott, ez utolsó kívánsága, meg lehet győződve, Bartusek ur, hogy holnap ilyenkor özvegy Bezzegh Ignácné lesz a nevem . . . Éppen egy darabka kolbász . . . már csak miattam, őt ne tessék egyáltalán sajnálni, goromba, részeges ember volt világéletében . . . Amikor haldoklik, akkor is komisz, követelődző ... Aki finom érzésű ember, nem tudja hallgatni az ilyesmi beszédet. Bartusek ur is fülére tapasztja a kezét. — Elég volt, Bezzeghné, az Isten szerelmére. Levág egy darab kolbászt, rádobja a mérlegre,összehúzott szemmel olvassa a mérleg skáláját. — Tíz deka, inkább valamivel több . . . legyen tiz . . . Előveszi a zöldsávos könyvet, tizennégy fillért hozzáír és mutatóujját fölemeli: — 12.94, de aztán, Bezzeghné .. . — Legyen meggyőződve, Bartusek ur, jövő héten mosásom van, mindent rendezek. Micsoda csúf népek vannak a világon. Csak felizgatják az embert minden haszon nélkül. A melle hullámzik, erősen köhög, mintha nehéz asztma vetné előre árnyékát. Bartusek ur nemcsak az üzletet veszi komolyan, hanem az életét is. Megijed az erős köhögéstől — ó, hogy miket beszélt itt össze ez a Bezzeghné —, lehunyt szemmel a halálra gondol, arrébb tesz egy levágott darab kenyeret és kiszól a konyhába: — Teréz, hozzon egy pohár hideg vizet. Leül a sarokba a lencsészsákra és izzadt homlokkal, meredt szemmel nézi a nyíló ajtót. — Mi az, Bezzeghné, mit akar már megint? Bezzeghné egyelőre nem közöl semmit Bartusek úrral, benyúl köténye zsebébe és a pultra tesz egy kis csomagot. — Na, mi az? — A kolbász . . . — Micsoda?
