Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-03-14 / 884. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1936 március 14. TÉNYÉK ES MEGJEGYZÉSEK 'A. K. rovata' AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK cirkuszának bohócai választá­sok előtt állanak s hogy a nép­nek mutassanak valamit, hát újabban megszavazták a 3 mil­lió 500 ezer katonának — amely az Egyesült Államok hadseregé­ben volt besorozva a világ há­ború 1918-ik évében — a bonu­szát, amely összeg 2 billió 491 millió dollárt tesz ki. A Wall Street urai sem tiltakoznak a bonusz megszavazása ellen oly vehemesen mint még néhány esztendővel ezelőtt amikor a Hoover kormánya szurony sze­gezve űzte ki a washingtoni barakokba elhelyezkedő s bonu­szát követelő háborús veteráno­kat s azok lakhelyeit felper­zselte. Eme változást részben a közelgő választások — a hon­atyák részéről — és részben pedig a rohamosan közelgő há­ború — a Wall Street részéről — idézte elő. Az Egyesült Államok történe­tében lefolyt összes háborúk életben maradt mészárosainak 1935 junius haváig kifizettek: Az első amerikai forradalom életben maradottainak penzió fejében 90 millió dollárt. Az 1812-es háború veteránjainak fizettek 46 millió 213 ezer 530 dollárt. Az indiánok elleni há­ború veteránjainak kifizettek 65 millió 872 ezer 317 dollárt. Mexico elleni háború veterán­jainak fizettek 60 millió 803 ezer 221 dollárt. A polgár há­ború veteránjainak kifizettek 7 billió 831 millió 938 ezer 407 dollárt. A spanyol-amerikai há­ború veteránjainak 945 millió 186 ezer 749 dollárt. A világ háborúban besorozott amerikai katonák részére ez ideig kifi­zettek rokkant alap s egyébb esetek fejében 6 billió 709 mil­lió 829 ezer 194 dollárt, ehez még hozzá jön a 2 billió 491 millió dollár újabban megszava­zott bonusz. Mily rettenetes összegeket pazarol egy állam mint Ameri­ka arra, hogy az uralkodó osz­tály létét a magántulajdont, a profit és bérrendszert fentart- sa. De ezen összegeket csak ak­kor reszkírozza meg ha egy újabb vérontásra készülődnek, azon tudatban, hogy ez által lehengerezi a tudatlan népek millióit, akik aztán néhány dol­lár ellenében újból a vágóhidra viszik kiszipolyozott testüket. OLASZORSZÁG 76 millió aker földjéből 53 millió van csak megművelés alatt s ebből 27 millió aker földön termelnek búzát, rizsét, krumplit, cukor répát, babot s egyébb más zöld­ségfélét. Hivatalos kimutatás szerint Olaszország területén nem 42 millió hanem 84 vagyis a mai lakosság duplájának vol­nának képesek termelni az em­beri élet minden szükséges cikkeit. Olaszország az elmúlt világ­háborúban 27 billió dollárt köl­tött el. A hallottak és teljesen munkaképtelenek száma 1 mil­lió 567 ezer volt, vagyis min­den egyes aker földért amelyet Olaszország a világháborúból nyert 4 ezer 277 dollárt és 175 ember életett áldozott fel. Ha annak az összegnek ame­lyet ma Ethiopia meghódításá­ra használnak fel csak a felét fordítanák Olaszország földjei­nek termékenyitésére, annyi élelmi szert s általában véve emberi szükségleti cikket ter­melnének, hogy Olaszország népe bőségben élhetne. Hazugság az, hogy terület hódításra van szükség, hogy az ország 42 millió lakosságának helyet és élelmet tudjanak biztosítani. A diktátorok bármely fajtájának létezése, uralma, háborúk vé­rengzésén alapszik. EBBEN A tejjel-mézzel folyó Kánaánban valamivel több mint 30 millió család él. Az ál­lam egészségügyi osztályának kimutatása szerint három ezer dollárra van szüksége évente minden egyes családnak, hogy a test kívánalmait fedezni tudja, ennélfogva tehát 90 billió dol­lár értékű szükséges árucikket kell termelni, hogy egyenlően széjjel osztva a megkívánt ösz- szeg meglegyen. 1929-ben 93 billió dollár értékű volt az elő­állított javak értéke. 1933-ban csak 43 billió. Ettől az időtől kezdve vagyis 1934 és 35-ben a termelő bérrabszolgák átla­gos évi bevétele nem haladja meg az ezer dollárt. Wm. R. Hearst az Egyesült Államok leghatalmasabb sajtó mágnása, a Hearst lapok corporációjának igazgatója 1935-ben fizetés képpen 500 ezer dollárt vett fel ami csaknem napi ezer és ötszáz dollárt tesz ki. Ezen ki- vül milliókat vág zsebre, lapjai arany, ezüst bányái, hatalmas birtokain foglalkoztatott bér­rabszolgák munkaerejéből. Nem­régiben California állam He­arst birtokaira is kivetette az adót és ez a munkás faló az egész világ tudtára adta, hogy elköltözik California államból, mert a kormány — pedig nem is Upton Sinclair Epic uralma van — de akit a Hearst lapok jutattak uralomra — tűrhe­tetlenül magas adót vetett ki Hearst bevételeire és birtokai­ra. Ez az a Hearst aki zug lap­jain keresztül engedelmességre, törvény tiszteletre tanítja ol­vasóit. Amikor California ál­lam politikusai olyan törvénye­ket kénytelenek hozni, — hogy a háztartás kiadásait fedezhes­sék, — hogy Hearst zsebeiben is kotorásznak az már aztán baj, ehez nincsen Hearst szok­va, feljajdul, tiltakozik és szö­kik az államból, rukapálódzva az osztálytudatos munkásság ellen. SZOVIET OROSZORSZÁG ferde helyzetbe jutott, amióta a Nemzetek Ligájának szerves részévé szegődött. Eme cseleke­dete egyáltalán nem vált dicsé­retére a szoviet “munkás (la­zának” de még úgysem a többi országok kommunista pártjai­A szolidaritás Mari izmos karját János fe­lé nyújtotta és vizsgálódva né­zett szembe vele, mint akit ál­mából ébresztenek fel s azt mondta volna, nézd valaki itt van, aki tégedet már régen ke­res. János szívélyesen fogadta a kéznyujtást és örömmel fogott vele kezet, örült, hogy végre már kezet foghatot és környe­zetében láthatja azt a valakit, akit már régen várt és remélt. Tudta, hogy az a lánc, mely őtet Marival összeköti olyan különös csuda dolog, hogy mi­nél jobban húzzák szét, annál jobban erősödik rájuk. De ami még nagyon különös benne, hogy Mari egy pár hó­nappal ezelőtt észre sem vette. Népi is csoda mert annyira ki­van cifrázva girbe-görbe ^ ka­nyargásokkal és bevan mázol­va különféle arany és^ ezüst zománcokkal, melyet éveken keresztül öntöttek és cifráztak ki. Mari egyenesen azt hitte, hogy neki ezt hordani kell és csak akkor vette észre a súlyát, amikor 9—10 órát kidolgozott ugyan abban a gyárban ahol János volt alkalmazva. De ak­kor sem a lánc súlyát gyanítot­ta, hanem inkább a fizikai ere­jét és saját magára kezdett haragudni, hogy még csak fia­tal leány és máris kezd gyen­gülni. Amikor János szemébe né­zett és kezét szorította, gon­dolatai még jobban kezdtek tisztázódni. Látta, hogy ugyan annak a láncnak a vége, mely > az ő kezén van, ott van a Já­nos kezén is. Tehát nem csoda, hogy szegény fiú annyiszor or­ra esett és ő annyiszor nevet­te ki, mert hiszen ő volt az oka annak és a többi hozzá hason­lók. János valahányszor harc­ba szállt a munkaadójukkal, ők csak az ablakon keresztül rö­högtek és tétlenül nézték, hogy Jánost a rendőrök véresre ve­rik. Ez a kézfogás nem olyan egyszerű dolog volt, mint mi­kor a házasulandó felek kezet szorítanak egymással és a ná­szok rájuk adják az Istenek áldását. Ha sikerül jó, de ha nem sikerül úgy is jó, legfel­jebb mehetnek amerre látnak és többé nem tartoznak egy­másnak felelőséggel. Ez a kéz­fogás inkább az öntudatra éb­redés erejét szentesítette meg és amennyiben az érdekük kö­zös, azt közösen is kell elintéz­ni. Mert hiszen ők az oszlopai az uj társadalomnak mely már szülőfélben van és ők a felelősek azért, hogy az uj generáció ép, egészséges és szabad legyen. Ez a találkozás is ennek a megbeszélésének gyűlésén :ör- tént. Mari mint bizottsági tag jelent meg ezen a gyűlésen és képviselte a gyárnak azon de­partment j ét ahol a nők dolgoz­tak. Ez volt az első eset, hogy ilyen gyűlésen részt vett és tolmácsolta a női munkások né­zetét a következendő sztrájk­ra vonatkozólag. Amennyiben már mindenki nak, akiknek követni kell a Nemzetek Ligájának, — az im­perializmus eme rabló szövet­ségének — határozatait. Ten­niük kell azt amit ez a társaság határozott, — Oroszországra való tekintettel, — annál is inkább, mert eme kapitalista szövetkezetnek a feje — el­nöke M. Litvinov Oroszország külügyi komiszárja s amit ő jó­nak lát azt a világ kommunis­ta pártjainak tagságának hely­be kell hagyni, az ellen nincsen fellebezés, hacsak nem akarnak a “proletár hazával” szembe helyezkedni. Ma már nemcsak az osztálytudatos munkások, ha­nem minden iskolás gyerek tudja, hogy a Nemzetek Ligája az imperializmus boszorkány konyhája. A MUNKÁS BETEGSE- GÉLYZő SZÖVETSÉG clevelandi II. osztálya március hó 29-én, vasár­nap este 3930 Lorain Ave.-n, kitűnő műsorral és tánccal egybekötött KEDÉLYES ESTÉT tart. A műsoron művészi táncok, kacagtató rövid jelenetek és a legújabb kupiék szerepelnek. Kezde­te 7:30-kor. Belépő jegy ára 25 cent. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. SUNDAY March 22nd Speaker: Glen Trimble. (Socialist Party Organizer.) Subject: “A Farmer-Labor Party in California.” SUNDAY March 29th. Speaker: E. C. Craig. Subject: History Repeats Itself. QUESTION — DISCUSSIONS. ADMISSION FREE. SOCIAL and DANCE Given by Local IWW Branch Saturday March 28th, 8:00 P. M. IWW Hall Above address. Good Mus­ic. Dancing. Refreshments. Admission 10 Cts. megjelent, a gyülésvezető meg­nyitotta a gyűlést és kérte a megbizottakat, hogy a terem­ben lévő hosszú asztalnál fog­laljanak helyet. Mari szintén az asztalhoz ült és Jánossal vé­letlenül szembe került. Nem tudta magát vissza tartani, hogy ne mosolyogjon és hogy azt mégis elrejtse, maga elébe nézett a padlóra, de hirtelen köny csordult ki a szeméből, — János ábrázata jött elébe, amidőn egyszer vérbe feküdve látta a kövezeten védtelenül és még akkor is egy lovas rendőr gázolt keresztül rajta. Ez a legutolsó sztrájk alkalmával volt és ő akkor dolgozott. Még nem birta megérteni, hogy szer­vezettségben rejlik az erő. Raj­ta múlott, hogy Jánost össze­verték, mert nem tartott vele. A gyülésvezető mint a bizott­ság legújabb tagját őtet szólli- totta fel megtiszteltetésből, hogy tolmácsolja a női munká­sok nézetét. Mari felegyenesedve határo­zott elszántsággal elsőbben is

Next

/
Oldalképek
Tartalom