Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-03-07 / 883. szám
1936 március 7. BÉRMUNKÁS 3 oldal Magyarorszagi Tűkor Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. HOLTTEST A CELLÁBAN Nem rém- és nem kalandorregény az, amelyet a fenti cim alatt közlünk. Olyan megdöbbentő levelet hozott a posta, amely fölött nem lehet napirendre térni és amely feltétlenül megköveteli a nagy nyilvánosságot. Azokról van szó a levélben, akikről legridegebben fordul el a társadalom, a pesti fogházak foglyairól. Egy elitéit, aki most szabadult ki egy budapesti fogházból, irta ezt a levelet, amelynek tartalma fölött el kell gondolkozni. A levél e része a következő : Beteg rab a fogházban. “Az X. (itt megirja a fogház nevét) fogházban voltam letartóztatva. Egyidejűleg a a II. emelet 227-es zárkájában volt Anteka Antal nevű letartóztatott is. Ez az ember súlyos beteg volt. Hogy miben szenvedett, ezt nem tudtam megállapítani, mert tudvalevőleg a foglyoknak egymással érintkezniük nem szabad. Csak a közös séta alkalmával láttam, hogy járni is csak úgy tudott, hogy kezével a falhoz támaszkodott. Bár nem kötelező a séta, mégis levánszorgott, hogy egy pár percig legalább a levegőn legyen. Az udvaron nekitámaszkodott a falnak, amit azonban az őrök nem engedtek meg neki, hanem a sorba utasították, úgy, hogy a sétáról is elmaradt. Valamelyik éjjel rosszul lett.” “Nagyon rosszul volt, annyira, hogy fogolytársai, akikkel egy zárkában volt, kidörömböltek az ajtón. A cellatársak megállapították, hogy a szerencsétlen ember olyan rosszul lett, hogy percnyi késedelem nélkül sürgős orvosi beavatkozásra lett volna szükség. Nem szabad éjjel kopogni a cella ajtaján, csak végveszély esetén. Ezt csak az tudja megérteni, aki már bent volt és aki tudja, hogy a legcsekélyebb szabálytalanságot súlyosan megtorolják. Az őr is gondolhatott volna arra, hogy valami csekélységért nem mernek a foglyok a cella ajtaján dörömbölni. Odajött az ajtóhoz és belülről megmondták neki, hogy az egyik fogoly nagyon rosszul van. — Majd csak kibírjt reggelig, — mondta az őr, egy kacs- karingós és reprodukálhatatlan kifejezés kíséretében. -— Én bizony nem zavarom ezért a kedvesnővéreket. (Apácák.) Mert ilyen esetben a kedvesnővéreknek, akik a fogházba vannak beosztva, kell intézkedniük. És nem is zavarta őket. A szerencsétlen ember egyre rosszabbul lett, de a foglyok a cellából most már nem mertek az ajtón dörömbölni az őr viselkedése miatt.” A cella halottja. “Mit tesz Isten, milyen elvetemült egy ilyen fogoly, — Írja a levélíró, — nem birta ki reggelig. Már halott volt, amikor reggel kinyitották a cella ajtaját. Szegény fogoly, már nem ment sétálni, helyette, a szokásos fertőtlenítés után, az ágyneműjét vitték az udvarra szellőztetni .. . Az említett őr érthetően nagyon megijedt. Utóvégre egy ember élete akkor is szent és sérthetetlen, ha egy fogolyról van szó. Kétségbeesetten kérdezgette az őr a kedvesnővéreket: — Felelős vagyok-e ezért? A kedvesnővérek megnyugtatták őt, hogy nem felelős, ők persze nem ismerhették az előzményeket, nem tudhatták, hogy mi történt éjjel a cellában. Melyik fogoly merte volna ezt a tudomásukra hozni? Nem is történt semmi vizsgálat, mert az őr megszakítás nélkül még ma is ugyanott teljesít szolgálatot. Nem történt semmi csupán az, hogy a névtábláról törölték és a törzskönyvből kivezettek egy nevet . . .” “Orvosi kezelés.” “Ez a szomorú eset nemcsak az őrök eljárására jellemző,” — írja a levélíró, — “de méltó tükre annak az orvosi kezelésnek is, amely a fogházban folyik. Hiszen ez az ember nem hirtelen halt meg, hanem már előzőleg is szemmelláthatólag súlyos beteg volt. Egész biztosan orvosi kezelésre szorult volna. Többet nem tudhattam meg erről az esetről, csak még any- nyit, hogy a szerencsétlen öreg emberrel a zárkában voltak még Szilágyi, Bence és Kaiser nevű foglyok. A többiek nevét nem sikerült megállapítanom. Állandó orvost. Ezt írták nekünk és a levélíró talán nem is tudja, hogy milyen húsbavágó probléma a fegyintézetek rendszeres orvosi szolgálatának megszervezése. Mégis csak lehetetlenség, hogy egész éjszakán keresztül minden orvosi felügyelet nélkül maradjon hat-hétszáz fogoly! Ki viseli ezért a felősséget, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő? De nemcsak éjszaka vannak orvosi felügyelet nélkül a fogházak lakói, hanem egész nap, mert az orvosok csak reggel jönnek be és egy két órát tartózkodnak csak a fogházban. Vasár- és ünepnapokon nem is jönnek be az orvosok. Talán az a hivatalos felfogás, hogy a foglyok csak hétköznap reggel merészeljenek rosszul lenni? A Gyüj tőfogházban más a helyzet, mert ott állandó, permanens kórház van, ott nem maradhat kezelés nélkül éjszaka sem az, aki erre rászorul. De az összes többi pesti fegyintézetekben az a rendszer dívik, amelyet a levélíró leirt. Mpr többször kikeltünk ez anomália ellen, de ugylátszik hiába, mert a füle botját sem mozgatja meg senkisem ebben az ügyben és igy megeshetnek a fentihez hasonló borzalmas esetek! Ezzel nem azt akarjuk állítani, hogy a levélben említett beteg meggyógyult volna, ha orvosi kezelésben részesül. De ez az eset mindenesetre igen alkalmas arra, hogy nagy nyugtalanságot keltsen a foglyok között. A fegyintézeteknek kötelességük az odakerült embereknek az egészségét megóvni. Sokan közülök hasznos tagjai a társadalomnak. Ezeknek az életét nem lehet lelkiismeretlen őrökre bízni. Mert ilyen esetekben az a szokás, hogy az őrnek kötelessége a mentőket hívni. De vájjon megtudja-e Ítélni egy iskolázatlan, elcsigázott, álmos fogházőr azt, hogy szüksége van-e a betegnek mentőkre, vagy sem? Sajnálatos, hogy ilyen fogházőrök is akadnak. Sajnálatos, hogy akad fogházőr, aki ilyen esetben annyi fáradtságot sem vesz magának, hogy a kedvesnővéreket, akik ott vannak a házban, értesítse. És még sajnálatosabb, hogy ezért még semmilyen vizsgálat nem indult meg és az őr ott maradhat a helyén. Addig, amig legközelebb újra kopog valaki. És akkor ő megint nem fog értesíteni senkit. És megint “letörölnek majd egy nevet a névtábláról és kivezetnek valakit a törzskönyvből.” Népszava. A munkanélküliség megoldása Az IWW irodalma, szervezői évtizedek óta nevelik és szervezik a bérrabszolgákat nemcsak a mindennapi harcokra, hanem arra is és legfőbbképen arra, hogy ha a munkásosztály elég erős lefoglalja a termelő eszközöket és megszüntesse a bérrendszert. A bérrendszer megszűntével megszűnik az üzletért folyó termelés, helyét a társadalmi szükségletek termelése veszi át. Minden egészséges s munkaképes egyénnek be kell kapcsolódni a termelésbe, ott ahol legjobban megfelel. Mindenkinek lesz munkája, annyi, amennyi reá jut, kivétel csak a fiatalok, öregek és a betegek lesznek. Ezek fellesznek mentve. így nem lesz többé munkanélküli és mivel Henry Ford barátunk most arról cikkez a Saturday Evening Post-ban, hogy mindenkit munkához kell juttatni, meg hogy mindenki jogos hozzá, igy ajánlom a fönti megoldást Henry Fordnak. Igaz, kételkedek benne, hogy őszinte legyen a Ford törekvése, mert a tények azt bizonyítják, hogy a Fordok és a többi ingyen élők azok, akik nem akarnának dolgozni, ők volnának azok akik legjobban tiltakoznának az ellen, hogy ők is dolgozzanak. A tény az marad, hogy az IWW által hirdetett társadalmi rendszerben, amelynek a közszükségletért folyó termelés lesz az alapja, nemcsak a mostani munkás munkanélküliek, hanem a Fordok és velők együtt a kiváltságosok összes fajtája munkába lesz állítva, tehát igy mindenkinek lesz munkája és joga a munkához, sőt még egy kicsit muszáj is lesz. De hiszen nem is ilyen megoldást keres ami Henrink, ő másokat akar dolgoztatni, mert csakis abból van neki haszna. Ezt be is ösmeri a következőkben : Government and finance are the two Great businesses' of today, Creating nothing in themselves, vagyis: csakis a munkás termel és mi rajtunk munkásokon áll, hogy a kiváltságos osztály tagjait is hasznos tagjaivá tegyük a társadalomnak, ahol ők is részt kell, hogy vegyenek a termelésben. De hogy ezt megtehessük, ahoz először is és legfőbbképen a munkásoknak tudásra van szüksége, a tudatlan tömeg még jól szervezve sem képez erőt, olyan mint egy jól összeállított hadsereg fegyver nélkül. Az IWW az egyedüli munkás mozgalom Amerikában amely az osztálytudatot beviszi a munkások közzé és azon keresztül építi a jövő társadalmát. Nyirán. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. SUNDAY March 15th Speaker: Dave Price (Progressive News Representative.) Subject: Labor on the West Coast. SUNDAY March 22nd Speaker: Glen Trimble. (Socialist Party Organizer.) Subject: “A Farmer-Labor Party in California.” SUNDAY March 29th. Speaker: E. C. Craig. Subject: History Repeats Itself. QUESTION — DISCUSSIONS. ADMISSION FREE. SOCIAL and DANCE Given by Local IWW Branch Saturday March 28th, 8:00 P. M. IWW Hall Above address. Good Music. Dancing. Refreshments. Admission 10 Cts. A buffaloi Bérmunkás Otthonban minden kedden és vasárnap este magyar és angol előadások. Kérjük a Bérmunkás olvasóit, hogy jelenjenek meg azon. 342 Dearborn Street.
