Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-03-07 / 883. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1936 március 7. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ___ $2.00 Félévre ......................... 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára ........ 5c Single Copy ___ 5c _____Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders _____ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 3622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD lói célzott pofon az, amelyett az angolországi Cambridgeben levő Harvard egyetem rövid 2 esztendő alatt immár másodszor oda sózott Hitler názi- jainak az arcába. 1934-ben, hogy a németországi barnaingesek bevonulhassanak Anglia főiskoláiba, a názi sajtóiroda-főnökön keresztül egy ezerdolláros ösztöndíjalapot ajánlottak az egyetemnek, de amelyet az nem fogadott el. 1934 óta a náziizmus csak igazolta az egyetem vezetőségének álláspontját, hogy a Harvard egyetem, amely 1229-ben lett alapítva és amely közvetlen a világhírű Oxfordi egyetem után következik még pénzért sem alacsonyodhat le oda, hogy intézetének a németországi erőszak szervezettől alapítványa legyen. Az egyetem által adott akkori pofont szerették volna kisimítani, azzal a jó kigondolással, hogy egy újabb és nagyobb ösz- szeget ajánlanak fel erre a célra, hogy azután mégis a názi eszme kerüljön ki győztesen. A számításba egy kis hiba csúszott, mert a most felajánlott tízezer dollárt a Harvard egyetem vezetősége ugyan olyan formában vissza utasította. Ha a munkásság, akiknek osztálytársai a legsúlyosabban érzik a németországi názik terror uralmát, akik a munkásmozgalmak legbátrabbjait a legkegyetlenebb kínzásoknak vetik alá, megszívlelné a Harvard egyetem tisztán kulturális és emberi szempontoktól irányított állásfoglalását a názismus ellen és a maga hatalmával megtagadna minden áru előállítását és szállítását Németország részére, egycsapásra megszabadíthatná az emberiséget a huszadik század legnagyobb szégyenétől, legbrutá- lisabb diktáori rendszerétől. Az üzlet mindenek előtt (K. A.) Amióta a nemzetek rabló szövetsége Genuában bojkotot rendelt el Olaszország ellen, Amerika kivitele Olaszország és gyarmatai részére (1935 utolsó 10 hónapjában) 700 százalékkal emelkedett. Vas, acél kivitel 1300 százalékkal volt magasabb 1935 végén, mint 1934-ben. Olaj, automobil, trucktors, melyeket egyenesen Afrikába szállítanak az olasz hadsereg számára 200-tól 500 százalékig emelkedtek. De nemcsak Amerika, hanem az egész világ magán és állam kapitalistái fittyet hánynak a genuai bohócok határozatának. Angolország kapitalistái, akiknek képviselői a genuai határozat értelmi szerzői, minden akadály nélkül szállítják a gazolint, olajat stb. A Shell olaj társaság melyet óriási részben angol tőke irányit több mint 50 százalékát szállítja az olasz hadsereg részére szükséges olaj-gazolin s egyébb szükségleteknek. A “Proletár haza” ma éppen úgy mint a bojkott határozata előtt, szállítja Olaszország részére a háborús szükségleti cikkeket. Szenet, deszkát, olajat, kátrányt a Fekete Tengeren keresztül szállítják ma éppen úgy sőt egyes áruk szállítása 250— 300 százalékos emelkedést ért el. Ezt nevezik az imperializmus nyelvén bojkottnak. Sőt megtörtént, hogy egyes kikötőkben a munkások komolyan vették és megtagadták a muníció kezelését. A hatóságok rendőr, vagy katonai karhatalommal távolították el vagy munkára kénysze- ritették a sztrájkolókat. A háború elleni egyetlen eszköz a bérrabszolgák izmos karjainak ölbe tétele s hogy azt sem rendőri, sem katonai hatalom meg ne törhesse szükséges, hogy a világ munkássága a termelés, szállítás és szétosztás minden ágában az Ipari Egy Nagy Szervezetben tömörülve az Általános Sztrájk egyetlen fegyverével válaszoljon a kizsákmányoló osztály vérszomjas prolit vágya ellen. A kié a hatalom (K. A.) 1936 február havának első napjaiban az Egyesült Államok munkáltató szövetségének kereskedelmi kamarája a washingtoni márvány falaival körül övezett csarnokából vilag- gá röpítették ama vehemes tiltakozásukat, hogy az “uj osztás” kormánya alacsony bérletü munkásházakat épitessen, melyeket az átlagos munkás is bérelhet. Huszonnégy órával eme tiltakozásuk után újabb s még fenyegetőbb álláspontra helyezkedtek az “uj osztás” kormányának ama ajánlatára, hogy az Egyesült Államok dúsgazdag hajóstársaságaitól vonják meg a szubvenciót. Amikor az állam a munkások egy elenyészően kis részének helyzetén kíván segíteni a Kereskedelmi Kamara tagsága ellenzi azt, amikor a világ leghatalamasabb, leggazdagabb hajóstársaságának . évi 55—60 millió dolláros támogatását kívánja csökkenteni — tiltakoznak. Ez az amit mi osztálytudatnak nevezünk! A Kereskedelmi Kamara tiltakozik, hogy a kormány másnak mint a munkáltatók szövetségének még csak morzsákat is jut- tason. És igazuk is van! Szervezett erejüknél fogva övék a hatalom. Ha a munkásosztály hatalomra vágyik szervezkednie kell! Amilyen mederben építi ki gazdasági erejét ugyanolyan mederben építi ki gazdasági erejét ugyanolyan mederben részesül a termelt javak összegéből. Ramsay MacDonald Angolország munkásságának modern iskáriát judása ez év február havában tartott választásoknál a saját kerületében kibukott. De a tory kormány, hogy jutalmazza hűségét, eme munkásáruló judásnak talált mandátumot s a Scottish Universities-t fogja képviselni. Amikor MacDonald a munkáspárt zsírján élősködött a Scottish Universiti képviseletet, mint a demokrácia egyik fekélyét bélyegezte meg s ma amikor nem bírja többé a szavazó polgárság bizalmát, hogy megmaradhasson az imperializmus szolgálatában, igénybe veszi a nem demokratikus képviseletet. Hatalomra vágyó politikus és annak fentartása érdekében, részéről minden aljas eszköz jogosult. Vásárlók szolidaritása a sztrájkotokkal ST. LOUIS, MO. — Az elkeseredett harc a Kroger Grocery and Baking Co. alkalamazottai és a profit éhes munkáltatók között tizenhat hét óta van folyamatban. A kezdetben jelentéktelen munkabeszüntetés ma már oly fokot ért el, hogy az egész ország figyelmét magára vonja. Ennek oka egészen egyszerű: A sztrájkolok között a fiatalabb és militánsabb elemek úgy gondolkoznak, hogy a sztrájkot ki kell szélesíteni mindazon helyekre, ahol a Kroger érdekeltségnek üzletei vannak. A gondolatot tett követte és a picket vonal párosulva a vásárlók által gyakorlatba vitt boykottal hathatós eszköznek bizonyult. A boykott különösen érezteti hatását a középnyugati államokban. A dél illinoisi szénmezőkön a bányászok két egymással szemben álló szervezete — a Progressive Miners Union és a United Mine Workers — ez esetben félre tették az őket elválasztó ellentéteket és egyesült erővel lépnek fel a Kroger üzletek elleni boykottra. A közép illinoisi bányászok által érvényre emelt boykott megközelíti a tökéleteset. A bányászok hathatós anyagi segítségben is részesítik a sztrájkoló munkásokat. Úgy a radikális, mint konzervatív szervezetek igyekeznek minden lehetőt elkövetni, hogy a boykott mindenfelé hatásos legyen. A fiatal és harcos sztrájkolok nagyszerű példáját mutatják a munkás szolidaritásnak a picke tvonalon. Felszólítják a munkásokat és az ügygyei rokonszenvezőket mindenfelé, ahol az erőteljes Kroger korporációnak üzletei vannak, hogy ne vásároljanak a Kroger üzletekben mind addig, amig a vállalat igazgatósága hajlandónak nem mutatkozik a szervezett munkások által követelt béreket és viszonyokat teljesíteni. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s a: élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályban, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társudalom keretein belüL
