Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-03-07 / 883. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1936 március 7. 34 ezer politikai fogoly kapott amnesztiát Spanyol országban MADRID, Spanyolország. —■ A parlamenti választások nyo­mán felmerült általános felfor­dulást, melynek ideig 27 halott­ja van, több városban az ost­romállapot kihirdetése váltotta fel, amikor a kormány kény­szerülve volt 34.000 politikai fogolynak amnesztiát adni. A szabadlábra helyezett foglyok nagyrészben az 1934. évi for­radalom óta volt börtönben. A börtönök ajtajainak megnyitá­sa általános örömet váltott ki a munkásság soraiban és az or­szág különböző városaiban ju­biláns demonstrációk voltak a kiszabadult foglyok fogadásá­ra. Miersben, amely a szive az Asturias kerület bányavidéké­nek, a kiszabadult foglyok a börtönből egyenesen az anyák, feleségek és várakozó barátok és munkástársak karjaiba men­tek, akik örömkönnyekkel vár­ták a börtönajtó megnyitását. Hazafelé menet a város utcáin nagy tömeg tüntetett a fog­lyok mellett. Oviedo város foglyai kisza­badulásukkor nagy felvonulást rendeztek a város utcáin, “le a fascizmus” jelszóval. Első dol­guk volt az elmozdított szocia­lista városi tanácsot vissza ál­lítani és koszorút helyeztek az 1934. évi forradalomban elesett baj társak sírjaira. A Palencia provinciában le­vő Barruelo de Santullon vá­roskának mind a 6000 lakosa kivonult a város végére várni a 300 kiszabadult társaik meg­Ha az ember sokat lát, sokat tapasztal, ez az általános meg­állapítás sok embernél. Az egyik bölcs azonban azt mondja, hogy az embernek azért van csak egy nyelve a két szeméhez, hogy csak félannyit kelepei jen, mint amit lát. Én azonban et­től mentesnek érzem magamat, mert csak az egyik szememmel látok, igy tehát nem lett hozzá sem téve, sem elvéve. Miután már a hidegidőjárás is a vége felé kezd járni és a tavaszi le­vegő egy kissé az embert fel­frissíti az újságok is újabb és újabb hírekkel szolgálnak a munkás harcokról, a forradalmi munkásság tábora növekedik, ahol még a kapitalizmus tábo­ra erős ott a munkásotthonok ablakait beverik és munkástár­saink elkeseredett harcot foly­tatnak a kapitalista pribékek­kel szemben, másutt pedig ahol erősebb a munkásosztály tábo­ra, ott a börtönök ajtairól pat­tan le a zár és a forradalmi munkásság ezrei nyerik vissza szabadságukat. Ha egy munkás­embert ilyesmi is érdekli, mert tudnillik a huszadik századnak ez a legnagyobb szenzációja, mely össze van kötve a világ munkásságának a sorsával és ez az összekötő kapocs az, mely érkezését a Borgus börtönből. Általános éljenzésben részesí­tették a foglyokat és az ügyet melyért börtönbe kerültek. Granadában a foglyokat min­den előzetes értesítés nélkül bo- csájtották szabadon és bérko­csikon szállították haza csend­ben. Tru.bia összes lakossága, — ahol az 1934-es forradalom idején a forradalmárok megro­hanták a fegyver gyárat és az összes használható fegyvereket elvitték — teljes számban ki­vonult az érkező foglyok foga­dására. A felvonulást zenekar kisérte, mely az “Internationa- lét” játszotta. A forradalmi munkásság erő­södése napról-napra észlelhető az országban. Bár ma még a politikusok elég befolyással rendelkeznek, hogy az osztály­harcot politikai cécókba fulasz- szák, de napjaik meg vannak számlálva, mert az ipari mun­kásság az utóbbi hónapok alatt sokat tanult. Mind nagyobb ré­tegek ismerik fel, hogy a poli­tikai cécókban oktalanul áldoz­zák energiájukat és életüket, mert amit az részükre eredmé­nyez, a semmivel egyenlő. A következő demonstrációban a spanyol munkásság nem pártok szerint fog sorakozni, hanem osztály alapon és nem arra, hogy egyik csoport poli­tikust a másikkal cserélje fel, hanem a termelés és szétosztás eszközeinek lefoglalására és azoknak az összesség javára üzembe tartására. F. P. engem is késztet a többi mun­kástársammal együtt a munkás- osztály felszabadulásának ér­dekében tenni valamit. Azonban most nem is erről van szó, hanem inkáb arról, hogy ki beszélte el az alábbi történetet. Az egyik munkás lakásba bekopogtatok abban a jó re­ményben, hogy a Bérmunkást itten is megfogom ismertetni a ház lakóival, mert csak arról ismertem őket, hogy a ház ép­pen olyan stílusra van építve, mint amelyben én lakom a gyár árnyékában és a füst illatát már érezni lehet messziről. Erről gondoltam, hogy itt sem a gyár tulajdonosa lakik, aki hacsak nem azért költözött volna ide, hogy a gyárában gyönyörködhessen. Ahogy beléptem, a lakásba egy középkorú asszony fogadott és helyet kínált, hogy üljek le. Habár a nő arcán nem lehetett észrevenni semmit, azért még­is igyekeztem elmondani az ott­létem célját. Kitértem a Bér­munkás fontosságára, amennyi­ben minden munkásnak olvasni kellene ezt a munkás lapot. Milyen olvasmányok jelennek meg ebben az újságban, — kér­dezte? Mi nagyon hozzá va­gyunk szokva a regények olva­sásához — jegyezte meg a nő közben amig az újságot lapoz­gattam és magyaráztam a kü­lönböző cikkek tartalmát. Ez mind igaz és úgy is van, vélekedik a nő, majd azt mond­ja, hogy már magam is kezdem belátni, hogy a helyzet kezd rosszabb lenni minden nap. Az ember többé még csak nem is reménykedhetik. Megszűnik jó­barát, testvér, rokon és min­denki, mintha egy katasztrófa előtt állana az emberiség és nem tud semerre menekülni előle. Igazán minek is éltünk ? Az életünk idáig is csak szen­vedés volt. Képzelje el, már gyerek koromban árvaságra ju­tottam, gondviselés nélkül, mint az égi madár hányódtam ide és oda, anélkül, hogy vala­ki felelős lett volna nevelésem­ért. Az élet sorsa Amerikába se­pert, senki könnyet nem hullaj­tott értem, hogy eljöttem hazul­ról és itten sem fogadott sen- kisem. Egyik csalódás a mási kát követte és idáig mindenki csak a jószívűségemet használta ki. — Egy pár dollárunk volt a bankban azt is elveszítettük, a házunkat elárverezték, az egy­házból kidobtak mert nem tud­tuk fizetni, biztosításainkat és egyleteinket is ezért kelleti abbahagyni. Városi segélyt sem WASHINGTON, D. C. — A Szövetségi Egészségügyi Hiva­tal jelentése szerint az elmúlt hetekben szokatlan nagy szám­ban történnek járványos megbe­tegedések Virginia, Missisippi, Texas, Ohio és más államok­ban. Oxfordban, Miss., olyan erős influenza járvány lépett fel, hogy az egyetemet be kellett zárni. Lingview, Tex.,-ban 3400 is­kolás gyermek közül ezer meg­betegedést jelentenek influen- zia, tüdőgyulladás és nyakmi­rigy daganat következtében. Az ohioi Coshoctonban 1500 ember gyomor és bél influenzát kapott, akik között 600 iskolás gyermek van. Február 15-ike hetében az ország különböző részéből 234 gyermekbénulási esetet jelen­tettek be a fenti irodához, ja­nuár elseje óta ez a betegség 1243 esetben fordult elő. A Szövetségi Egészségügyi Hivatal “tudósai” ez esetek nagy számát az erős fagyhullá­mokra vezetik le, mi azonban nem elégszünk meg ezzel a böl­csességgel mert világhires or­vosok az emberi szervezetet ismertető leírása alapján meg­állapítjuk, hogy a járványsze- rü megbetegedésekhez a fagy­hullámoknál jóval több köze van annak az életmódnak, ame­lyet ma és az elmúlt hateszten­dő óta Amerika lakosságának egyharmada kényszerülve van leélni. Csak nyitott szem és egy kis kaptunk, mert egy leányunk dolgozik négy dollárt keres egy héten, a nagyobb gyerekek pedig megvetettek bennünket, amiért nem iskoláztattuk őket és mink pedig itt állunk lerongyolva az egészségünk is tönkre ment, senkire nem támaszkodhatunk. Ez az élet. Története a mun­kásnépnek, ami megfelel egy társadalmi regénynek jegyez­tem meg. Ezt kellett volna ta­nulmányozni minden munkás­nak és ma nem állana remény­telenül a nyomorgók táborába. A Bérmunkás a kivezető utat mutatja, amiben senki reményt nem veszíthet és ha a munkás­ság összefog, a jelen élet ka­tasztrófáját, tényleg csak mint regényt fogjuk olvasni rövide­sen. De ez már nem regény! S—ő. ANEW YORKI ÁLTALÁNOS MUNKÁS DALÁRDA március hó 7-én, szomba­ton este 8:30 óra kezdet­tel tartja nagyszabású ÁLARCOS BÁLJÁT az Irving Plaza nagyter­mében 17 Irving Place, New York City (15th St. sarkán.) Nyolc értékes dij! Kara testvérek 10 ta­gú rádió zenekara muzsi­kál. Jegy előre váltva 75c., este a pénztárnál $1.00. elgondolás kell, hogy felismer­jük azt, különösen a fejlődésé­ben levő gyermekek esetében, hogy a hiányos táplálkozás a nélkülözött ruházkodás teszi fogékonnyá a szervezetet a be­tegségre. Mert azok a könyöradomá- nyok, amelyeket különféle jó­tékony intézetek nyújthatnak, azok nem azt a célt szolgálják, hogy a család szervezete erő­södjön, hogy a betegségekkel szemben ellentálló legyen, ha­nem csak éppen az éhen hálás­tól menti meg a hozzá forduló­kat. De nem szolgál egyebet az az 55 dollár havi jövedelem sem egy családban, amelyet az álla­mi munkálatoknál juttatnak a munkásnak. Csak természetes, hogy a washingtoni iroda ezt nem fog­ja közzé tenni, még akkor sem, ha akadna olyan független vizs­gáló bizottság, amely az egyre gyakoribb járványos megbete­gedések igazi okát látná meg. De a munkásosztálynak egy tanulsággal több ez az eset ar­ra, hogy felismerje azt az IWW tanítást, hogy a célunk nem lehet más, mint mindenkit az iparokban elhelyezni a munka­idő levágásával, olyan fizetés mellett, amelyből a szervezet jókarban tartani lehet, amely a munkás életszínvonalát a legmagasabb vonalban tarthas­sa. Éhez kell az ipari szervezet kiépítése, mert ez és csak egye­dül ez a munkásosztály törvény­hozó testületé. AGITÁCIÓ KÖZBEN Járványos betegségek vannak országszerte

Next

/
Oldalképek
Tartalom