Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-02-22 / 881. szám

1936 február 22. BÉRMUNKÁS 5 oldal Egy újabb világháború küszöbén állunk Az elmúlt esztendőben a vi­lág nagyhatalmai minden két­séget kizárólag őrült módra készülődtek egy újabb prole­tár mészárlásra. És ebben az évben sem múlik el egyetlen nap sem, hogy a polgári lapok irói, rádiók szónokai ne lázita­nának háborúra. 1914 óta ma sokkalta közelebb állunk egy világ háború kitöréséhez mint bármikor. A nagy ipari álla­mok szócsövei ma már nem bé­kéről beszélnek, hanem minden nélkülözhető dollárt a fegyver­kezésre fordítanak. A kizsákmányoló osztály az egész világon kivétel nélkül emeli a hadsereg létszámát, ha­tártalan propagandát folytat­nak a népek milliói között. A japán “veszélyezteti” (?) Ame­rikát, az angol az olaszt, a né­met az oroszt, a japán kinát, az olasz Ethiópiát s ez fényes bi­zonyítéka annak, hogy szó sem lehet békéről vagy a háborúk elkerülésétől mindaddig, amig magántulajdon, profit s bér­rendszer alapján intézik a tár­sadalom életét. A kapitalizmus hatalmas trösztökké alakulva, amelyből imperializmussá fejlődve lehe­tetlenné teszi a békét. Az im­perializmus természeténél fog­va a világ piac uralmára törek­szik s hatalmánál fogva össze­tör mindent, ami útjába áll terjeszkedésének, sok külöm- böző oldalról tisztán, minden tévedést kiküszöbölve láthat­juk az embermészárlás előké­szítését. Az Egyesült Államok pénz­ügyminisztériuma nem régiben egy billió dolláros kölcsönt vett fel, amely összeg állandóan ké­szenlétben van, ez lehetővé te­szi, hogy a kormány előzetes “Liberty Bond” kiadása nélkül hatalmas összegnek áll rendel­kezésére. Hogy mennyire készülődik az “u,j osztás” kormánya a hábo­rúra, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a kongresszus tengerészeti bizottsága jelen­tésében aj álja, hogy a haditen­gerészet tartalék seregét 20 ezerről 150 ezerre emeljék fel. Az “uj osztás” elnöke a kon­gresszust megnyitó beszédében bejelentette az Egyesült Álla­mok nemzeti védelmére elő­irányzott egy billió dollárt, amely összeg 1936 julius 1-től 1937 julius 1-ig szól. Tengeri erődök építésére 149 ^ millió dollárt irányoztak elő. Két mil­lió 64 ezer 755 dollárt irányoz­tak elő a kikötők védelmére. Egy millió 242 ezer 500 dollárt a kikötők védelménél haszná­landó repülőgépekre. Az Egye­sült Államok imperializmusa gőzerővel készülődik a világ megoldására a világ felesleges emberiségének az alászántásá- ra. Angolország újjá szervezi a légi hadseregét, 10 ezer tarta­lékost szolgálatra/hívtak be. A hadsereg, haditengerészet fej­lesztésére 1 billió 500 millió dollárt irányoztak elő, amely­ből száz millió dollárt készen­létbe helyeznek a háború kitö­résére azonnali használatra. Angolország hatalmas repülő­gép hangárokat építtet a föld alatt. Egyik, amely csaknem teljesen elkészült 145 acker ter­jedelmű, elvan látva hatalmas lőszer raktárral, gép javító mű­hellyel, a hadsereg tisztjeinek irodái, tanácstermei, hálófülkéi stb. legmodernebb felszerelé­sekkel ellátva, alagútjai össze vannak kötve London alagútjai- val. Az angol kormány hatal­mas gazolin előállító telepet építtetett, ahol szénből készí­tenek gazolint. Franciaország Németország­tól való félelmében Rhine és Lorrain vidékét elárasztotta a földalatti erődök sorozatával, amelyek két-három emelet mé­lyen vanak a föld gyomrában, hatalmas vastag falakkal rop­pant erőt képeznek. A legmo- derneb berendezés, villany vi- ágitás, szellőztetés, a vasúti ko­csikat hosszú mértföldekre vil­lany mozdonyok szállítják. Ezeket a földalatti erődöket nehéz az “ellenségnek” megtá­madni mert a földszinén csak annyi hely van, ahol az ágyuk csövei Németország felé irá­nyodnak. Az erődök csaknem valamennyié összevannak egy­mással kötve. Az Egyesült Államokat, an­gol és francia országokat csak a “proletár haza” licitálja túl a hadsereg fentartása és fej­lesztése érdekében előirányzott összegekben. Oroszországban né­met és japántól való félelmé­ben az 1936. év julius 1-től 1937 julius 1-ig 14 billió 800 millió rubelt, vagyis 2 billió 960 mil­lió dollárt kívánnak az ember gyilkolás és annak fejlesztésére felhasználni. Oroszországnak nincsennek imperialisztikus hajlamai, nem törekszik más államok piacainak az elnyeré­sére, mégis állandóan a háború réme fenyegeti. Japán elleni készülődésében Szibériában kettős vágányu vasúti vonalat húzott. Úgyszintén a lengyel határhoz is, ahol hatalmas erő­dítéseket építtettek. A Szoviet NEW YORK, N. Y. — A város jelen munkástörténeté­ben a legzivatarosabbnak Ígér­kező napok elmúltak egyelőre, amint a fő foglalkozási ágakat domináló szakszervezetek ve­zérei elnapolták a sztrájk kitö­rését, hogy tovább enyeleghes- senek a munkáltatókkal. Az International Ladies Gar­ment Workers szervezet 105.000 ruhakészítő tagjának munkabe­szüntetése február 1-re volt kitűzve, azonban az utolsó perc­ben elnapolták azt a szervezet és a munkáltatók megbízottai által folytatott tárgyalások eredményeként. Ugyanerre az időre volt ki­tűzve 20.000 a nagy épületek­ben az elevátorokat kezelő és javításokat végző munkások munkabeszüntetése, mely szin­tén hajótörést szenvedett a to­vábbi tárgyalások kimenetelé­ig. Ez a sztrájk érintené a leg­Union állandó hadseregének száma 1 millió 300 ezer az 1936-ik esztendőben. Olaszország 750 ezer ember, Francia 750 ezer, Németország 540 ezer, Angol 370 ezer 700, Lengyel 266 ezer, Török 194 ezer, Egyesült Államok szövet­ségi és a national guard együt­tesen 500 ezer, amelynek fen- tartására, fejlesztésére 348 millió dollárt irányoztak elő. A jövő háborújának nagy ütközetei a föld alatt és a leve­gőben lesznek, a földalatti erő­dítéseket minden állam folyto­nosan fejleszti, amelyekről tel­jes kimutatást lehetetlenség adni mert az minden ország katonai titkai közé tartozik. A levegőben a francia vezet 3 ezer repülőgéppel, az Egye­sült Államok 2 ezer 300, orosz 2 ezer, olasz 1 ezer 507, angol 1 ezer 434, jugoszláv 1 ezer, lengyel 700, csehszlovák 687, német 650. Angolország 1 ezer uj repülőgépre adott most ren­delést. Amerika 43 millió dollár értékben 769 uj gépet rendelt az elmúlt évben, amelyekből 182 bomba szóró. Szállító ké­pességük 2 ezer font terhet képesek 1 eezer 200 mértföld távolságba vinni egyszeri fel­szállással. Olaszország afrikai hadjára­ta úgyszólván a dugába dőlt. 400 ezer katonával alig szóra érdemes területet foglalt el csaknem minden ellentállás nél­kül. Ennek nem annyira az ethiopiai hadsereg, mint in­kább az angol imperializmus hatalma az oka. A Bank of Italy legutolsó jelentése 1935 október 20-ikai kelettel jelenti, hogy az arany állománya Olaszországnak azon a napon 324 millió dollár érté­kű volt, amelyből 158 millió dollár ára az angolországi ban­kokban van letétbe és amelyet ma Olaszországnak nem lehet felhasználni, mert az angol kormány nem hajlandó kiadni. Olaszország nemzeti adóssága kellemetlenebbül a munkáltató­kat és a sztrájk kitörésének ki­tűzött napjára több mint ezer rendőrt állítottak a sztrájk ál­tal érintendő épületek őrizeté­re, ugyanakkor a sztrájktörő­ket szállító hivatalok készenlét­be helyezték a tartalékot, hogy azonnal elfoglalják a sztrájko­ló munkások helyeit. A sztrájk elnapolása LaGuardia polgár- mester és Ben Golden kerületi békéltetővel folytatott tárgya­lások eredményeként történt, amennyiben szerintük több idő­re van szükség az ellentétek ki­egyenlítésére. Tárgyalások folynak a kalap- készitő iparban uj egyezmé­nyekért, ahol a régi szerződé­sek január 31-én jártak le. Ha­sonló a helyzet a szőrme ipar­ban, ahol szintén lejártak a szerződések és ezideig nem si­került uj egyezményt kötni, mely a munkások követelései­nek megfelelne. 1935-ben 2 billió lírával emel­kedett s az összes nemzeti adóssága 150 billió lira. Ez fé­nyesen igazolja, hogy miért rendelt el a Nemzetek Ligája financiális bojkotot, miért nem adnak csak készpénzért árut. Olaszország 1935-ben 44 millió 44 ezer dollár ára vasat, acélt, személy és teherszállító autót, rezet, gyapotat, olajat vásárolt az Egyesült Államoktól. Olaszország veszteségétől el­térően operál japán, kina terü­letén, amelyből óriási területet 30 millió lakossággal egyetem­ben foglalt el. Csaknem minden ellentállás nélkül kina részéből, s a Nemzetek Ligája teljesen vak, süket kina feljajdulásá- val szemben. Néhány héttel ez­előtt megírtuk az indító okok egyik-másikát. Az Egyesült Államok béke­szerető kormánya két marokkal szórja a közvagyont, az újabb s modernebb gyilkoló eszközök vásárlására, miért ne! A pénz­ügyminisztérium ez évi egyik jelentésében tudomásunkra hoz­za, hogy az elmúlt világháború az Egyesült Államoknak a mai napig csekély 45 billió 200 mil­lió dollárba került. Kiszámít­hatatlan az a rettenetes kár a termelésben, amelyet a háború utáni években beállt pangás okozott. Osztálytudatos bérrab­szolga a háború, az ember mé­szárlás eme átkának ádáz el­lensége. Proletár-proletár ellen nem emel fegyvert csak azért, hogy azt a földet, amelyen él uralkodói számára megvédel­mezze. Harmincöt esztendővel eze­lőtt, inasgyerek koromba a pesti országház téren hallot­tam először Bokányi Dezsőtől, Veltner Jakabtól és másoktól, hogy a “munkásosztálynak nincs hazája.” Tisza István sze­rint pedig “a munkások hazát­lan bitangok.” És eme kijelen­tések gondolkodásra késztettek és besodortak az ifjú munká­sok szakszervezetébe, azóta a világ javarészében iparkodtam hazát találni s nem sikerült, megtanultam, hogy a világ munkásságának nincsen hazája és nem is lehet amig kizsák­mányolás található az emberek milliói között ezen a földön. A háború az ember gyilkolás rettenetesebb ma a huszadik században, mint bármi más. A középkorban, amikor az inkvi- záció áldozatai rettenetes kín­zásokon estek keresztül, a ke­rékbe törésfy akasztás, hátge­rinc összezuzás, balta, kard, nyaktiló, máglyán égetés, olajba főzés, tüzes szögekre fektetés. Újabban a modern demokrata államokban a villamos szék, a gáz fülke. Ezeket használták a múltban és használják ma a társadalom kitagadottjaival szemben s ha rágondolunk, megborzadunk s barbár rend­szernek minősítjük a múlt kín­zásainak eszközeit. Ma a hábo­rú áldozatai, akiket nem vé­gez egyszerre ki a robbanó bomba, százával, ezrével fek­szenek, amberi testek borzasz­tóan széjjel marcangolva, gyil­kos mérges gázaktól tüdejük elszáritva, szemeik kimarva mert védelmezték “hazájukat,” amely nem adott számukra mást mint nyomort, szenvedést, megalázkodást. MÚLÓ FELLEGEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom