Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-02-08 / 879. szám
1936 február 8. BÉRMUNKÁS 5 oldal Oroszország közgazdasága ALAPVETŐ ADATOK, RENDSZER ÉS SZELLEM. POLÁNYI MIHÁLYNAK, a manchesteri egyetem tanárának ez a tanulmánya, amelyben a legújabb adatokra támaszkodva szigorú tárgyilagossággal ismerteti Oroszország mai gazdasági helyzetét a Budapesten megjelenő “Századunk” társadalomtudományi szemlé-vel,----amelynek decemberi számából vesszük át e leírást ---- egyidejűleg angol nyelven is megjelent a Manchester School cimü tudományos folyóiratban. (Szerk.) Iádból 13-nak egy-egy tehenet ajándékozott, egy asszony sir- vafakadt, mondván: “Sohasem hittük volna, hogy még vagyonos gazdák leszünk!” A fent- emlitett két kolchozról szóló leírás egyébként azt mutatja, (Folytatás.) A gabonanemüeken kívül a legfőbb élelmiszerek a burgonya, hús, hal, tej, lenolaj és napraforgóolaj. A burgonyatermelés az 1913. évi kb. 20—25 millió tonnáról 1930-ban 51 millióra emelkedett. A hús- és tejtermelés ellenben nagy mértékben csökkent, annak következtében, hogy a kollektivizálás korszaka alatt az állatállomány nagy részét levágták. 1933-ban volt 38.6 millió szarvasmarha, 50.6 millió juh és kecske és 12.2 millió sertés. Ez kb. fele az 1916-os élőállománynak. 1933- ban 1.3 millió tonna halat fogtak. A hústermelésre vonatkozólag nincsenek közvetlen adatok. Becslésünket az állami farmokon levágott állatok élősúlyának ugyané farmok állatállományához való arányára alapíthatjuk. A levágott állatok átlagsulya és a vasúti szállítás adatai további támpontot nyújtanak. Ezen az alapon a hústermelést legfeljebb 1.5 millió tonára becsülhetjük. A tehenek száma 19 millió; minthogy egy tehén (az állami farmok 1930. évi adatai szerint) évenként átlag 700 liter tejet ad, a tejtermelés kb. 13 millió tonna. A lenmagtermelés 0.7 millió tonna, mint a háború előtt, ehhez járult az 1933. évben 2.3 millió tonna napraforgómag. Minthogy a burgonya tápértéke igen alacsny (főképpen a protein és zsir hiánya folytán,) a meghövekedett burgonyatermelés nem pótolja a hús- és tejmennyiség csökkenését. A mérleg tehát azt mutatja, hogy a Szovjet unióban az élelmiszer fejadagja a háború előtti színvonalhoz képest nem jelentéktelen mértékben csökkent. Ha feltételezzük, hogy a rozs, búza, árpa és zab egész mennyisége emberi táplálékul szolgál, mig a tengerit és egyéb terményeket ugyancsak teljes meny- nyiségben állatok táplálására használják s hogy a gabona és burgonya 12 százalékát vetőmagnak használják fel, akkor egy ember átlagos napi élelemadagja a következő. Gramm Emészthető Zsir Kalórir* protein gramm Gabona ................................... 1.100 90 7 2.6Ü0 Burgonya ............................... 820 13 1 630 Tejtermék (tejben kifej.)—. 110 4 4 85 Lenolaj és napraforgóolaj— 11 — 11 105 Hús és hal............... 42 8 4 100 115 27 3.520 hogy még egy jólmüködő kolc- hozban is a parasztok munkájuknak több mint felét saját kis földjük művelésére fordítják s élelmezésüknek több mint felét innen látják el. (Folytatjuk.) . MILYEN VOLT A PUHASZÉN BÁNYÁSZ HELYZETE 1930-TÓL MOSTANÁIG WEST VIRGINIÁBAN ÉS MÁSUT IRTA: SZABÓ MÁTYÁS. A bányászoknak ez a régi ismerőse, aki mint a sok ezer többi bérért dolgozó jobban kezeli a csákányt, mint a tollat, ezzel is szolgálatot kíván tenni azoknak, akik hozzá hasonlóan könnyen vehetik a sátorfájukat, hogy a meg nem felelő munka helyet másikat “jobbat” keressenek. A helyiviszonyokat Szabó mtárs a maga eseményeként tünteti ki, bár ez általános valamennyi ott dolgozóra. A munkások embertelen kihasználása a bányabárók által, amelyhez a jóváhagyást a munkások barátjaként szereplő John Lewis adja. r Szerk. Amint látjuk, a kalóriaérték kielégítő és a proteinmennyiség majdnem megfelelő, bár gyenge minőségű, viszont a zsir- kvóta elégtelen; az állatállomány elpusztítása e tekintetben súlyos következménnyel járt, amelyet csak hosszabb idő alatt lehetne jóvátenni. Egészben véve, főképpen élelemmennyiség, főképpen gabonanemüek- ből és burgonyából állván, egy nagyon szegény nép élelmezési viszonyait tünteti fel, amely viszonyok azonban meglehetősen általánosok és a keleti országok, mint pl. Japán viszonyainál még mindig jobbak. Az általam kiszámított fenti összehasonlító adatok elég pontosan megegyeznek azokkal, amelyeket egy szovjetbizottság állapított meg 1931-ben egy bizonyos kolchozra nézve: protein 113 gr., zsir 35 gr., kalóriaszám 3800. Egy szocialista iró, aki ugyanezt a falut 1907- ben is leírta, azt állítja, hogy az élelmezési viszonyok akkor még szűkösebbek voltak. Az ilyen állítások nyilván nem bizonyíthatók ; mindössze annyit állapíthatunk meg, hogy az átlagos élelem-fejkvóta 1913-ban valamivel nagyobb volt, mint ma és hogy mindkét időpontban igen alacsony volt. KOLLEKTIV TERMELÉS ÉS ÁLLAMI DÉZSMA. Hogy a kollektiv termelés eredményéből az állam mennyit vesz igénybe, arra nézve nagyon érdekes hivatalos adatok állnak rendelkezésünkre. Két, igen termékeny vidéken fekvő, donmelléki kolchoz adatai szerint 1931-ben a netto gabona- termelés 42 százalékát, 1932- ben több mint 56 százalékát kellett az államnak beszolgáltatni. 1933-ban Sztálin kijelentése szerint egyedül a kollektiv farmok több mint 16.5 millió tonna gabonát szolgáltattak be. Ez a brutto termés 26 százalékát, illetve (ha 15 százalékot a vetőmagra és etetésre levonunk) a netto termés 30 százalékát teszi ki. Mig a gabonatermés jelentékeny részét, mint látjuk, a mezőgazdaság ellenérték nélkül átadja az államnak, főként a 40 millió városi lakos élelmezésére, addig a burgonyát és tejet nagyrészt meghagyták a parasztoknak. Ennek folytán ezek munkaerejük jelentékeny részét saját kis földjük (0.25—1 hektár) megmunkálására fordítják, amelynek birtoklását számukra törvény biztosítja és amelyen főképp burgonyát termelnek. A paraszt élelmezésében nagy fontossága van a tehénnek; minden kolchozba tartozó családnak joga van egy tehenet tartani és kb. 60 százalékuknak van is, mert naponta csaknem 2 liter tejet ad. Mikor az egyik kolchoz egy 1935 aug. 18-án kelt kormányrendelet végrehajtásában 18 csa(Foly tatás.) 1931-ben munkát kaptam McRoberts, Ky.-ba a Consolidation Coal Company 213-as számú bányájában, a szén 9—10 láb magas, középen iy2 és 2l/> láb vastag kő van. Tonnánként fizettek 31 centet. A masina a kő alatt vágta a követ, day menek pucolták ki naggyából. Reggel a legelső munkánk volt utat csinálni, posztot állítani, seprőt is adtak, ki kellett a plézt seperni tisztára, deszkát lerakni, hogy a szén lövés után arra essen rá, a kát alá 2x4 gerendákat raktunk, igy mire a szén lelővésére került a sor teljes 2 órát dolgoztunk és ezért nem fizettek semmit. A day menek kaptak 2.80-at, naponta 9 órai munka volt. Három heti itt lét után azt láttam, hogyha idejében kinem megyek innen úgy járok mint sok magányos baj társ, akik nagyobb részben úgy bevannak adósodva burdért, hogy talán ezalatt a rendszer alatt nem is fogják azt tudni kitisztázni. A burd 36 dollár volt havonta és az szerencsés volt, aki kitudta fizetni. Innen egy barátommal, akinek káré ja volt útnak indultunk munka után, ő adta a kárét én meg a gázt vettem. 20 vagy 25 plézt bejártunk mig munkát bírtunk kapni Glen Rogers, W. Va.-ban. 1935-ben újra visz- sza mentem McRoberts, Ky.-ba mert Írták, hogy 58 centet fizetnek tonnánként és hogy a bánya minden nap dolgozik. A 214-es számú bányában kaptam munkát, de mihelyst munkát kaptam a munka lelassult, úgy hogy hét hétben csak 4 éjjelt dolgozhattam. Két ember dolgozik itt együtt — a két heti keresetem 14 dollár volt. Burdért 19 dollárt kellett fizetni, emellett még a következő lefogás volt a 14 dollárból, biztosítás 2.48, a mázsálónak 43 cent, a kovácsnak 13 cent, lőszerre 3 dollár, doktor 50 cent, kórház 75 cent, iskolára 35 cent, (ámbár tudtommal nekem, vagyis az enyém egysem jár iskolába,) union duss 1 dollár, koporsóra lefogás 50 cent, — igy egynéhány dollárral még megtoldottam a munkám “gyümölcsét” és eljöttem mert itt sem találtam semmi áldását J. L. Lewisnek, ha csak azt nem, hogy megtoldotta a lefogásokat az övével, és ugyan akkor a piszkot, amely a szén közepén van, most a bányásznak kell kipucolni ingyen, emellett hat lyukat fúrni minden katnál, szintén díjazás nélkül, öt inches vízben dolgoztam, amiért fizettek 4 centet tonnánként a szénre. (Folytatjuk.) SOROZATOS TI)DOMAIN YOS ELŐADÁSOK NEW YORKBAN Az IWW magyarajku tagjai a tél folyamán minden vasárnap délután 3:30-kor TUDOMÁNYOS ELŐADÁST tartanak a Bérmunkás Otthonban 1351 Third Ave. Február 9-én, Vlasits Márton tart előadást, AZ UTÓPIÁTÓL A SZOCIALIZMUSIG tárgyról. Február 16-án, Fishbein László tart előadást. A munkásosztály feladatai a közelgő VILÁGHÁBORÚ kérdésében napirenddel. Február 23-án, Dr. Molnár Kálmán tart előadást, a tárgyat később tudatjuk. Felkérjük a new yorki munkástársainkat, hogy agitáljanak ismerőseik körében és tömegesen jelenjenek meg a sorozatos előadásokon. UTAZÓ LAPKEZELÖINK: Illinois, Indiana, Missouri és Wisconsin államokat STANA GYÖRGY mtárs látogatja. Nyugat Pennsylvaniát KUCHER ANDRÁS mtárs keresi fel. Kérjük az ezen vidékeken lakó olvasóinkat és általában a magyar munkásokat, hogy a nevezett Bérmunkás megbízottakat támogasság munkájukban, amelyet az Egy Nagy Szervezet építése érdekében végeznek. A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA.
