Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-02-08 / 879. szám

1936 február 8. BÉRMUNKÁS 5 oldal Oroszország közgazdasága ALAPVETŐ ADATOK, RENDSZER ÉS SZELLEM. POLÁNYI MIHÁLYNAK, a manchesteri egyetem taná­rának ez a tanulmánya, amelyben a legújabb adatokra támasz­kodva szigorú tárgyilagossággal ismerteti Oroszország mai gazdasági helyzetét a Budapesten megjelenő “Századunk” tár­sadalomtudományi szemlé-vel,----amelynek decemberi számából vesszük át e leírást ---- egyidejűleg angol nyelven is megjelent a Manchester School cimü tudományos folyóiratban. (Szerk.) Iádból 13-nak egy-egy tehenet ajándékozott, egy asszony sir- vafakadt, mondván: “Sohasem hittük volna, hogy még vagyo­nos gazdák leszünk!” A fent- emlitett két kolchozról szóló leírás egyébként azt mutatja, (Folytatás.) A gabonanemüeken kívül a leg­főbb élelmiszerek a burgonya, hús, hal, tej, lenolaj és napra­forgóolaj. A burgonyatermelés az 1913. évi kb. 20—25 millió tonnáról 1930-ban 51 millióra emelkedett. A hús- és tejterme­lés ellenben nagy mérték­ben csökkent, annak következ­tében, hogy a kollektivizálás korszaka alatt az állatállomány nagy részét levágták. 1933-ban volt 38.6 millió szarvasmarha, 50.6 millió juh és kecske és 12.2 millió sertés. Ez kb. fele az 1916-os élőállománynak. 1933- ban 1.3 millió tonna halat fog­tak. A hústermelésre vonatkozó­lag nincsenek közvetlen adatok. Becslésünket az állami farmo­kon levágott állatok élősúlyá­nak ugyané farmok állatállo­mányához való arányára ala­píthatjuk. A levágott állatok átlagsulya és a vasúti szállítás adatai további támpontot nyúj­tanak. Ezen az alapon a hús­termelést legfeljebb 1.5 millió tonára becsülhetjük. A tehe­nek száma 19 millió; minthogy egy tehén (az állami farmok 1930. évi adatai szerint) éven­ként átlag 700 liter tejet ad, a tejtermelés kb. 13 millió ton­na. A lenmagtermelés 0.7 mil­lió tonna, mint a háború előtt, ehhez járult az 1933. évben 2.3 millió tonna napraforgómag. Minthogy a burgonya tápér­téke igen alacsny (főképpen a protein és zsir hiánya folytán,) a meghövekedett burgonyater­melés nem pótolja a hús- és tejmennyiség csökkenését. A mérleg tehát azt mutatja, hogy a Szovjet unióban az élelmiszer fejadagja a háború előtti szín­vonalhoz képest nem jelenték­telen mértékben csökkent. Ha feltételezzük, hogy a rozs, bú­za, árpa és zab egész mennyi­sége emberi táplálékul szolgál, mig a tengerit és egyéb termé­nyeket ugyancsak teljes meny- nyiségben állatok táplálására használják s hogy a gabona és burgonya 12 százalékát vető­magnak használják fel, akkor egy ember átlagos napi élelem­adagja a következő. Gramm Emészthető Zsir Kalórir* protein gramm Gabona ................................... 1.100 90 7 2.6Ü0 Burgonya ............................... 820 13 1 630 Tejtermék (tejben kifej.)—. 110 4 4 85 Lenolaj és napraforgóolaj— 11 — 11 105 Hús és hal............... 42 8 4 100 115 27 3.520 hogy még egy jólmüködő kolc- hozban is a parasztok munká­juknak több mint felét saját kis földjük művelésére fordít­ják s élelmezésüknek több mint felét innen látják el. (Folytatjuk.) . MILYEN VOLT A PUHASZÉN BÁNYÁSZ HELYZETE 1930-TÓL MOSTANÁIG WEST VIRGINIÁBAN ÉS MÁSUT IRTA: SZABÓ MÁTYÁS. A bányászoknak ez a régi ismerőse, aki mint a sok ezer többi bérért dolgozó jobban kezeli a csákányt, mint a tollat, ezzel is szolgálatot kíván tenni azoknak, akik hozzá hasonlóan könnyen vehetik a sátorfájukat, hogy a meg nem felelő munka helyet másikat “jobbat” keressenek. A helyi­viszonyokat Szabó mtárs a maga eseményeként tünteti ki, bár ez általános valamennyi ott dolgozóra. A munkások embertelen kihasználása a bányabárók által, amelyhez a jóváhagyást a munkások barátjaként szereplő John Lewis adja. r Szerk. Amint látjuk, a kalóriaérték kielégítő és a proteinmennyiség majdnem megfelelő, bár gyen­ge minőségű, viszont a zsir- kvóta elégtelen; az állatállo­mány elpusztítása e tekintetben súlyos következménnyel járt, amelyet csak hosszabb idő alatt lehetne jóvátenni. Egészben vé­ve, főképpen élelemmennyi­ség, főképpen gabonanemüek- ből és burgonyából állván, egy nagyon szegény nép élelmezési viszonyait tünteti fel, amely viszonyok azonban meglehető­sen általánosok és a keleti or­szágok, mint pl. Japán viszo­nyainál még mindig jobbak. Az általam kiszámított fenti összehasonlító adatok elég pon­tosan megegyeznek azokkal, amelyeket egy szovjetbizottság állapított meg 1931-ben egy bi­zonyos kolchozra nézve: pro­tein 113 gr., zsir 35 gr., kaló­riaszám 3800. Egy szocialista iró, aki ugyanezt a falut 1907- ben is leírta, azt állítja, hogy az élelmezési viszonyok akkor még szűkösebbek voltak. Az ilyen állítások nyilván nem bi­zonyíthatók ; mindössze annyit állapíthatunk meg, hogy az át­lagos élelem-fejkvóta 1913-ban valamivel nagyobb volt, mint ma és hogy mindkét időpontban igen alacsony volt. KOLLEKTIV TERMELÉS ÉS ÁLLAMI DÉZSMA. Hogy a kollektiv termelés eredményéből az állam mennyit vesz igénybe, arra nézve na­gyon érdekes hivatalos adatok állnak rendelkezésünkre. Két, igen termékeny vidéken fekvő, donmelléki kolchoz adatai sze­rint 1931-ben a netto gabona- termelés 42 százalékát, 1932- ben több mint 56 százalékát kellett az államnak beszolgál­tatni. 1933-ban Sztálin kije­lentése szerint egyedül a kol­lektiv farmok több mint 16.5 millió tonna gabonát szolgál­tattak be. Ez a brutto termés 26 százalékát, illetve (ha 15 százalékot a vetőmagra és ete­tésre levonunk) a netto termés 30 százalékát teszi ki. Mig a gabonatermés jelentékeny ré­szét, mint látjuk, a mezőgazda­ság ellenérték nélkül átadja az államnak, főként a 40 millió városi lakos élelmezésére, ad­dig a burgonyát és tejet nagy­részt meghagyták a parasztok­nak. Ennek folytán ezek mun­kaerejük jelentékeny részét sa­ját kis földjük (0.25—1 hek­tár) megmunkálására fordít­ják, amelynek birtoklását szá­mukra törvény biztosítja és amelyen főképp burgonyát ter­melnek. A paraszt élelmezésé­ben nagy fontossága van a te­hénnek; minden kolchozba tar­tozó családnak joga van egy tehenet tartani és kb. 60 száza­lékuknak van is, mert naponta csaknem 2 liter tejet ad. Mikor az egyik kolchoz egy 1935 aug. 18-án kelt kormányren­delet végrehajtásában 18 csa­(Foly tatás.) 1931-ben munkát kaptam McRoberts, Ky.-ba a Consoli­dation Coal Company 213-as számú bányájában, a szén 9—10 láb magas, középen iy2 és 2l/> láb vastag kő van. Tonnánként fizettek 31 centet. A masina a kő alatt vágta a követ, day menek pucolták ki naggyából. Reggel a legelső munkánk volt utat csinálni, posztot állítani, seprőt is adtak, ki kellett a plézt seperni tisztára, deszkát lerak­ni, hogy a szén lövés után arra essen rá, a kát alá 2x4 gerendá­kat raktunk, igy mire a szén lelővésére került a sor teljes 2 órát dolgoztunk és ezért nem fizettek semmit. A day menek kaptak 2.80-at, naponta 9 órai munka volt. Há­rom heti itt lét után azt lát­tam, hogyha idejében kinem megyek innen úgy járok mint sok magányos baj társ, akik nagyobb részben úgy bevannak adósodva burdért, hogy talán ezalatt a rendszer alatt nem is fogják azt tudni kitisztázni. A burd 36 dollár volt havonta és az szerencsés volt, aki kitudta fizetni. Innen egy barátommal, aki­nek káré ja volt útnak indultunk munka után, ő adta a kárét én meg a gázt vettem. 20 vagy 25 plézt bejártunk mig munkát bírtunk kapni Glen Rogers, W. Va.-ban. 1935-ben újra visz- sza mentem McRoberts, Ky.-ba mert Írták, hogy 58 centet fi­zetnek tonnánként és hogy a bánya minden nap dolgozik. A 214-es számú bányában kaptam munkát, de mihelyst munkát kaptam a munka lelassult, úgy hogy hét hétben csak 4 éjjelt dolgozhattam. Két ember dol­gozik itt együtt — a két heti keresetem 14 dollár volt. Burd­ért 19 dollárt kellett fizetni, emellett még a következő lefo­gás volt a 14 dollárból, bizto­sítás 2.48, a mázsálónak 43 cent, a kovácsnak 13 cent, lő­szerre 3 dollár, doktor 50 cent, kórház 75 cent, iskolára 35 cent, (ámbár tudtommal ne­kem, vagyis az enyém egysem jár iskolába,) union duss 1 dol­lár, koporsóra lefogás 50 cent, — igy egynéhány dollárral még megtoldottam a munkám “gyü­mölcsét” és eljöttem mert itt sem találtam semmi áldását J. L. Lewisnek, ha csak azt nem, hogy megtoldotta a lefogásokat az övével, és ugyan akkor a piszkot, amely a szén közepén van, most a bányásznak kell kipucolni ingyen, emellett hat lyukat fúrni minden katnál, szintén díjazás nélkül, öt inches vízben dolgoztam, amiért fizet­tek 4 centet tonnánként a szén­re. (Folytatjuk.) SOROZATOS TI)DOMAIN YOS ELŐADÁSOK NEW YORKBAN Az IWW magyarajku tagjai a tél folyamán minden vasár­nap délután 3:30-kor TUDOMÁNYOS ELŐADÁST tartanak a Bérmunkás Otthon­ban 1351 Third Ave. Február 9-én, Vlasits Márton tart előadást, AZ UTÓPIÁTÓL A SZOCIALIZ­MUSIG tárgyról. Február 16-án, Fishbein Lász­ló tart előadást. A munkásosz­tály feladatai a közelgő VILÁGHÁBORÚ kérdésében napirenddel. Február 23-án, Dr. Molnár Kálmán tart előadást, a tárgyat később tudatjuk. Felkérjük a new yorki mun­kástársainkat, hogy agitáljanak ismerőseik körében és tömege­sen jelenjenek meg a sorozatos előadásokon. UTAZÓ LAPKEZELÖINK: Illinois, Indiana, Missouri és Wisconsin államokat STANA GYÖRGY mtárs látogatja. Nyugat Pennsylvaniát KUCHER ANDRÁS mtárs keresi fel. Kérjük az ezen vidékeken lakó olvasóinkat és általában a magyar munkásokat, hogy a nevezett Bérmunkás megbí­zottakat támogasság munká­jukban, amelyet az Egy Nagy Szervezet építése érdekében vé­geznek. A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom