Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-01-18 / 876. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1936 január 18. FERDESÉGEK AHOGYAN BISCHOFF JÓZSEF LÁTJA. Mivel ezen rovatban mindég azon oldalát világítottuk meg az Akronban létező állapotoknak, amely a szegénységet tárta a lapunk olvasói elé, nem ütközünk meg, ha az olvasóknak egyrésze azt fogja Akron- ról feltételezni, hogy itt csak agyonhajszolt és nyomorgó, mindentől megfosztott gumiáru termelő rabszolgák vannak. És hogy a közügyek intézői nem tesznek mást mint a gyári hajcsároktól őrültségik hajszolt és idegroncsokká vált munkásokat terelik össze és helyezik el erre a célra fentartott intézetekbe, vagy pedig a házbér nemfizetőket lakói tátják ki az utcára. Meg hogy az ingyen leves konyhán csak ünnepek alkalmával adnak húst, minden a társadalmi értékektől megfosztott prolinak. És hogy a munkanlküli szülők gyermekei lefölelt tejet isz- szák akkor, mikor a jó tejet öntik a szenycsatornákba — mint felesleget. Meg hogy több ezer család csak a “szeretet ünnepén” lakott jól, amely célra a helybeli polgári lapok gyűjtötték össze a szükséges összeget. Hogy azóta mitörtént azon családokkal, azt természetesen nem kutatják az álszenteske- dők. A szeretet ünnepe elmul- lott és a zsebek majd csak egy év múlva nyílnak meg újra, hisz oly sokszor történt, hogy csak egyszer laktak jól néhanapján, hogy már meg is szokták, aki pedig nem — azért nem kár ha elpusztul. Lesznek, akik azt gondolják a Firestone kompánia úgy kezeli a munkásait mint a tehenészetben a teheneket, azzal a külömbséggel, hogy amikor a teheneket megfejik, adnak nekik abrakot, méghozzá jó adaggal, addig a Firestone egy darab papirt ad a munkásainak és elhiteti velük, hogy részvényesek a vállalatnál. És mivel most a gyárakban alkalmazottak csak a fele mint volt a jóidőben és a telmelés mégis huszonöt százalékkal magasabb mint bármikor a gumi ipar történetében. Van ezen mit megütközni? — Nem igen hiszem. Hogy a gumi ipar munkásai a szervezkedést nem akarják magukévá tenni, dacára annak, hogy kérik őket szépen, hangosan harsogják a fü-J lükbe. Nagyon sokféle módját próbálták meg már azok, akik hisznek a szervezett erőben. Minden ily irányú tevékenység csődött mondott, ami abban leli magyarázatát, hogy a legtöbbje régi gumigyári alkalmazott és mint ilyen az agya gumivá vált és arról a szervezkedés eszmélye lepattan. Akron munkásságának a tartozása négy millióval emelke-! dett, az utóbbi években a termelő képessége meg huszonöt százalékkal. Ha a tartozások megfizetését követelnék a munkásoktól a kölcsönzők és hitelezők, nem tudom mitörténne, pláne télviz idején, — megkel- lene várni a nyarat és az erkölcsrendészeti szabályokat is meg kellene változtatni, mert csak úgy lehetne a tartozás behajtását végrehajtani. (Vagyis elhurcolnák az utolsó darab bútort és minden szál ruhát róluk.) A fentiek mind nem túlzottak. Tények, léteznek de ez nem jelenti azért azt, hogy az| egész város lakossága ilyen körülmények között él. És hogy a szegénységnek és a nyomornak a legmélységesebb formájára az Akron elnevezést alkalmazzuk. Nem — százszor is nem! Mert, hogy egy városnak a lakossága százszázalékot megközelítőleg él a fenti körülmények közöt, az még nem jogosít fel senkit arra, hogy az egész város felett mondjon, ítéletet. Tévednek, akik azt gondolják, hogy Akron egészen a nyomorgók és idegroncsok vágy beképzelt részvénytulajdonosok városa. Azon olvasóink, akik a fenti Írottak után mondanak vagy már mondottak Ítéletet, azok az alábbiak olvasása után vagy vissza vonják azt teljesen, vagy a legrosszabb esetben, mérsékeltek lesznek az Ítélet kimondásában. A Firestone családnak, mely szintén akroni lakosnak számítódik — dacára annak, hogy az évnek nagyobb részét lent Floridába töltik, mivel ott is van egy millió dolláros palotájuk — nagyobb a jövedelmük mint négyezer gumigyári munkásnak. A három legnagyobb gyár elnökének külön több jövedelmük van mint hétszáz munkásnak. Ezen kivül megle- tős számmal vanak, akik tíztől harminc ezer dollárokat zsebelnek be a “megérdemelt munkáért” és nem is lesznek idegroncsok, se koravének. Ezen kivül egy egész falka “munkás” arisztokrata van, amit kitermelt a gumi ipar, kik nem kis fizetést húznak a “megérdemelt” munkáért. A fenti ferdeségeknek a kiegyenlítését az olvasóra bízom. ST. LOUSI HÍREK (Folyt, a 6-ik oldalról.) rát.) Köszönöm jól, kihez van szerencsém ? Görény: Enyje-enye, hát nem ismer ? Nyest: nem volt még szerencsém látni. Görény: Na nézze hát én úgy látom, ki kell, hogy segítsem. Hát én rokona vagyok éde- fsem. Nyest: Rokonom? Nem tudnám hogyan és honnan? Görény: Hát a fűzfán fütyülő árgyélusát, csak gondolkozzon egy kissé majd rá jön eszem a szép máját magának. Nyest: Maga majdnem ugy néz ki mint én és a beszéde is hasonlít az enyémhez, de olyan büdös mint egy görény és a legjobb ha kitakarodik innen és távol marad. Ha ezt a példát vennék a munkások és igy cselekednének a kapitalistákkal és az AFofL fakirokkal akik ugy néznek ki mint mi, ugy beszélnek mint mi, de nagyon mostoha Brother és azért takarodj tőlem és maradj távol és csatlakoznának a valódi testvérekhez az iparilag szervezett munkássághoz, akkor végcélunk az Ipari Demokrácia nincs messze. De talán a fentnevezett páriák abban a reményben ringatják magukat, hogy Mellon felveszi az intést és az utazó ládát használni fogja és oda mén vele ahol a bors nő mert ő reá itt semmi szükség nincsen és nála nélkül a munkások meglehetnek. Ortner. £o« Angelesi levél Még a dolgozók élénk emlékezetében van amikor a technokrácia megmozdulás nagy port vért fel és számokkal mutatta be a mai helytelen gazdasági elosztást. Keresztül az egész kontinensen dőltek a hívők, mint az érett kéve, de csak is azok, akik nem voltak teljesen tisztában saját helyzetükkel, azért ezt ajánlották a legelfogadhatóbbnak a munkások részére. Aztán jött az utópia — az Epic — a kisárgult Sinclairrel, ami még amabbnál is rövidebb reményt nyújtott és újabban ismét az itteni éghajlatnak a terméke a Townsend Old Pension. Most ezt várják a nincstelenek milliói a kongresszustól. Lapunk hasábjain számtalan irás kimutatta már, hogy ennek a rendszernek minden szerkezete ellent mond egy ilyen tervezet keresztül vihető- ségének és ha a kongresszust uraló pártok meg is egyeznének valamiben, annak nem lesz több értéke, mint azoknak a közmunkáknak, amelyeknek révén a tömeget valamihez hozzá juttatják ami édes-kevés az élet fentartásához. Ha tudatában volnának a dolgozók milliói ezen félrevezetéseknek, ugy a sutba dobnák az egész politikát bohócaival egyetembe és a munkát, a minden életet jelentő erőt megszerveznék az alkotásra egyedül alkalmas Egy Nagy Szervezetben. Éhez persze egy kis keményebb gerincnek kell, hogy a hátban képződjék, amely nem engedné, hogy a dolgos munkás minden bohóc előtt hasra vágódjék. A gerincessé lett munkás nem marsol a városházákhoz vagy a washingtoni cirkusz elé, hanem a munkán dolgozókkal egyetemben közvetlen maga harcolja ki azt amire szüksége van. Erre neveli a munkásokat az IWW, erre teszi alkalmassá őket az ipari szervezet, amelynek a zászlaján az a jelszó van, hogy le a bérrendszerrel. G. Bakos. Junior Column “What is wrong with labor journalism?” What can we do to improve the labor press and how can we get more and more publicity, especially accurate publicity, about the labor movement into the capitalist press? These questions were posed recently by John Nicholas Befiel, newspaper publicity man, to a capacity audience in a lecture at the IWW. hall at 94— 5th Ave. “The labor papers today are crude, badly put together and inadequate in information,” he said. “All too often they do not tell you the things you want to know.” Among other things wrong with the labor press was the use of bad technique, bad heads and the fact that many editors lack journalistic training, he contended. “In writing news keep away from emotionalism. Instead of starting out with another atrocity story against so-and-so, tell the story of what happened. State your facts and let the reader pass judgement,” he advised. He cited the downfall of the New York Call a few years ago. One of the contributing causes for its downfall was the fact that the socialists couldn’t keep out the socialist propaganda. One of the important things to remember is “to get the right interpretation of news,” he said. “A lie travels faster than the truth.” In this respect he cited the Centralia Tragedy in which the Associated Press made the IWW’s look like cold blooded murderers. He advised all contributors to labor or other newspapers to be absolutely accurate or make it a point not to utter a statement that may be contradicted. John Feczko. ~ ^~L ~~ ~~~ ~ ~ iri~nj~'nj"Lr>ru~‘ I n -Larinnn w ■ ■ . ■ ■ - — — - — ....................... ------------------------,-----------1- - Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
