Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-02-01 / 878. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD Cleveland, Ohio pending VOL. XXIV. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1936 FEBR.l NUMBER 878 SZÁM. Az autóbárók nem akarnak unionf Az Américan Brass Co. munkásai a 440-es gépipari szervezetben TOLEDO, 0. — Az autó iparbárók minden áldozatra képesek, hogy a szervezett munkásoktól megszabaduljanak. A város az 1934-es sztrájk óta nem a legkedvezőbb hely a korlátlan kizsákmányolásra, mert a munkások mindig energiku- sabban tiltakoznak a kizsákmányolás ellen. Ezt elkerülendő az autóbárók oly városokba viszik telepeiket, ahol még nin- csennek a szervezettől “megmételyezve” a munkások, akik mint a birkák minden tiltakozó szó nélkül tűrik a nyírást. A Chevrolet már el is hurcol- tatta angyrészét a gépeknek Muncie, Ind. és Saginaw, Mich.-be, ahol a toledoi telepen gyártott részeket fogják ezután készíteni és más telepek is hasonló lépésre készülnek. KANSAS CITY, MO. — A Missouri Public Service Co. villany fejlesztő telepein foglalkoztatott munkások rögtönözött sztrájkja 68 várost bénított meg villanyáram hiányán. A munkások követelése: a szervezet elismerése és a szervezet három elbocsájtott aktiv tagjának a munkába visszavétele. Az igazgatóság a sztrájk előtt oly erősnek érezte magát, hogy a tárgyalásokon a követelést egyszerűen megtagadta, de a Ha egy századdal vissza lehetne fordítani az idő kerekét, talán érthető volna a General Motors és más vállalatok balgasága, azonban ma, a 20-ik század közepén, a gépkorszak magaslatán nevetségesnek tűnik fel, ha egyik városból a másikba viszik a telepeket, hogy a szervezettől megszabaduljanak. Sajnos, hogy a Saginaw és Muncei munkások még nem igy gondolkoznak és ha ideig-óráig talán tűrni fogják is az igát szó nélkül, azok is rá fognak jönni, hogy az autó iparban bevezetett iram az embert az állatnál is alacsonyobbra süly- lyeszti és ha pusztulni kell, inkább harcolva pusztulnak el, mint az igába, amely a baromi munkáért annyit sem juttatt, hogy jól lakhasson a munkás. munkások direkt akciója azonnal engedékenységre kénysze- ritette. A munkabeszüntetés egy időben történt az egész vonalon és oly tökéletes volt, hogy a vonalon levő 68 városban egyszerre megbénította a mozgó életet, ami ma már elképzelhetetlen a villany hiányán. Az eredmény nem is soká váratott magára, mert a társaság megbízottai azonnal felkeresték a munkások megbízottait és minden követelést teljesítettek. CLEVELAND, 0. — Ipari unionistának a legkedvezőbb hírszolgálat, amikor arról értesül, hogy az iparok bérrabszolgái az Egy Nagy Szervezet erősítésével viszik közelebb az IWW célkitűzését — a bérrendszer megszüntetését. Mint múlt lapszámunkban röviden jelentettük az American Brass Co. telepnek munkásai lecsatlakoztak a 440-es gépipari szervezethez. Még az elmúlt nyáron kereste a szervező bizottság az összeköttetést ezzel a gyárral. Hónapokon keresztül ott voltak a 440-es szónokai a gyár kapujánál, annál is inkább, mert a telepen levő American Federation of Labornek a munkások már két bérlevágásba részesültek. A munkások egy kis része felismerte a szervezetük lazaságában rejlő tehetetlenséget, de a nagy többséggel szemben tehetetlenek voltak. A 440-es kénytelen volt a gyár megszervezését feladni. A gyár vezetősége nemcsak a régi munkások kicserélését vette tervbe, de egy harmadik bérlevágást is kilátásba helyezet, amivel szemben az AFofL teljesen tehetetlennek bizonyult. Ez elegendő volt arra, hogy azok a munkások is, akik a nyár folyamán hangos ellenségei voltak az IWWmak, most ők maguk tették az ajánlatot a 440-es újból való megkeresésére. Az első gyűlésen tömegesen csatlakoztak és vették ki az ott dolgozók a vörös kártyájukat, megválasztották a bizottságukat, amely megkereste a gyár vezetőségét, aki a gyárosok szövetségének a képviselője jelenlétében tárgyalt a munkások bizottságával, amelynek eredménye lett a munkások szervezett műhely bizottságának az elismerése, a tervezett bérlevágás megszüntetése, a munkaidőnek egy órás levágása, a túlórázás egy és félszeres díjazása és a régi munkások köteles foglalkoztatása. A tárgyalásokon részt vett gyárosok szövetsége megbízottja azt a kijelentést tette, hogy “ő nem akar több harcot az IWW-val” és ezért van a megegyezés mellett. Ez a megbízott a munkaadók részéről aktiv volt a clevelandi 440-es múlt esztendei megmozdulásaival szemben és a fenti kijelentése azt igazolja, hogy legalább azt megtanulta, hogy az IWW komolyan és a végletekig harcol a munkások igazáért. Sajnos, hogy a munkaadók sokkal hamarább ismerik fel az IWW-ban a munkásokért és az ellenük harcoló szervezetet, mint maguk a munkások, akikért annyi áldozatott hozott már eddig is az IWW forradalmi tagsága. Mert ha nem igy lenne, már milliós tagsággal rendelkezne a szervezet, amely forradalmi változást jelentene a munkások részére az ipar minden ágában. Az American Brass Company telepének munkásaival eggyel szaporodott a clevelandi szervezett munkatelepek száma, ami semmiesetre sem megpihe- nést, de fokozottabb munkára serkenti a 440-est, hogy mielőbb vörös kártyával és az IWW megismerésével szerelhesse fel Cleveland valamennyi bérért dolgozóit. MARTINS FERRY ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZAIHOZ! Szervezett és szervezetlen munkások mind nagyobb számban látják be, hogy az amerikai gépesített termelési rendszerben a régi uniók, amelyek a szerszámok használata szerint, külön-külön szervezik a munkásokat, nem alkalmasak többé a munkás és munkadó közötti ellentétek orvoslására. Ez az oka, hogy ma olyanok is beszélnek és követelik az ipari szervezet létesítését, akik még röviddel ezelőtt ellene voltak annak. Hogy mi az ipari szervezet? Milyen annak a szerkezete? Kiknek az érdeke annak felépítése? erői lesz szó azon a NÉPGY Ü LÉSEN, amelyet a Bérmunkás olvasói rendeznek Martins Ferryben, február 2-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel a HOLZ HÁZBAN, Main St. és Avondale Ave.-n. Szabad bemenet. Minden munkást és munkásnőt meghívunk. Haszonnaljárójötékonyság DETROIT, MICH. — Henry Ford emberbarátságáról sokat zengedeznek a kitartott lapok, azonban, amint az alábbiakból láthatjuk, nagylelkűsége éppen oly profit alapokon nyugszik, mint hatalmas ipartelepe. Egyik legutóbbi terve — “segíteni a munkanélkülieken” — rideg 600.000 dollár tiszta hasznot jelent számára. A Ford Company elhatározta, hogy a Dearbornban segélyen levők közül 4000 embernek munkát ad. Következésképpen a munkán levők közül elbocsájtottak 4000-et és helyükbe felvették a segélyen levőket. A haszon onnan származik, hogy az elbocsájtott munkások napi hat dollárt kaptak, mig az újonnan felvett munkásoknak az első 30 napban napi négy dollárt fizetnek, 30 nap után pedig öt dollárt a következő 90 napon és ha ezután megmaradnak, akkor kapják meg a napi hat dollárt. Ezzel a manipulációval a Ford Motor Co. a négy hónap alatt hatszázezer (600.000) dollárt takarít meg a kifizetett béreken. Hát nem kifizető Fordnak az emberbaráti szeretet? J. B. A direkt akció eredménye
