Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-05-30 / 895. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1936 május 30 BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ___________ $2.00 Félévre ...............„____ 1.00 Six Months ________ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ..._______ 5c _____Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders _____ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD <=sjg^«>42 Szervezkedés az egyedüli ut (A K.) Egy újabb háború küszöbén áll a világ munkás- osztálya, ma jobban széttagolva, megtévesztve a háború és háború közötti külömbséggel mint 1914-ban. Hitler által a Rajna vidék elfoglalása idején, a polgári sajtók néhány napig az első' oldalon hatalmas betűkkel szedve háborús izgalomban tartották ez ország népét, a németek Rajna elfoglalása óta minden nemzet rohamosan készülődik az újabb ember mészárlásra. Magyarország elrendelte a kötelező katonai szolgálatot s elrendelte az azonnali sorozást. Ausztria megszegte a béke egyezmény minden pontoza- tát s szintén elrendelte a kötelező katonai szolgálatot. Törökország hatalmas ágyukkal szerelte fel a Dardanel- lákat. Görögország elrendelte a kormányzata alá tartozó szigetek erődjeinek megerősítését. Ezek az államok az elmúlt világháborúban veszteséget szenvedtek. Amig ezek az államok a felfegyverkezésre készülődnek, a “győzelmes” államok Angol, Francia, Belgium az ellentál- lásra szervezkednék, hadtestparancsnokaik titkos tárgyalásokat folytatnak és dolgozzák ki a szövetséges hadseregek terveit. Nehru kijelentette, hogy a “tagajinak harcolni kell, nem szőni-fonni.” Ez egy egészséges változást hozhat létre és a forradalmi törekvéseket a direkt akció mezejére viszi, ahol nem a türelem, szenvedés lesz erénynek elismerve, hanem a harciasság. Ez viszont ha kifejlődik, megbuktathatja az angol birodalmat, amely Indiából meríti nagy vagyonát, kirabolja a hindu munkásságot, részben munkát adhat az angol munkásságnak, hogy ipari cikkeket szállíthasson a gyarmatok népességének, nyers anyagot szerezhet be a gyarmatokról, melyek között legnagyobb, leggazdagabb India. A hindu nép harciasahbá nevelésével nagy dolgok történhetnek, 300 millió emberi lényt, alig egy maroknyi angol zsoldos tart rabszolgaságban, a hindu hercegek, urak segítségével, de ha egyszer a béketürés, a szenvedés elviselése helyett harcot, direkt akciót hirdetnek a hindu népnek, felrázzák a tunyaságból, megkezdheti az angol imperializmus lerombolását, mert náluk van a kulcs ehez. Alapjában véve minden országban a harciasabb szellem kezd életre kellni. India mellett, dél amerikai gyarmatok népessége, spanyol, francia munkástömegek, minden nap harciasabb szellemben nyilvánul meg. Nemrégen, sőt mondhatni állandóan rettegésben tartja a spanyol munkásság a mukás politikusokat is, nem bízza rájuk a sorsát, hanem mindég készenlétben van leghatalmasabb ágyúját, az Általános Sztrájkot a politikusok ellen, a kormányon levő vezérek ellen fordítani. Nem csoda, hogy még a munkás politikusok is mindent elkövetnek, az Általános Sztrájk tanítása és használata ellen, hiszen az olyan fegyver, melyen keresztül minden diktátort kilehet végezni, minden uralmat, zsarnokságot meg lehet akadályozni. Ha a hindu nép is, vissza tartaná a munka erejét és meg- védené szervezettségét az angol uraktól, akkor ottan is össze omlana az angol kormány gépezet, de ugyan akkor meg kell, hogy tagadja saját urainak, a hindu hercegeknek, a felsőbb osztálynak is a szolgálatot, mert ezek ha indirekt is, mindég az angol uralmat támogatják, hogy saját parazita életmódjukat ez által megvédjék. Az IWW által elért győzelmek ledöntik a szervezkedés ellenzőit A világ bérrabszolgáinak ébren kell lenniök mert ezek a kényszer-sorozások, katonai tanácskozások az ő bőrükre folynak s az imperializmus a béke érdekében hangoztatott frázisai nem szabad, hogy a világ munkásságát félre vezesse, mert ma éppen olyan lázasan készül az imperializmus egy újabb vérontásra, mint 1914-ben. Mindazok az események, amelyek akkor lejátszódtak ma újból megsokszorosítva vonulnak el szemeink előtt. Az imperializmus békéje éppen úgy mint a háborúja a munkásosztály leigázására, kizsákmányolására van alapozva. Minden kapitalista béke, egy újabb háború szüleménye. A világ kitagadott osztályára nézve éppen olyan szerencsétlenség az imperializmus által tervezett béke elfogadása, mint annak háborújában bármilyen formában való részvétele. A világ bérrabszolgáinak nem szabad egyik vagy másik állam kizsákmányolóival szövetkezni, egyik vagy másik állam kizsákmányolóinak letörésére. A világ munkásságának tekintetnélkül, hogy mely államban van kizsákmányolva, az imperializmus hatalmának letörésére kell, hogy szervezkedjen mely által egy szebb, egy boldogabb társadalmi rendszert létesíthet. Átveheti a földet, a termelő eszközöket és megszüntetheti a világ termelő hadseregének legnagyobb átkát a bérrendszert. Amint a múltban a világ ipari munkásai szervezetének tagsága feláldozva szabadságát, kockáztatva életét, harcolt a háború ellen, ma megkettőzőtt erővel kell a munkás kufárok, a hamis próféták tanai ellen megszervezni a világ bérrabszolgáinak általános sztrájkját amely- lyel nemcsak a világ bérrabszolgáinak iszonyatos mészárlását akadályozhatja meg, hanem a háborúk egyetlen előidézőit a profitoló osztályt zárhatja ki a termelés teréről. Ez a munkásosztály történelmi hivatása és semmi más. (Folyt, az 1-ső oldalról.) azonban nem harccal akartak a munkások jobb viszonyokat kivívni, hanem kérvényt nyújtottak be a munkáltatónak, melyben körvonalazták sérelmeiket és kérték azok orvoslását. Többek között kérték a szakács elbocsájtását. A kér- ; vényt egy 8 tagú bizottság j nyújtotta át, melynek elolva- I sása után az igazgatóság be- j leegyezett a szakács elbocsáj- ! tásába, de ugyan akkor a 8 ■ bizottsági tagot is elbocsájtot- ták. A többi munkások félve attól, hogy elbocsájtott társaik I sorsára jutnak, húzzák az igát a leggyalázatosabb bérekért és viszonyok között. A tanulság mindezekután kézenfekvő. Az IWW-ba szervezve, annak harcos taktikáját alkalmazva, a munkások biztos sikereknek néznek elébe. De mint az utóbbi esetből látható, ha a munkáltató tudja, hogy nincs szervezett erő a követelések mögött, nemcsak megtagadja azok teljesítését, hanem el is bocsátja munkából azokat, akik esetleg “elégedetlenséget” szítanak. SZTANA GYÖRGY mtárs a Bérmunkás érdekében Ohio államban keresi fel a magyar munkásokat. Kérjük a támogatását. A LAPBIZOTTSÁG. ELVINYILATKOZAT Vége a türelemnek (Vi.) Talán az egész világon a hindukat lehetett beállítani mint a tűrés szenvedés, szótlan megnyugvás, tétlenség mintaképének. Hires vezérük, akiket isten fiának tartottak, ezen a nemzeti lelkibetegségben nőtte ki magát, őt fogadták el vezérnek, tanácsadónak, kis istennek, dacára, hogy a legelitélendőbb, úgy nevezett “passzív rezisztencia” prófétája mely a keresztény tanítás átvétele, mely azt tartja, “hogy: türőké, szenvedőké a menyek országa.” Most a hinduk belátták, hogy nem a menyországot, hanem a poklot kapták türelmük, szenvedésük jutalmául, igy megelégedtek Gandhi próféta vezéreskedésével, megelégedtek a szere vadéssel és türelemmel, a harcot hirdető Jawaharlal Nehmt követik, aki a most lezajlott hindu kongresszuson a többséget nyerte. A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban do'gozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megvák áztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályban, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekintL E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az aj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belGL
