Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-09-21 / 859. szám

1935 szeptember 21. BÉRMUNKÁS 5 oldal New Yorki Hírek MÁR CSAK EGY BAJA VAN A NEW YORKI NÉPNEK. Ha az ember a new yorki na­pilapokat olvassa, újabb és újabb bizonyítékot talál arra vonatkozólag, hogy “mennyire fontos,” hogy ki üldögél a vá­ros politikai bársonyszékeiben. Ezek között a legdíszesebb és legpuhább üldögélés természete­sen a polgármesteri székben van, igy tehát ezért az ülésért folyik a legnagyobb harc. Polgármester választásra még jó hosszú ideig nem kerül a sor, de azért a kuliszák mö­gött már dúl a harc a polgár- mesteri székért. Le Guardia a mostani polgármester, aki szo­cialista múltra tekinthet visz- sza, és aki bizonyos körökben ma is radikális szocialistának van elismerve, minden politi­kai képességét latba veti, hogy legalább még egy terminuson keresztül “szolgálja a new yorki népet.” Egyik intézkedése követi a másikat, és mindről olyan han­gon számolnak be az újságok, mintha New York már legalább is háromnegyedrészben para­dicsom kert volna és következő intézkedés már bőséges manna hullást is fog eredményezni. Persze ha aztán a munkásnép valódi helyzetét vizsgáljuk, azon annyi változást idézett elő Mr. La Guardia polgármes­terkedése, mint amennyi válto­zást pl. a nap sugarainak irá­nyánál idézhet elő egy polgár- mesteri parancs. Az iparokban egyik sztrájk a másik után a tarthatatlan hely­zet ellen, ahol La Guardia ren­dőrei tartják fenn a rendet a fütyköseikkel. A közel negyed- millió munkanélküli, akik a se­gélylistán a lassú éhhalálra voltak elősegítve, most már Johnson generális közmunká­ján álldogálnak napi 8 órát, a fizetésnek nevezett segélyek mellett. És általában ilyen arányban változott minden és mivel már minden igy megvál­tozott, most már csak egy dol­gon kellett változtatni a volt szocialista polgármester urnák. És ez nem volt más mint a new yorki nagy lármán változ­tatni. Most mondja még valaki, hogy nem lesz érdemes La Guardiára adni szavazatunkat, aki annyira szivén viseli a nép érdekeit, hogy az éjjeli lármá- zókat, egyszerűen lecsukatni fogja, mint közveszélyes ele­meket. Már kint van a rende­let és október elsejétől kezdve olyan éjji csendnek kell lenni a new yorki utcákon akárcsak a hortobágyi legelőn. És ezt a ko­moly ügyet már annyira fölka­rolták, nagy női egyletek és po­litikai clubok, hogy mass meet- tingen határozati javaslatban mondtak köszönetét a polgár- mester urnák. Hogy mi fog történni, a ma- gasvasut dübörgő közlekedésé­vel a villamos és autóbusz köz­lekedéssel, vagy az éktelenül sikoltó tűzoltó és ambulance kocsik gyakori robogásával avagy az egymást követő nagy autótruckok ki és bejövésével és általában a világváros soha megnem szüntethető zajos éle­tével, erről La Guardia lármát csillapító programja már nem beszél. Neki elég a napilapok egekig dicsérő cikkei, a nép ér­dekeit szem előtt tartó polgár- mesterről, neki elég az öreg nékikék tapsolása az éjji lár­ma ellen és neki különösképpen elég az éjji sötétség, mely a szavazó polgárok agy velejét nappal is körülveszi. Ezek a tényezők azok, melyek a munkástömegek figyelmét elterelik az igazi érdekétől, és a lármát csillapító féker poli­tikusok mögé sorakoznak fel. A HELYTELEN SZERVEZKEDÉS KÖVETKEZMÉNYE. Szomorú helyzetben van a I munkásság. Különösen a new yorki munkásokra mondhatjuk ezt, akiknek szomorú helyze­FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA. Aug. 25 — szept. 14-ig. A. Holló, Cleveland........ 1.00 Mrs. L. Kish, Clev.......... 5.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev.... 5.00 Jim Farkas, Atwater..... 5.00 Clev. E. S. Piknik........... 27.60 IWW cs. Philadelphia.... 19.00 Judith Sike, Dearborn..... 5.00 Országos ért. gyűjtés..... 42.40 MBSz. East Pittsburgh.... 64.13 M. Mihályi, Coraopolis.... 2.00 F. Czibula, Cleveland....... 5.00 J. Rozsán, Saratoga Sp.... 5.00 NYERS JÁNOS munkástárs Ohio állam déli részében fel­fogja keresni a Bérmunkás ol­vasóit és a magyar munkáso­kat, akik még nem olvasói la­punknak. Kérjük ezen városokban la­punk olvasóit, hogy tőlük telhe­tő támogatásukat adják meg Nyers János mtársnak ezen munkájában. téhez az járul nagy részben hozzá, hogy helytelenül vannak szervezve. Nincs több város a világon ahol annyi sztrájk fo­lyik le mint New Yorkban, ami annak a jele, hogy a mun­kások egyrészében megvan a harci szellem, és készek harc­ra, sőt az áldozattól sem riad­nak vissza. Egy gyönyörű harci szellem­ben irányított sztrájk volt az utóbbi három héten át a sztráj­koló ruhacsomagolck (shiping clerks) sztrájkja. Mintegy 15 ezren mentek harcba legtöbb- nyire fiatalabb 18—25 év közöt­ti munkások, ők a ruhaipar legkizsákmányoltabb rabszolgái akik valóban a gyáros urak kénye kedvének vannak kiszol­gáltatva. A ruhacsomagolók számára nincsen meghatározott munka­idő. A beérkezett rendelésektől függ, hogy hány órát dolgoz­tatják őket. A jó és türelmes fiuknak, némely helyen reggel 8-tól este ll-ig is talpon kell állni, és jutalmul kapnak a gyáros urtcl vacsorára egy sandvichet, a heti 12 legjobb esetben 15 dollár fizetés mellé. Ezek a munkások ezelőtt so­ha szervezve nem voltak, csak az utóbbi időben kezdtek rá­eszmélni arra, hogy szervezett­ségben van az erő. A példát a ruhaipari munkásoktól vették, de azt már nem tanulmányoz­ták, hogy nekik egy szakmai szervezetben nem lehet helyük. Az AFofL tekintélyét vették irányadóul, mint a legnagyobb szervezetet és oda folyamodtak charterért. Sztrájkba léptek, a 35 órás munkahétért és 22.50 cent mi­nimum bérért. A sztrájk kez­detén mindjárt kérték, a szin­tén az AFofL-hez tartozó szál­lító munkásokat, hogy a scabek- kel ne dolgozzanak együtt, akik azt válaszolták, hogy ők szíve­sen támogatják őket, de nem sztrájkolhatnak mert a szerző­désüket éppen pár héttel ezelőtt újították meg. Ugyan ez tör­tént a szabómunkásokkal is, akiket szintén kértek, hogy a scabekkel ne dolgozzanak egy műhelyben. A válasz ugyanaz volt. így aztán a csomagolok há­rom héten át, parádéztak a ru­haipari központ környékén, nagy felvonulásokat rendeztek, és jól betanult tömegkórusban kiabálták, “Don’t Work With Scabs” de bizony a tömegkórus nem tartotta vissza a scabeket, és a többi unió munkások a régi szakszervezkedési program szerint szépen dolgoztak tovább a scabekkel. Sőt még az a harci szellem sem tartotta vissza a scabeket ami a csomagolok részéről olyan hősiesen megnyilvánult, hogy nem egy esetben a gyá­rosok gunman jeivel mentek harcba^ és jó néhányszor a bé­renceket is alaposan elintézték. A szállító és szabó munkások rokonszenvi sztrájkja 24 óra alatt biztos győzelmet hozott volna a csomagolok részére. Az osztályszolidaritás hiánya csú­fosan megbuktatta a csomago­ló munkások harcias sztrájkját. Csoda-e az ha ilyen esetek Után a munkások egymás ellen fordulva a munkásokban ellen­séget látnak. Egyik tanulság a másik után mindig meggyő­zőbben tárja elénk, az Egy Nagy Szervezet egységes szer­vezkedési programjának a he­lyességét melyet követve győ­zelemre számíthat a munkás­ság. NEW YORK FIGYELEM! Szeptember 21-én, szom­baton este 8 órai kezdet­tel NAGY BAZÁR lesz tánccal egybekötve a Kentucky bányászok és hozzátartozóik támogatá­sára az IWW Hallban, 94 Fifth Avenuen. Belépő dij 25c. A Bér­munkás olvasói jelenjenek meg azon, hogy ezzel is segítség a Védelmi Bizott­ságot. A rendezőség ezúton is kéri mindazokat, akiknek a Bazár részére alkalmas tárgyaik van­nak, hogy azokat juttassák el a fenti címre a bizottsághoz. A NORTH SIDE PITTSBURGHI “ÖSSZHANG” DALKÖR 1935 október 5-én, szombaton este pont 7 órai kezdettel nagy­oy o VkQ on SZÜRETI MULATSÁGOT rendez az International Socialist Lyceum termeiben, 805 James St. N. S. A “Körmagyar” táncot válo­gatott leányok és fiuk lejtik Kucher Olga közismert táncos­nő tanítása és vezetése mellett. A zenét Nagy Árpád köz­kedvelt zenekara szolgáltatja. Belépti jegy előre váltva 35 cent, a pénztárnál 40 cent, adó­val együtt. ÚTIRÁNY: Pittsburghból jö­vők vegyék a 2 vagy 3-as szá­mú villamost a Penn Ave. és 7th Ave sarkán. Leszállás az E. Ohio és James St. sarkán. Onnan fel egy blockra van a terem. Figyelem!! Figyelem!! PHILADELPHIAIAK a philadelphiai IWW egy­üttes csoportja, gyűléseit minden második csütörtök este 8 órakor tartja. Az MTW helyiségben 152 South 3d St. Philadelphia. CLEVELAND East Side- on a magyar propaganda csoport 8622 Buckeye Rd. minden pénteken este pont 8 órai kezdettel előadást vagy vita estélyt tart. A Bérmunkás minden olvasó­ját szívesen látjuk. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályban, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom