Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-08-31 / 857. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1935 augusztus 31. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) _________HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W.__________ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ....................... $2.00 Félévre .................... 1.00 Six Months ................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ....... 5c _____Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders ........... 3c______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. _____________________TELEPHONE: GArfield 7114._____________________ Szerkesztőség és kiadóhivatal: 3622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending.________________________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A munkánk nem szünetelhet A munkásosztály eddig nem tapasztalt helyzetben van. Bár magasba nyúló palotákat épített, minden kényelem­mel ellátva, ő maga hajléknélkül bolyong és télviz idején is az utcát járja és valamelyik kapualja védi meg a halálra fagyástól. Megalkottunk olyan gépeket, amelyek a termelést meg­sokszorozták, úgy, hogy csak az Egyesült Államokban tizennégy millió munkás vált teljesen feleslegessé a szükségletek előálli- tásánál. Több miliókra tehető azoknak a száma, akik egy-két napokat dolgoznak hetenként. Mig a munkanélküliek a minden önérzetet kipusztitó se­gélylistán tengődnek, a részidőket dolgozó munkások a mun­kán esnek össze a lelkiismeretlen, nehéz munkától, amit a két napos munkabérből nem tudnak kellőleg táplálni, az elhasznált munkaerőt ujjal pótolni. Ez a helyzete annak a munkásosztálynak, amelynek dolgos kezemunkája révén a társadalom másik osztálya olyan gazdag­sághoz, jóléthez jutott, amelyet a legfantasztikusabb életmód mellett sem volnap képes felhasználni a maga céljaira. Ne keressük ezúttal, hogy mi juttatta ezt az osztályt e nagy vagyonhoz, hanem arra világítsunk rá néhány sorban, hogy mi okozta a munkásosztály ilyen arányú elszegényedését? Az ipari fejlődés kezdetén levő Amerikában, harminc esz­tendővel ezelőtt, az IWW utat jelölt a munkásosztálynak, ame­lyen haladva, módjában lesz a munka jogát és az élet szükség­leteit az egyre elhatalmasodó munkáltató osztállyal szemben megvédeni, addig is, amig magát a bérrendszert megtudjuk szüntetni. Csak kevesek figyeltek erre a felhívásra. A munkások egy- része lemosolyogta ezt a szerintük sötétlátást, mig nagyrésze a dolgozóknak teljesen figyelmen kivül hagyta azt. Harminc esztendő a világ folyásában egy hangya lépésé­nek sem felel meg, de ez az idő elegendő volt ahoz, hogy a munkások nemtörődömségén az IWW meglátása valóra válljon, hogy a munkáltató osztály birtokába kerítse az élet összes javait. , . A tőke és a munka “barátságáénak hangoztatása eltűnt még azok részéről is, akiknek több mint félszázadig ez a sláger a munkáltató osztály megkülönböztetett bizalmát biztosította. El kellett tűnni ennek a hamis jelszónak, mer hiszen a munká­sok a maga valóságába jöttek rá arra, hogy a munkáltató osz­tály az élet lehetőségén nem akar velük osztozkodni. Tizennégy millió munkást zártak ki a termelésből, ami egyett jelent a lassú éhhalálra való juttatással. Ahová a felvilágosító szó az IWW részéről nem tudott be- íerkőzni, ott utat nyitott az ipari szervezet részére most az a tény, hogy a tőkésosztály hatalmas vagyonával szemben a mun­kásosztály teljesen elszegényedett. Ma csak száraz morzsák jutnak a munkásoknak. És most jelentkeznek az egyének úgyszintén a tömegek, akik az IWW tanítását, eszközeit veszik igénybe, hogy elvesz­tett jogaikat vissza szerezzék. Ezek a megmozdulások nem minden esetben sikeresek, ami­nek oka abban rejlik, hogy a munkások akarata még ma sem egységes. Egységesíteni kell úgy a munkán levők, mint a munkanél­küliek felismerését abban, hogy mindkét csoport érdeke az Ipari Egy Nagy Szervezet kiépítése, hogy a munkán levők munkájuk gyümölcsét élvezhessék, hogy a munkanélküliek visz- sza kerüljenek a munkába. Ennek a felismerésnek a tömegekhez való juttatásában fáradthatatlanok a magyar nyelvű ipari unionisták és azok lapja a Bérmunkás. A magyar nyelvű ipari unionisták most vasárnap összeülő országos értekezletére az a fontos feladat vár, hogy az IWW eszközeivel az ország magyar bérrabszolgáival megértessük a helyzetük megjavítására vezető egyedüli utat, az IWW-t. Ebben a célkitűzésben üdvözöljük a magyar ipari unionis- tákat, az országos értekezlet küldöttjeit, valamint azt a lel­kes műkedvelő gárdát, amely Chicagóból azért jön Clevelandba, hogy az IWW magyar propaganda mozgalmát a szükséges anya­giakhoz juttassa, a nevelés, a tanítás végrehajtásában. A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. Az IWW a maga valóságában; Nem amilyennek hiresztelik Angolból fordította: Ylasits Márton. (Folytatás.) A katonai háborúskodás fegyvereit az Industrial Worker of World nem alkalmazza a gazdasági harcokban, ellenke­zőleg mindent megtesz azok megakadályozására, mert azok nem célravezetők a gazdasági harcokban. Mi azt hisszük és tanítjuk, hogy ezen módszerek alkalmazása a munkásság érdekével ellen­keznek. Az IWW nem tekinti az ipart csupán társadalmi kénye­lemnek, mig a munkáltató osztály, szerinte nem más mint fö­lösleges társadalmi teher. Az IWW a munkáltatókkal közvetle­nül és öntudatosan tárgyal, igénybe véve a termelési eszközök használatát, amelyekből a munkáltatók hasznot húznak. Azt ajánlja a munkásoknak, hogy közvetlenül tárgyaljanak a mun­káltatókkal, nem a vezérek közvetítésével. A munkásöntudatban van az IWW bizalma. Ha az IWW-nak nem volna kimondottan forradalmi programja, ha nem utasított volna el minden meg­alkuvást, az ellenségei nem találtak volna annyi fegyvert, amely- lyel haladását akadályozzák. De népszerűséget cserélni tiszta el­vekért, nem lehet egy valódi forradalmi munkásszervezet célja. Ha elvének egyik sarkalatos pontját, a kapitalizmus megszün­tetését feladta volna, elveszítette volna a jogot arra, hogy va­lódi munkásszervezetnek nevezzék vagy tekintsék. A fönnálló társadalmi hibák, amelyek a kapitalizmusban rejlenek kénysze­rítik a munkásságot a szervezkedésre. Azért az IWW szükség­szerűen követi forradalmi céljait, annak dacára, hogy ellenségei megragadják az alkalmat rágalmazására és céljai elferdítésére. Kirabolták a történelem sírhelyeit, csörgették a forradalmak áldozatainak csontvázait, hogy rettegéssel töltsék el a munká­sokat, akiket az IWW igyekszik tanítani és szervezni. A POLGÁRI FORRADALOM. Az elmúlt forradalmak fizikai küzdelmek voltak, ahol az osztályok uralmát vagy bukását a fegyver döntötte le. Titkos cselszövések voltak szükségesek, hogy a forradalmat .előkészít­sék. Azok, akik ilyen cselszövésekben résztvettek mint mondani szokás, a saját bőrüket vitték a vásárra. Kíméletlenül bántak el velük rajtakapás esetén, viszont ők sem kímélték az ellenséget és az árulót. Halál volt az áruló büntetése. Ha ezek a csatáro­zások nyilt forradalomban törtek ki, bőségesen folyt a vér. Minden társadalmi átalakulás vérkeresztségen ment át. Azok a forradalmak, amelyeknek a kapitalista osztály volt részese, ame- ly.eben hatalomra került, sokkal több vérbe kerültek mint az előzők együttvéve. Ezt a tényt a halálthozó fegyverek, gyilkoló szerszámok tökéletesítésének lehet betudni. De be lehet tudni még annak a ténynek is, hogy a kapitalista osztály, a hatalom elnyeréséről lévén szó, sokká' kíméletlenebb volt ellenségeivel szemben mint más osztályok A kapitalista osztály hatalomra jutásának története Marx Károly és más irók szerint, hemzseg az embertelenségektől. A kegyetlenségek olyan sorozatát foglalja magában, melyekhez hasonlót az emberiség története nem képes fölmutatni. Nem volt bűn a felelőtlenség, a lovagiasság szabályai nem voltak mérvadók, a megkönyörülést pedig megbocsáthatatlan bűnnek tekintették. A hatalom volt a jog, és csak a hatalmat ismerték el. A direktakció fogalmát az Egyesült Államok uralkodó osztá­lya a történelemmel kapcsolatban magyarázta. Mint mumust állította a hiszékeny nép .elé. A francia forradalom rémuralmát, az 1871-iki Commune-ben lemészárolt munkásokat is mint ijesz­tőt állította be. A direktakció fogalmának eltorzítása csupán abból a célból lett propagálva a kapitalista sajtókuvaszok által, hogy a népben fölkeltsék azt a hiedelmet miszerint az IWW a bombával, a tőrrel és pisztollyal dolgozik, mert a kapitalista osz­tály fegyverei is azok voltak, ergo, az IWW fegyverei sem le­hetnek mások, ő szerintük. Az IWW elleni propagandában min­den eszközt jónak találnak. A csalás és félrevezetés igen jó fegyverek, a fődolog ha sikeresek, ha az IWW nevének ártanak, ha megtudják hamisítani a történelmet, ha sikerült .eltorzítani és elferdíteni a tényeket az IWW cselekedeteit és módszereit illetőleg. A MUNKAERŐ ELLENŐRZÉSE. A direktakció fogalmát az IWW a munkásoknak a munka­helyen való cselekedetében magyarázza. Az IWW tagjai mint munkások minden időben megőrzik munkás jellegüket. Á direkt- akciót az IWW mint szervezet minden időben és alkalommal ab­ban az értelemben alkalmazza, amikép a munkahlyen lévő mun­kások általános véleménye szerint a legcélravezetőbb. A mun­kások felhasználhatják a szervezett munkaerejüket ha (1.) be­szüntetik a munkát, amennyiben eltávoznak a munkahelyről, (2.) ha a munkahelyen maradnak de öntudatosan csökkentik munkateljesítményüket és végül, ha időközönként beszüntetik a termelést. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom