Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-08-17 / 855. szám

1935 augusztus 17. BÉRMUNKÁS 7 oldal Detroiti Hireh A HÚS SZTRÁJK. A helybeli lapok sokat írnak a Hamtremickb.en megkezdett és másrészekre is kiterjedt hús sztrájkról. Ennek nagyobb fi­gyelmet, több helyet adnak, mint ha egy gyárnak a munká­sai vannak kint sztrájkon. Mi­ért ne, hiszen ha a munkások a gyárba mennek ki sztrájkra, akkor direkt akciót folytatnak, akkor meg is tudnák fizetni a 36 centet a font karmanádliért de megcsonkítanák a profitot, és ez nem olyan akció melyet a polgári lapok szeretnek. A hús sztrájk, mely ugyan nem fog semmi eredményt hoz­ni, mert csak a kis bucserosokat érinti és a nagy whole sale há­zak, a vágóhidak tulajdonosai még csak az újságból sem igen értesülnek, hogy valahol tilta­koznak a magas hús árak el­len. Ha valakinek nem tetszik hát ne vegyen húst, gondol­ják ők, vegyen babot, krumplit majd ha abból vesznek olyan nagy mértékben mint húst, ak­kor azoknak az árát is feleme­lik és akkor majd rendezzenek sztrájkot a krumpli meg a bab vásárlása ellen. Nagyon sok energia, áldozat­készség van bele fektetve az ilyen szélmalom harcba, és mártírokat csinálnak emberek­ből, ezt a lapok nagy örömmel közlik, sőt egy kicsit megvere­getik a vezetőknek a vállait, csak ilyen sztrájkokat vívjanak, nehogy a gyárak megszervezé­sére gondoljanak, nehogy arra is maradjon idejük, energiájuk. Vagy ha már éppen arra is gondolnak, vagy vannak akik azt csinálják, azok nem kerül­nek a lapba, azoknak a vállát nem veregeti meg a Hearst edi­tor. De azért a kommunisták is szívvel, lélekkel az ilyen hús, kenyér, bab, krumpli elleni sztrájkba hisznek, amellett vannak teljes egészében. Ezt szervezik. Ami szervezési ener­gia megmarad az AFofL és a munkanélküliek, kisháztulajdo­nosok, bankbetevők, pusztuló farmerok megszervezéséről eb­be fektetik, ők hajlandók min­dent szervezni, csak a forradal­mi Ipari Uniókat nem, mert az szükségtelenné tenné minden más érdekcsoportok szervezé­sét, hús, kény érsztráj kokat, kisháztulajdonosokat stb. GYILKOSSÁG. Most nem a tőke gyilkolásá- volt már elitélve és bizony már évtizedek óta álnevek alatt és könnyen élt, a több szerető mellett volt felesége is, de azért ő sokkal szívesebben lá­tott polgár volt mindég mint egy munkás, aki esetleg szer­vezkedésről beszél, vagy pláne ha még sztrájkba is mer men­ni. Ezt a rendszert féltik Hearst- ék a munkásságtól, ezt akarják megtartani, ahol egy pár ilyen fogás mellett egész életére el­van látva dohánnyal, nem kell dolgozni, aggódni a megélhetés felett. Mennyi ilyen gyilkosság tör­ténik a nagy városokban, ame­lyeket soha meg sem tudnak, mennyi ezer ember csinálja igy a megélhetését, melyért az egész rendszer a felelős, mely annyira rodhat, hogy csak az ilyen dögkeselyűk élhetnek jól benne. ról Írunk, mert az már minden napos erre, hanem arról, hogy egy Dickson nevű new yorki ügyvédet meggyilkoltak itten Detroitba. A vádlottak padján, van három lány, akiket a gyil­kos mulattatott és részben mint csalétekét használt. Schweitzer, akit mint gyil­kost vádolnak Loretta és Flo­rence Jackson valamint Jean Millert használta fel, hogy éj­jeli mulatók látogatása közben Dickinsont berugassák majd egy elhagyatott parkba vitték ki, ahol agyonlőtte a három lány beismerése szerint. Ez mind a pénzért történt. Az ügyvéd egy örökösödési ügy­ben járt Detroitba, melyet az­zal akart kihasználni, hogy megismerkedjen lányokkal, akik­ről Schweitzer gondoskodott, persze másról is kondoskodott. Az a Schweitzer többször Mit csinálunk mi, hogy a tisztességes munkás jobban, kevesebb gonddal élhessen meg mint az ilyen keselyük. Ezt csak szervezkedéssel és a tár­sadalmi rendszer megváltozta­tásával lehet orvosolni. Erre ké­szül az IWW, ezt kell, hogy minden becsületes önérzetes gondolgozó munkás elősegítse. \ Most már jó lesz a munka- nélkülieknek, szegényeknek is, a pénzt úgy osztják be, hogy egy cent is tiz részre lesz oszt­ható amit az tett szükségessé, hogy már sok munkásnál csak centeket lehet felosztani, mi­vel a dollárból — bizony már kifogytunk. Fascista alakulatok “AMERICAN CIVIC FEDERATION.” Jelenleg ez a fascista testü­let ad legtöbb bajt a radikális munkásságnak, mert nem na­gyon ismerik ennek a testület­nek a működését, mert ha is­mernék akkor nem igen remél­nék csak egy percig is, hogy az AFofL-t belülről kitudják fúrni. Ugyanis, majdnem minden AFofL tisztviselő egyszersmint az ACF-nek is tagja. Legna­gyobb hangú köztük Wolf, az AFofL-nek az alelnöke, aki sok­kal többett tesz, beszél a Civic Federation érdekében mint 'az AFofL érdekében, de ugyan­akkor Green és majdnem min­den nagy kutya az AFofL ber­keiben oda tartozik. Ottan dol­gozzák ki a radikális munkás­ság elleni tervezeteket. Bár igaz, hogy ezen Fede- rationba vannak üzletemberek, bankárok, befolyásos politiku­sok, az összetétele sokkal ve- gyesebb mint az American Li­berty League-nak, de részben ez is kaszti alapon van. Hír­neves polgári embereket invitál meg, akikről feltételezik, hogy befolyást gyakorol valamilyen csoportra. Ugyanakkor árgus szemekkel vigyáz, hogy a mai rendszer ellen támadókat le­hetetlenné tegye. Az ACF tagjaira inkább a jól­tartott házőrzői szerep van bízva, akik nagyrészben a mun­kások soraiból kerültek ki, de már százszorosán bebizonyítot­ták, hogy nem éreznek a mun­kássággal és mindenkor hajlan­dók a gazdáik érdekeit megvé­deni azokkal szemben, akiknek soraiból ők is kikerültek. Ezen Federation most legin­kább azért jelent nagy veszélyt, mert a radikális munkások, köztük a kommunisták, szocia­listák azt hiszik, hogy az által, hogy az AFofL-t építik, belül­ről fúrják, képesek lesznek a reakciós szakszervezeteket, me­lyeken Wolf-ék feltolakodtak meghódítani. Elfeledik, hogy minden újabb szakszervezeti csoport megszervezésével Wolf- ékat erősitik, minden tagszer­zéssel, minden centtel melyet a munkások befizetnek az AFofL-be, csak Green és Wolf meg más ACF tagokat segítik, részben, hogy nagyobb töme­gekre terjeszthessék ki befo­lyásukat, részben ellátják őket# havonta 5—6 millió dollár jö-‘ védelemmel. Ha a radikális munkásság, illetve minden osztálytudatos munkás otthagyná az AFofL-t és minden olyan mozgalmat, ahol osztálybékét, a kizsákmá­nyoló osztállyal való együtt­működést hirdetnek, akkor sem­mi veszedelem nem lenne az American Civic Federationban, mert csak a munkás milliók fölötti befolyásuk miatt tudják Wolfékat ottan is értékelni, csak arra tartják őket, hogy az igazi munkásmegmozdulás ellen, felhasználhassák, melyet az AFofL-beni tisztségük tesz lehetővé. Egy osztályharc alapján fel­épített gazdasági szervezet, mint az IWW teljesen megsem­misíti az ilyen felfújt hólyagok befolyását, szereplését, még a lehetőségét is arra, hogy a munkásokat ilyen fascista ala­kulatok részére felhasználhas­sák. Ezt kell kiépíteni minden erőnkkel. Vi. Ismét elnapolták a bányász sztrájkot A puhaszén bányászok sor­sa április elseje óta még a mai napig is bizonytalanságban van. Szerződésük április else­jén járt le és újabb megegye­zés hosszabb tárgyalások után sem jött létre. Már kivolt hir­detve a bányász sztrájk, ami­kor a 12-ik órában Roosevelt elnök utasítására elnapolták. A napokban már harmadszor na­polták el és mindig a sztrájk kitörésének előestéjén. Ezen újabb békekötés szeptember 15-ig szól mely időre vagy uj szerződést fognak kötni, vagy beszüntetik a munkát, vagy . . . . ismét elnapolják. MINDAZOKAT, akiknél szep­tember elsejére szóló kis jegyek vannak kérjük, hogy azokkal mielőbb elszámolni szivesked­Detroit, Mich, munkásasszonyok amint picketelik a husüzleteket a húsárak tulmagassága miatt, jenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom