Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-08-17 / 855. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1935 augusztus 17. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) ____________HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W.____________ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ___________ $2.00 Félévre ......................... 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ___ 5c _____Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders _____ 3c______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. TELEPHONE: GArfield 7114. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to _______________________Cleveland. Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Ipari unionizmus (P.) Sokszor felvetődik az a kérdés, hogy van-e külömbség végeredményben az IWW, szocialista, vagy kommunista pártok céljaiban. Erre a kérdésre azzal felelhetünk, hogy az IWW teljesen különbözik minden más felfogástól. Mivel elsősorban az IWW nem politikai párt, igy teljesen eltérő programja minden politikai párt programjától. Amig a politikai pártok az államot akarják meghódítani, hogy az államgépezet igénybevételével kényszerítsék a magántulajdont az állami kontrol alá, addig az IWW nem fektet súlyt az állami gépezet lefoglalására, hanem megmarad az osztályharc tényleges szinterén az iparokban és ahelyett, hogy az államot tenné meg az iparok központjának, magát az ipari szervezetet teszi meg az iparok vezetésére és irányítására amely ipariszervezet megszervezte abban az iparban dolgozókat, nem csak a termelő eszközök, átvételére, hanem annak üzembe tartására. Amig a politikai pártok a társadalom minden rétegéből toborozzák a tagjaikat, ennélfogva egyiket sem lehet osztályszervezetnek nevezni. Ugyanakkor letérnek teljesen az osztályharc útjáról, akkor amikor képviseltetéssel próbálják megoldani a társadalmi átalakulás lehetőségét. Ezzel szemben az IWW kizárólag csak termelő bérmunkásokat vesz fel a tagjai sorába és az osztályharcot eisern képzeli máshol vívni, mint a termelés színhelyén az iparokba. Az IWW ezen cselekedete sohasem veszítheti el a munkások ügyét a tényleges osztályharc színteréről, közvetlen a kizsákmányoló osztállyal szembe vívja harcát. Az IWW a szavazólap helyett, a munkások közvetlen ipari cselekvését hirdeti és gyakorlatban azt érvényesíti. Úgy a szocialisták és kommunisták arra az időre várnak, amikor az ő “elvtársaik” fognak az állam gépezet kormánykerekénél ülni és legfőbb céljuk ennek elérése. — Ennek elérése után, azután a “fő elvtársakra” bízzák, hogy mit fognak cselekedni, majd azután a dolgozók jólétének érdekébe. Mindig a tagság irányításáról beszélnek, de közben a vezérek utasítását várják, amit szolgamódra teljesítenek. Ezzel szemben az IWW-ba teljesen a tagság akarata érvényesül, mivel a tagság tudja, hogy saját ügyét önmagának kell elvégeznie és maga vívja a tényleges osztályharcot a munkáltatókkal szemben. Az IWW programja teljesen eltérő minden politikai párt programjától mert nem államhatalomra törekszik, hanem a termelőeszközök társadalmasítására az ipari szervezetek kontrolja mellett. Az ipari union eszméje teljesen különbözik a politikai szocialisták, vagy kommunistákétól. A modern technika fejlődése is alátámasztja az IWW tanítását. Eisern lehet képzelni, hogy egy fejlett ipari államban, mint amilyen az Egyesült Államok, hogy egy politikai kormányzatnak még csak fogalma is volna a termelés lebonyolításáról. Ha magáról a kapitalista rendszerről veszünk példát, akkor láthatjuk, hogy az ipari vezetésre nem politikusokat, hanem képzett szakembereket állítanak. így egy fejlett ipari államban oktalanság még arról is beszélni, hogy az államgépezet meghódításával társadalmi átalakulás jöhet létre. Az IWW megalakulásától kezdve azzal a küzdelemmel indult el, hogy a mai rendszer keretein belül felépítse az uj társadalom alapját, amely nem az államhatalom lehet, hanem egy fejlett ipari államban az ipari szervezet kontrolja alatt működő ipari adminisztráció. Ha tényleg tanulmányozzuk, egy technikailag fejlett ipari állam összetételét, akkor rá kell, hogy jöjjünk arra a tényre, — hogy a társadalmi átalakulás keresztülviteléhez ipari szervezet szükségeltetik, de az államhatalomért küzdő szocialisták és kommunisták, nem alkalmazkodnak a gazdasági viszonyokhoz, — hanem szajkó módra utánozzák az európai balkezes politikusok ésszerűtlen taktikáját. Az IWW külömbözik minden más úgynevezett “munkás” párttól, mert programja külömbözteti meg. Az IWW a mindennapi csatározások — és szervezet kiépítésének egyedüli célja egy ipari társadalom létesítése, ahol minden államforma meg kell, hogy szűnjön, — még ha az szocialista vagy kommunista, mert az ipari union végcélja a legmesszebbmenő, ami az emberiség végleges felszabadítását jelenti mindennemű kizsákmányolás megszűnésével. Az IWW a maga valóságában; Nem amilyennek hiresztelik Angolból fordította: Vlasits Márton. (Folytatás.) Mindenekelőtt az IWW-nak, mint gazdasági szervezetnek, gazdasági céljai vanak, máskülönben nem működhet abban az értelemben. Amig nincsenek bizonyos határvonalak vonva egy szervezet működését illetőleg, addig nem lehet azt körvonalazni vagy előrevinni. Mivel az IWW célja a munkásságot iparilag szervezni, főérdekei közvetlenül és elsősorban a bérmunkások munkaviszony rendezése, de ugyanakkor a bérmunkarendszer megszüntetése. A munkás és munkaviszonya alatt értendők, a munkabér, a munkaidő és a munkaalkalom elfoglalása. A bérmunkás részére a munkahelyen való viszony a lényeges, a többi másodrendű dolog. Ebben az értelemben az IWW mint a bérmunkások szervezete mindenekelőtt a figyelmét a munka és a bérviszonyok rendezésére fordítja. Minden igyekezete a bérmunkások jobb helyzetbe való emelése. Azon egyéneket, akik termelő munkát végeznek, de ők maguk rendezik munkaidejüket és viszonyaikat, nem mindenben érdekli a bérmunkások helyzete. Ezek talán kívánják a kapitalizmus megszüntetését, de érdekük nincs szoros összeköttetésben a bérmunkásokéval, mivel közöttük és a kapitalisták között nem egészen az a viszony .ill fön, mint a bérmunkások és a munkáltatók között. Mint munkásszervezetnek szükségszerüleg és mindenekelőtt az a föladata hogy a bérmunkásoknak azon ügyeivel foglalkozzon, amelyek azokat a munkahelyen érintik. Ennélfogva lényeges, hogy soraiban csak olyanoknak adjon helyet, akiknek érdekei az övéivel azonosak. Ha olyanokat enged be, akiknek az érdekei nem mindenben egyeznek meg saját érdekeivel zavar és züllés fog bekövetkezni. Egy szervezet sem szolgálhat két érdeket egyidejűleg. A PROLETÁR NÉZET. A bérmunkások soraiban vannak bizonyos osztályfokozatok, akiknek tagsága az IWW-ban bizonyos veszélyt rejtene. Azért az IWW szükségesnek látja ezeket nem felvenni soraiba. Ilyenek a gyárigazgatók, az üzemvezetők és munkavezetők, akik munkásokat fölvehetnek és el is küldhetnek. Az említett egyének, tekintve megbízatásukat az üzemben, a dolgokat és a viszonyokat, az üzlet és a munkaadó szempontjából birálják vagy látják. Azért azok sokszor hajlanak arra, hogy a szervezet épületét aláaknázzák. Tekintve továbbá azt, hogy a termelésnél vezető szerepet visznek, valamint a munkásokra és munkaviszonyokra befolyásuk van, mint szervezeti tagoknak módjukban lenne azt működésében megakadályozni. Tehát az IWW elismeri az ipari vezetőknek a termeléshez való viszonyát, de kizárja őket a tagságból mindaddig, mig az az idő .elérkezik, amikor ezek az elemek is fövehetők lesznek. Általánosságban az IWW tagsága a proletár, a kimondottan bérmunkás elemre szorítkozik, azon elemre, amelynek semmi összeköttetése nincs a munkáltató osztállyal. Egy másik álfogalom az IWW-ról, amelyet a kapitalista osztály hirdet, hogy az egy nagy politikai szervezet, amelynek célja a mai társadalmi rendszert megszüntetni és annak helyébe a saját bürokratikus és zsarnoki rendszerét fölépíteni. Tényleg ez az .egyik legnagyobb hazugság, amelyet valaha az IWW ellen kitaláltak. Az IWW nem politikai pártszervezet. Tehát nincsenek politikai pártcéljai és törekvései. Amit a politikáról tanít csak az, hogy őrizkedjünk tőle mint a dögvésztől. Az IWW mint szervezet nem dolgozik a kormány ellen. Tevékenységét kizárólag a munkásság és a kapitalista osztály közötti munka és bérviszonyokra irányítja. Az IWW sem politikai sem politika ellenes, csupán gazdasági szervezet. Az évnek minden hónapjában, a hónap minden hetében, a hét minden napján és a nap minden órájában az IWW figyelme és tevékenysége kizárólag a tőke és a munka közötti munkaviszonyra irányul. Törekvése az, hogy a munkásság figyelmét a rövidebb munkaidő fontosságára fölhívja. A magasabb életszínvonal eléréséhez a rövidebb munkaidő és a magasabb munkabérek a legfontosabb tényezők. Úgyszintén fölhívja a munkásság figyelmét arra, hogy a munkahelyeken egészségesebb, hygenikus a munkás egészségét és testi éppségét megőrző intézkedéseket vezettessen be. A munkásság osztályhelyzetét néni politikai tevékenység, hanem közvetlen gazdasági cselekvés, direktakció utján akarja javítani. A DIREKTAKCIÓ. A munkásszervezet.ek történetében még sohasem volt egy fogalom a kapitalista bérencek által úgy eltorzítva és elferdítve mint a direktakció fogalma. Náluk a direktakció erőszakosságot, a tudatos rombolást és gyilkosságot jelent. Elhitették a néppel azt, hogy az IWW direktakció hívei, gyilokkal, bombával és mérges folyadékokkal pusztítanak, gyilkolnak. Azt akarják ezek a rágalmazók, hogy a nép remegjen az IWW hallatára, hisz ezek pusztitnak a békés munka helyett. (Folytatjuk.)
