Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-08-17 / 855. szám
1935 augusztus 17. BÉRMUNKÁS 5 oldal A Vörös Internationale a polgári demokráciáért Amint előző lapszámunkban bejelentettük, hogy a hónapokon át vesztegelt kommunista küldöttek Moszkvában augusztus elején összeültek, hogy feltámasszák a világ osztálytudatos forradalmárainak ru- tul cserbehagyott árulóját a kommunista Internacionálét. Megírtuk, hogy — azon esetben ha a vörösök pápája Stalin kényszerítve lesz az Inter- nacionálé 'összeülését engedélyezni — határozatuk nem lesz más mint “Béke és testvéries egyesülés a burzsoa osztály kormányaival és irtóhábo- ru a nemzetközi munkásmozgalom ellen ha azok a kommunista Internacionálé határozatainak magukat alá nem vetik.” És ime az első napok határozatai fényesen igazolják eme “vakmerőnek” vélt állításunkat. A kongresszus jól fizetet küldöttei Stalin ügynökei helyben hagyták állításainkat, amikor minden arcpirulás nélkül elhatározták, hogy “minden ország kommunistáinak talpra kell állni és megvédelmezni a haldokló burzsoa demokráciát a fascizmussal szemben-” Ez a világ nemzetközi kommunista kongresszus egyik határozata. “Védelmezni a burzsoa demokráciát.” Ez volt Stalinék szemtelen munkája, amikor fegyverbarátságra léptek Franciaország és Csehoszlovákia “haldokló burzsoa demokráciát” képviselő kormányaival. Ezért volt bátor Stalin, Láváit a Francia külügyminisztert biztosítani, hogy “nem lesz több esztelenség a világforradalom érdekében vagy kommunista felkelés Franciaország területén. Figyelemre méltó, hogy a kongresszus negyedik napjának zártáig egyetlen fancia kommunista küldött nem szólalt fel. Ugyanígy viselkednek a lengyel és csehszlovák küldöttek. És ha már felszólaltak, vagy csak ezután fognak, több mint bizonyos, hogy a világ csak azt tudja meg, amit Stalinék megengednek hirül adni. Ez összeegyezhető lesz azzal a demokráciával, amelyet a comitern határozott védelmezni. A kommunista Internacioná- lé gyűlése zárt ajtók mögött folyik. Szégyenletükben elzárkóznak a nyilvánosság elől. Szükség van a zárt ajtókra, DETROITBAN az ipari szervezet rendezésében nagy NEMZETKÖZI PIKNIK augusztus 18-án, a LUNA PARK-ban, mely a 13 Mile Rd. és Reid Highway között van, közel az Utica Blvd-hoz. Ingyen szállítás a Gratiot Ave. villamos végállomástól. Gratiot és 8 Mile Rd.nál. Belépő jegy 10c., melyre egy Radio is kilesz sorsolva. hogy ä világ osztálvtudatos munkássága ne értesüljön azon kritikák felől, amelyben kérdőre vonják a “proltár haza” komiszárjait, a nemzetközi kongresszus összehívásának 8 éven keresztül való szabotálá- sáért a francia és csehszlovák fegyverbarátság paktumáért sok nagyon sok bünük van a komiszároknak, s hogy annak szapulását ne tudja meg a világ, zárt ajtókra van szükség. Kíváncsian várjuk, hogy akad-e egy kommunista küldött, aki felemeli tiltakozó szavát, a sok tiz és százezer internált és bebörtönözött kommufnista, szindikalista, szocialista és anarchista forradalmárok érdekében, akik a “proletár haza” szent ügyéért áldozták minden percüket. Nem hisszük, nem ezt bizonyítják az eddigi felszólalók. A kongresszus megnyitó beszédét a német kommunista párt legnagyobb fékere Wilhelm Pierk tartotta. Ennek a fékernek óriási köze van ahoz, hogy ma Németországban fascizmus van, hogy Hitler uralomra jutott. Amikor a német kommunista képviselők vezére volt, számtalan esetben a német szocialisták és a szakszervezetek képviselői ellen szavaztak Hitlerékkel egyesülten, ő volt az, aki számtalanszor hangsúlyozta mint a kommunizmus szószólója, hogy “először a szocialista pártot és a szakszervezeteket a szin- dikalistákkal egyetemben tönkre kell tenni, hogy a német proletáriátus győzelemre jusson.” ő volt az. aki számtalan beszédében kijelentette, hogy “a német proletáriátusnak nincs mit félnie a fascizmustól, mert azt a kommunizmus fogja követni,” ezrek-tizezrek, becsületes forradalmárok szabadságukkal, életükkel fizettek Wilhelm Pierk áruló taktikájának, amelyeket moszkvai komiszárok utasítására hajtott végre. És ez a Pierk a kommunista Internationálé kongresz- szusa előtt tartott megnyitó beszédében minden arcpirulás nélkül ezeket mondotta: “Ott ahol fascista diktatúra van a proletáriátus meg van fosztva osztályérdekeinek legszükségesebb jogainak védelmezésétől és ennélfogva mi kommunisták szívvel, lélekkel harcolunk minden csöp szabadságért, azokkal egyetemben, akiknek van még bizalmuk a burzsoa demokráciában. Mi, készen állunk a harcra, védelmezni a parlamentárizmus maradványait mindazokkal egyetemben akik a burzsoa demokrácia hivei és a fascizmus ellenségei. Ha a német fascizmus megtámadja valamely nemzet önállóságát Európában, ezen államok burzsoázia háborúja jogos, amelyben a proletáriátus a kommunisták részt kell, hogy vegyenek.” Kell-e ehez kommentár ? Kommunisták, akik a vüág forradalom érdekében beszéltek, ma háborúra uszítanak. Megvédeni a burzsoa demokráciát a fascizmussal szemben. 1918-tól kezdve a világ kommunista pártjai Oroszországgal az élén hirdették, hogy kapitalista államok demokráciája csak eszköz a munkásosztály leigázására. Tizenhét esztendőn keresztül majmolták, hogy csak a kapitalista demokrácia legyőzése, megismertetése után juthatunk csak az uj társadalomba.. Ma ennek a burzsoa demokráciának a követőivel lépnek közös házasságra. Wilhelm Pierk megnyitó beszédében a világ munkásságának alapul fektette le a burzsoa demokrácia védelmét. Elvoltunk rá készülve, hogy a vörös kommunista Interna- cionálé hátba támadja a világ forradalmi munkásosztályát és mégis meglepett bennünket, hogy a világ “forradalmi kommunistáinak” a burzsoa demokrácia védelmére kell fegyvert fognia. A “Pravda” az orosz kommunista párt hivatalos lapja a következőképpen ir a körn item újabb állásfoglalásáról: “A világ kommunistáinak legfontosabb jelszava volt és marad, “harc a szoviet uralomért.” De a kommunisták nem lehetnek közömbösek azon szabályokkal szemben amellyel a burzsoázia tartja fen uralmát. Ennélfogva mi kommunisták teljesen önzetlenül harcolunk, hogy megmentsük a burzsoa demokrácia maradványait a fascizmussal szemben. Hová lett Lenin és Trotzky tanítása, a fegyveres felkelés a hamis burzsoa demokrácia ellen Hová lett a kommunisták hangzatos frázisa: “Erőszak, fegyveres lázadás a kommunista diktatúra felállítása érdekében a burzsoa demokráciával szemben.” A komitern határozata behatolni a munkásszervezetekbe és azokat át- gyurni, (megfúrni) a kommunizmus érdekében, ennek elérésére minden eszközt fel kell használni, hogy érvényre jusson. Az amerikai küldöttek jelentése, amelyet Earl Browder és Sámuel Darcy tettek meg, vázolják azt a mesebeli haladást amelyet a kommunista párt Amerikában elért. Maguknak tulajdonítják a tengerészek sztrájkját, a san franciscoi általános sztrájkot s az ország minden számot tevő munkás megmozdulást. Browder jelentésének egyik szakaszával mi is egyet értünk és ez az a rész, amelyben büszkén bejelenti, hogy “a kommunista párt tagjai elégedetlenséget vittek be a szocialista párt, a szakszervezetek soraiba. Több ellenséges szocial fascista szervezetet mint az IWW, a kommunista párt rohamos haladása elsöpörte az útból. Igen elismerjük, hogy jó része van az amerikai kommunista pártnak a forradalmi munkásosztály tömör sorainak megbontásában. Elösmerjük, hogy a világ egyetlen forradalmi szervezete az IWW ellen elkeseredettebb harcot vívtak mint a kizsákmányoló osztály ellen. Azt is elösmerjük, hogy ezért kell fegyvert fogni a burzsoa demokrácia maradványainak védelmére, hogy annak segítségével minden becsületes forradalmi munkás- mozgalmat hátba támadjanak. Az IWW állja a sarat a burzsoa demokrácia védelmezőivel szemben is. A. K. (Folytatjuk.) CSALÁDI KIRÁNDULÁST rendez az IWW Cleveland W. S. magyar csoportja MOST VASÁRNAP augusztus 18-án, Berea-ba egy szép farmon. Belépő dij nincs. Bus indul reggel 9 kor a Lorain Ave és 41-ik Utcától. ÚTIRÁNY: A Lorain Avenuen a Rocki River Rd.-ig balra, amely a 237-es Road Berean keresztül az Albion Roadig balra a Green Housig ahonnan balra van a farm. ELVINY1LATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir- ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályban, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
