Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-12-07 / 870. szám

1935 december 7. BÉRMUNKÁS 3 oldal Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. KECSKEMÉT. A kecskeméti városi zálogházat (most már zaci van mindenütt az ország­ban ami azelőtt ismeretlen va­lami volt vidéken) a becsüs hathatós közreműködésével ki­rabolták. Jellemző tünet, hogy a zsákmányközt 400 drb. jeggyü- rüt is emeltek. 400 jeggyürü ugyan ennyi ember kapaszko­dását jelenti az utolsó szalma­szálhoz az elmerülésközbeni küzdelemben. És ez Kecskemé­ten a hirös városba történik. KESZTHELY. A cipészmunká­sok sztrájkba léptek. Negy­ven százalékos béremelést köve­telnek. ZALAEGERSZEG. A két hétig tartó szabómunkás sztrájk részleges eredménnyel fejező­dött be. Eredmény 20 százalé­kos béremelés. HAJDÚ VÁRMEGYE. Valami­kor ez a megye volt az ország leggazdagabb meséje. Most a fajvédelem dicsőségére 53.000 embert kelett tífusz ellen beol­tani. A tisztviselőket évek ótal kölcsönpénzből fizették és most sem tudják miből fizessék őket. A megye lakosaira 640.000 pengő pótadót vetettek ki, de csak 150.000 pengőt lehetett bevasalni. A kivetett 761.000 pengős útadóból pedig csak 177.000 pengőt, mig a 383.000 pengő közmunkából 11.000 pen­gőt. Ha igy fogják továbbra is agyonvédelmezni a magyar fajt Gömbösék úgy rövidesen csőd­be jutnak. MAKÓ. Nem csak hagymájáról nevezetes, hanem arról is, hogy ott a “Makói Friss Új­ság” címen a kormánynak egy félhivatalos lapja jelenik meg az adófillérekből. A kormány saját lapját betiltotta, mert ez év szeptember 21-iki szábában az olasz—abesszin konfliktus­ról irt cikkében nem azt irta amit Gömbösék parancsoltak ne­ki, hanem rámutatott az olaszok galádságaira. így kezelik a saj­tószabadságot ha nem parancs­szóra táncol. A VILÁG legdrágább városa Adisz Ababa, mint Gömbösék lapja írja. Szerinte az Abesszin I fővárosban 50 kgr. liszt 7 dol­lár, 100 kgr. cukor 16 dollár, 1100 kgr. kávé 43 dollár. Majd Tizenhároméves építő munkások Túl a Helyiérdekű Vasút állomásán, túl a Nagyvásárcsar­nokon és túl az emberek tudo­másán, a Soroksári ut 106. szám alatt van a dr. Helvey Tivadar- féle vegyészeti gyár. Amig az ember eljut odáig, különösen, ha a Helyiérdekű állomástól gyalog megy, egész sereg mun­kanélkülivel találkozik, akik vagy a falat támasztják, vagy ott hevernek a Dunához vezető utak füves területein. Család­apák és legényemberek, csupa elkeseredett, éhező emberek, kovácsok és szabók, asztalosok és szobafestők, bádogosok és kőművesek, sok van közöttük olyan, aki már három év óta nem dolgozott. Fölüdül az ember, amikor a Helvey-gyár mellett valami kis mozgást, életet, építést lát. Ha nem is komoly, nagy építés ez, ha csak rendbehozatal és tata­rozás is, de mégis csak munka, ha kisdarab is, de mégis csak kenyér. Az efféle munkának mosta­nában nézőközönsége is van. Mingyárt feltűnt, hogy itt töb­ben állnak, mint más nagyobb munkánál. Az is feltűnt, hogy nem is figyelnek, hanem inkább csóválják a fejüket. Odafurakodunk mi is és — mi is csóváljuk a fejünket. Néhány felnőtt munkás mellett gyermekek dolgoznak. Keverik a maltert, tisztítják a téglákat és mindenféle napszámosmunkát végeznek. Láthatólag tetszik is nekik, hogy igy az érdeklődés középpontjába kerültek. Az egyik fiúcska most végezte a harmadik gimnáziumot, tanító akar lenni, a másik sem kőmű­vesnek készül, csak éppen idő­töltésből van itt, nincs ráutalva, szüleinek itt a szomszédban kocsmájuk van, de azért neki is jólesik a 20 filléres órabér, a heti 10 pengő kereset, az épitővállalkozó pedig, ugylát- szik, előszeretettel alkalmaz gyermekeket, mert ezek nem is kérnek többet, mint 20 fillér órabért. — Én is dolgoztam a múlt héten — mondja egy kisfiú, aki most csak nézi a munkát —, de az anyám most már nem en­ged dolgozni. Teccik tudni, gyönge a szivem, gyorsan elfá­radok. — Hát ti nem fáradtok el? — kérdeztük a dolgozó gyere­kektől. — Ha elfáradunk a téglatisz- titásban, akkor rakjuk a tég­lát. — De hiszen az még nehe­zebb. — Igen, de nem olyan unal­mas. — Nos a kereseteddel mit csinálsz ? — Odaadom anyámnak. — Anyád mit csinál vele? — Elteszi a többihez. A körülállók morognak. Egy öreg ács azt mondja: — Kérem az ilyen munkát az­előtt rendes napszámosembe­rek végezték. Most azok mun­ka nélkül koplalnak, ellenben az épitővállalkozó összeszedi a környék gyerekeit, akiknek pi­henniük, játszaniok kellene in­kább és velük dolgoztat! Még néhány találó, de leírha­tatlan megjegyzést mond az egész rendszerről, aztán elbal­lag az öreg és vele a munka- nélküli épitőmunkások. Lemen­nek a Dunapartra. Dél van. Nézik a vizet . . . igy folytatja: “ha tudjuk, hogy egy dollár 7 francia frankot ér, könnyű kiszámítani, hogy e pil­lanatban Addisz Ababa a világ legdrágább fővárosa.” Számít­sunk. Ha a francia frankot át­számítjuk pengőre akkor meg­állapíthatjuk Addisz Ababában 50 kgr. liszt 11 pengő, Buda­pesten pedig 17 pengő, 100 kgr. cukor az Abbesszin fővárosban eszerint 25 pengő, a magyar fő­városban olcsón számítva 132 pengő, hogy azután arról ne is beszéljünk, hogy amig ott a kávé 100 kgromonként 68 pengő addig itt, honunkban a legsilá­nyabb minőségű kávé 650 pengő­be kerül. De jó is volna ha Bu­dapest átváltozna Abbeszinia fő­városává, most itt mindenki erről sóhajtozik — Gömbös nél­kül, — hogy Pest is olyan drága város volna mint Addisz Aba­ba. NATIONAL ANYLIN Chemi­cal Company amerikai vegyé­szeti tröszt, Budapesten állítja fel európai gyártelepét. Ugyan­is itt kaphatja legolcsóbban a munkaerőt. BUDAPEST polgármestere pá­lyázatot hirdetett 120 tanítói állásra. Jelentkezett 3043 taní­tó. Vidéken ugyanekkor 80— 100 gyermek tanítása jut egy- egy tanítóra. Pedig a 3043-at ott is ellehetne helyezni. BUDAPESTEN átlagban egy- egy lakóra húsz dekagramm kenyér és egy fél kifli fogyasz­tása esik. Hát kell ehez az éh­séghez kommentár? PÉCS. A pécsi munkásság 43.6 százaléka van munkanél- kül. ITT VAN A TÉL. A budapesti rendőrség melegedő helyisé­geket keres, hogy a hajléktala­nokat, mint Gorkij éjjeli mene- dékhelyü cimü müvében írva vagyon fedélhez juttassa __ akiknek gyomruk ezt beveszi. MISKOLC. 15.00 ínségben szen­vedő családot írtak össze eb­ben az egyetlen magyar vidéki városban. DEBRECEN. A cipészmunkások sztrájkja befejeződött. Az el­ért béremelés 20—30 százalék közt van. UTAZÓ LAPKEZELÖINK: Illinois, Indiana, Missouri és Wisconsin államokat STANA GYÖRGY mtárs látogatja. Nyugat Pennsylvaniát KUCHER ANDRÁS mtárs keresi fel. Kelet Pennsylvani, New Jersey államokban KISTÓTH PÉ­TER mtárs keresi fel a ma­gyar munkásokat. West Virginia és Pennsylvania államokat NYERS JÁNOS mtárs utazza, hogy a magyar munkások előtt ismertesse a Bérmunkást. Kérjük az ezen vidékeken lakó olvasóinkat és általában a magyar munkásokat, hogy a nevezett Bérmunkás megbí­zottakat támogasság munká­jukban, amelyet az Egy Nagy Szervezet építése érdekében vé­geznek. A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. A szabadvéleményt nyilvánítók érde­kében (Folyt, a 2-ik oldalról.) mint a benszülött orosz forra­dalmárok akik a kormány esz­telen uralmával meghasonlottak szabadon hagyhassák el Orosz­ország területét. Mi, eme kiáltvány aláírói tu­datában vagyunk annak, hogy eme felhívásunk sok kellemet­lenségre, civakodásra adnak okot a forradalmi munkások sorai között. A támadást nem mi intézzük, mi védekezésre va­gyunk kényszerítve. Nem hagy­hatjuk cserben elvtársainkat, akikkel évek hosszú során át egyek voltunk a forradalom elő­készítésében s szenvedésében egyaránt. A forradalmi eszmék leghatalmasabb fegyvere a szo­lidaritás. Minden következmé­nyekért Oroszország kormá­nyát tesszük felelőssé. Aláírva: Internationál Committee of Po­litical Prisoners. A fent nevezett bizottságnak ez ideig titkárságai alakultak Ausztria, Belgium, Francia, Angol, Spanyol országokban, Hollandiában, Svájcban, Észak és Dél Amerikában. A Stalinisták azt mondják, hogy Trozky eladta Oroszorszá- gat. A Trozkyisták meg azt mond­ják, hogy Stalin adta azt el a nagykapitalistáknak. Az öntudatos munkás belát­hatja, csak az adhat el vala­mit akinek van . . . De akinek nincs országa az nem adhatja el . . . Chas. Coughlin a detroiti csu- hás azt mondja, hogy Roosevelt is kommunista . . . Most igy megérthetjük, hogy miért lát­ta olyan szívesen Litvinovot — Vasárnap délután, most és a következő vasárnapo­kon a Cleveland east sidei cso­port helyiségében, 8622 Buckeye Rd. 3 órai kezdettel tudomá­nyos előadások vannak. A Bérmunkás minden olva­sóját kérjük, hogy két órát töltsön a magyar ipari unionis- ták között, hallgassák ezeket az előadásokat, amelyeknek tárgya minden esetben a munkásokat legjobban érintő és érdeklő események. Belépő dij nincs. Az előadás után mindenkinek joga van az előadóhoz kérdést intézni és az előadáshoz hozzá­szólni. Minden pénteken este 8 órai kezdettel rhetorikai tanfolyam 8622 Buckeye Rd. Mindazok, akik a helyes irás és helyes olvasást, majd beszéd gyakor­latot akarnak szerezni, jelen­jenek meg pontosan a péntek esti tanfolyamokon. A részvétei teljesen ingyenes. Olvasd aBérmunkást!

Next

/
Oldalképek
Tartalom