Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-11-16 / 867. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1935 november 16. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ........ $2.00 Félévre .......... 1.00 Six Months ______ 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy .......... 5c Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders ............ 3c______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114._____________________ Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to __________________Cleveland, Ohio pending._____________________________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A szolidaritás igazi megnyilvánulása az, amellyel az IWW-ba szervezett clevelandi gyárak s munkatelepek munkásai állanak Mike Lindway, a National Screw sztrájkból kifolyólag frame up-olt munkástársuk mellé. Mig az IWW védelmi bizottsága nyr hónapon keresztül fáradozott azon, hogy a fellebezési birós;' elé vigye az ügyet, amely mint jelentettük elejtette a vádat, a munkaadók szövetségét szolgáló ügyész azt újból bíróság elé viszi, a clevelandi 440-es ipari szervezethez tartozó munkások a szolidaritás legszebb kifejezésével állanak harcos munkástársuk mellé, annak védelmére, a vádak teljes megsemmisítésének a lehetőségére. A Draper Manufacturing Co. munkásai, akik tizenhárom hétig harcoltak az IWW-hoz való becsatlakozásuk jogáért, akik ezt a harcukat nemcsak a munkaadó gyárossal, de az ennek a segítségére siető Cleveland Federation of Laborral is megvívták és amint később az AFofL vezérei is elismerték, hogy becsülettel, öntudatosan vívták a harcot — most is az elsők között vannak, akik az egynek a sérelmét a maguk sérelmének tekintik és a shop committee hívására gyűlést tartottak, amelyen kimondották, hogy Mike Lindway védelméhez a gyárban dolgozók mindegyike egy-egy dollárral fog hozzájárulni. Két nappal később e határozat után a shop committee 107 dollárral a zsebében jelent meg a védelmi bizottságnál azzal a jelentéssel, hogy többen nem tartották magukat a határozathoz, mert nagyobb hozzájárulást adtak. Az American Stove Co. clevelandi telepén dolgozó munkások, akik annak idején általános sztrájkkal adtak kifejezést szolidaritásuknak egyik munkástársukat ért tetlegesség miatt — szintén akcióban vannak és a telep egyik departmentjében dolgozók már 57 dollárt adtak össze Lindway védelmére. A munkások testvériségének ilyetén való megnyilvánulása nem hagy kétséget aziránt, hogy a munkásság az egyedüli fórum, amely megvédi önmagát minden oldalról jövő támadással szemben. Magyar munkások! Bérmunkás olvasók! Akik már nem egyszer bizonyságot tettek arról, hogy munkásügyekben, az IWW harcaiban éppen úgy éreznek, mint a fent említett két gyár dolgozói, nem maradnak el most sem, hogy a Védelem részére szükséges ezer dollárt segítsenek összeadni. A munkásosztály reménye (P.) Az IWW-nak az a tanítása, hogy a “társadalom alapját a gazdasági alap képezi és minden reá épített intézmény csak visszatükröződése a társadalmi rendszernek” napról-nap- ra világosabban bebizonyítást nyer, és a tény, hogy a politikai pártok teljesen hasznavehetetlenek és teljesen idejét múlták. Azok, akik még a politikában hisznek, azokra nagy meglepetés volt — egy erősnek vélt politikai pártnak máról-holnapra való megszűnése. Mi ipari unionisták akik azért vagyunk hívei csak kizárólag a gazdasági szervezkedésnek, mert ismerjük a társadalom összetételét és tudjuk, hogy politikailag való képviselte- tés nem hozza a munkásosztályt egy lépéssel sem előbbre, sem a jobb gazdasági viszonyokhoz, sem pedig a társadalmi átalakuláshoz. A politikai pártok amelyek csak az Ígéretekre vannak alapozva, csak olyan Ígéreteket tudnak megvalósítani ami nem ütközik bele az uralmon lévő kapitalistaosztály gazdasági érdekébe. A politikai pártok elsősorban a képviseltetési többséget igyekeznek megszerezni, — ezzel azután elérhetőnek vélik ígéreteik végrehajtását. Ilyen alapokra van építve minden politikai párt. A jelen gazdasági válság bebizonyította a politikai pártok tehetetlenségét, — de nem csak azt, — hanem, hogy politikai pártokra egyáltalán szükség nincsen, — pláne azoknak szempontjából akik a társadalmi átalakulásért küzdenek. Az ipari szervezkedést a gazdasági fejlődés hozta életre és azon élesenlátó munkások, akik harminc év előtt az IWW szervezetét megalapozták, azzal is tisztába voltak, hogy a munkás- osztálynak — nincsen szüksége egy-egy külön politikai pártra, — mert a gazdasági elnyomatást, csak a gazdasági megszervezett erővel lehet megszüntetni. A technika fejlődése az IWW megalakulása óta rohamosan haladt előre, ami az IWW vagy az IWW által hirdetett forradalmi ipari unionizmus szükségességét teljesen beigazolta. Azonkívül beigazolta a politikai pártokban nem hívők azon tanítását, — hogy a munkásosztálynak politikai pártokba való lecsatlakozása csak időfecsérlés. Az ipari unionisták harminc éves előrelátása teljesen beigazolást nyer. Az első ipari unionista előadás amit 25 évvel ezelőtt hallottam, a magyar ipari unionisták eltántorithatatlan előharcossától Rothfisher Károlytól ezzel a címmel: “A politikai pártok lehetősége az Egyesült Államokban.” Mintha ma hallanám Rothfishernek érveit, azokat a súlyos érveket amit 25 évvel ezelőtt használt, mellyel bebizonyította, hogy a munkásosztály politikai cécója időfecsérlés. “Hiába viszik a szocialisták Debset vörösvonaton körül az Egyesült Államokba, a munkásosztály helyzetén nem változtat semmit sem, — még akkor sem, ha nagytöbbséggel az elnöki székbe kerülne is, mert az Egyesült Államok Suprém Courtja (a legfelsőbb bírósága) törvénytelennek mondaná azt ki. Vagy bármilyen reform behozatala, a többségben való szocialistáktól, a Supreme Courton érvényét vesztené.” A mai események bizonyítják, hogy ez igy van, — nem csak, hogy a szocialisták lehetőségeit akadályozza meg az Egyesült Államok legfőbb bírósága, hanem a ma uralmon lévő polgári párt intézkedéseit is megsemmisíti, ami a kapitalisták érdekeivel ellenkezik. Az utóbbi időben bármilyen intézkedés történt, a képviselőház vagy a 1 elsőbb törvénythozó testület a Szenátus, sőt még az elnök jóváhagyásával sem hozhat reformokat, — mert a legfelsőbb bíróság egy kézlegyintéssel keresztül huzza azt. Ezt nevezik itten népkormánynak. A feltörekvő munkás- osztálynak be kell, hogy lássa egy útja van osztály érdekeinek megvédésére, ez pedig a gazdasági ereje, amely gazdasági erejét úgy érvényesítheti, ha a gazdasági viszonyoknak megfelelő- leg forradalmi ipari szervezetekbe tömörül. Az IWW a maga valóságában; Nem amilyennek hiresztelik Angolból fordította: Vlasits Márton. (Befejező közlemény.) A vándormunkás egyszerűen egy munkanélküli munkátke- reső bérmunkás. Talál munkát esetleg a közelben, de ha nem, De találnia kell, ha nem akar elpusztulni. Ezen alapszik viszonya és egész léte. A kuckóban ülők — a tramp — csavargó jelzőt adták neki, de a munkásnak, hogy munkához jusson mérni kell az országutat. A munkaerő áruba bocsátása bünttés, amelyet a kapitalizmus a munkásosztályra kiszabott. A munkaerő eladása sürgős a munkanélküliségben. Hogy mennyire kell vándorolnia, a személytől és körülményektől függ. A városban lakó munkanélküli munkás között, aki gyárkaputól gyár kapuig jár, és a között aki teherkocsikon lopva utazik munkakeresésben nincs lényeges különbség. Legfeljebb lélektani, de nem anyagi. A viszonyok egyformák, ugyanazon okok okozzák, és egy forrásból fakadnak, egyféleképen lehet őket orvosolni. Egyedül az IWW nyújt megoldást ehez a problémához, a magántulajdon rendszere, amelyből az osztályuralom fakad kényszeríti a vándormunkásokat a megélhetés keresésére a föld termelő forrásai és eszközei elérésére. Ez az az elem, amelynek vándorolnia kell életbentartásáért, és küzdeni azon célokért, amelyek viszonyát és állapotát gyökeresen megváltoztatják. Keresnie kell a megélhetés útját. A magántulajdon intézménye áll közte és célja között, amikor a szociális sors utján törtet előre. De el kell neki távolítani utjából a magántulajdon rendszerét, ha biztonságot akar teremteni osztályának. Innen van a vándormunkások ragaszkodása az IWW-hoz. Ha a munkások tapasztalatból tanulnak úgy ezeknek a vándormunkásoknak bővebb tapasztalataik vannak mint az egy helyhez szokott munkásoknak. Hozzáadva még azt, hogy ezeknek a lélektani adottsága adja meg a munkásosztály élcsapatának vezetésére való rátermettséget. AZ IWW ÉS AZ INTELLEKTUELEK. Ha az IWW a sorsát az ellenőrzés nélküli szalon intellektuálisokra bízta volna, az ipari munkások helyett, úgy az IWW már rég eltűnt volna a munkásmozgalom küzdőteréről. Az IWW tudatában van annak, hogy intelligens irányítás szükséges. Igyekszik tanítani a munkásokat, de anyagát az ipari küzdelemből veszi. A tapasztalatok tárházában keresi a célirányos vezetéshez való anyagot. Szervezetét céltudatosan építi, hogy ennek erejével a társadalmi termelést átvegye és azok kezébe adja akik csak egyedül hivatottak a munkásosztály érdekében és javára vezetni, — a munkások kezébe. A jövő a Világ Ipari Munkásaié!