Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-11-09 / 866. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS gwgjj Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD Cleveland, Ohio pending VOL. XXIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1935 NOV. 9. NUMBER 866 SZÁM. A National Screw sztrájk harcosa Megemlékezés az osztály­Mike Lindway szabadlábra került harc martyrjairél A múlt heti lapunkban tudat­tuk, hogy Mike Lindway elitél­tetését, a feljebbező bíróság vissza vonta, de ugyanakkor a vádlók újabb tárgyalást kérnek, mely sok huza-vona után még az állami felsőbb bírósághoz megyen, hogy mentül több ide­ig bent tarthassák Lindway mtársat. A feljebbezési bíróság, da­cára, hogy ők is igyekeznek az Associated Industries kegyeit megnyerni, nem hagyhatták helybe a frame up-ot, olyan nyilvánvaló volt, de még sem tesznek semmit, hogy már nyolc hónapja börtönben szenvedő munkástársunkat kiengedjék. Nemcsak Mike Lindway szen­ved ártatlanul, hanem a felesé­gét is üldözik, aki beteges, tö­rékeny asszony és most is min­den reménye, hogy férjét ismét maga mellett látja, akiben bí­zik, akit szeret, aki megadta és megfogja tudni adni a védel­met minden üldözés ellen, aki­nek a jelenléte, vigasztalása, pártfogása és biztonsága vissza adná egészségét, nyugodtságát. De a mindenek felett álló Associated Industries urai azt mondják nem, nem engedik Mike Lindwayt szabadon, mert nem csak nejének, hanem a munkásosztálynak is pártfogó­ja, nem csak nejéért, hanem a munkásosztályért is síkra szállt, harcolt, ez rém nagy bűn és még az ártatlanságát bizonyító semmisitési határozat után is fogva tartják és 5000 dollár bondot szabtak ki. Most a védelem, mindent meg tesz, hogy ezt a bondot össze­hozza, és az ujabh tárgyaláson megvédhesse Lindway munkás­társat, hogy gyengélkedő ne­jének vissza adhassuk és a munkásosztálynak, melyért fé­lelmet nem ismerve harcolt. De mit teszel te munkástár­sam azért az emberért, aki ér­ted harcolt, aki a családját, sza­badságát feláldozta, az életét kockára tette érted ? Segitel a védelemben ? adako­zol, hogy kiszabadíthassuk. Se­gitel, hogy másokat ne tudjanak igy ártatlanul elitélni, évekik a börtönbe tartani? Lindway munkástárs, már vissza került a megyei börtön­be, és sok munkástárs meglá­togatta. A börtön nem törte meg, sőt felajánlotta a segítsé­gét, mihelyt ki jön. Első kérdé­sei az IWW haladása, fejlődé­se, sikerei voltak. Türelmetle­nül várja az alkalmat, hogy ő is részt vehessen a szervezés­be. Siettessük ezt a napot. Lindway a börtönben is szer­zet rokonszenvezőket az IWW- nak, de mindenek felett tiszte­lőket, a rabtársainak az volt a bucsukiáltásuk. — “Hurray for the IWW, Mike hozzá tette, ha visszaküldenek is, akkor is csak ezt kiálltom!” Most kell sürgősen 5000 dol­lár bond, melyben a clevelandi munkástársak legjobban segít­hetnek. Kell még ezer dollár kész­pénz, hogy részben a régi vé­delmi költségeket, melyeket fel­halmoztunk, részben az újabb tárgyalását, fedezni tudjuk, eb­ben minden munkás segíthet, minden felé. Lindway harcolt értünk, mit teszünk mi?? A General De­fense, 2422 N. Halsted St. Chi­cago, 111. mely az ilyen harcos és üldözött munkásoknak a védő­je, várja a választ. CLEVELAND, O. — Novem­ber 4-én, sikerült a kiszabott bailt a védelmi bizottságnak össze hozni és Mike Lindwayt 8 hónapi börtönéből a családjá­nak és a mozgalomnak vissza­adni. Az állam ügyésze, aki meg- fellebezte a bíróság vádelejtő határozatát, fogcsikorgatva lát­ja Lindwayt szabadon és min­dent megkísérel, hogy az ujtár- gyaláson újból elitéltesse. A védelemnek sürgősen anya­gi segítségre van szüksége, hogy az ügyésszel, aki a mun­kaadók szövetségét képviseli, megvívhassa a harcot Lindway mtárs szabadsága érdekében. A nyugati kikötők Rakparti munkásai beszüntették a mun­kát jobb munkaviszonyok és magasabb béreket követelve, mely követeléseket a profit­éhes hajótulajdonosok megta­gadtak teljesíteni. A sztrájko­lok az AFofL kötelékébe tarto­zó International Longshormens Association tagjai és saját ká­rukon tapasztalják a szakszer­vezkedés hátrányosságát. A sztrájk győzelmét nagyban elő­segítené az, ha az ugyancsak Az osztályharcnak az év min­den hónapjában meg vannak a martyrjai. A kapitalistaosztály az egész világon a legkegyet­lenebb elbánásban azokat része­síti, akik a jelen — a kapita­lista — társadalmi rendszer megdöntésén fáradoznak. Az osztályharc történetét lapozgat­va, gyakran meg kell állnunk, hogy gondolatban kalapot emel­jünk azok neveinek említése­kor, akik a munkásosztály fel- szabadulási harcának zászlóvi­vői voltak és a kapitalistaosz­tály vérebei őfeléjük irányítot­ta a puska csövet, hogy ezzel elrettentő példával szolgáljanak a tömegeknek, akik az osztály­harcot komolyan veszik és min­den veszély és terror ellenére felveszik és tovább viszik azt a zászlót, melynek vivőit a pus­kagolyók ütötték ki közülünk. Az osztályharcnak Ameriká­ban is megvannak a martyrjai és az összes hónapok között no­vember a legsötétebben van ár­nyékolva. 1887 november 11-én, az osz­tályharcnak négy rettenthetet­len katonájának életét vette az uralkodó osztály. Albert Par­son, August Spies, Adolph Fi­sher és George Engel — az ötö­dik, Louis Linng a kivégzés előtt állítólag öngyilkos lett — a 8 órás munkanap szószólói voltak és vezetői azon nagyará­nyú sztrájknak, mely a 8 órás munkanap megvalósításáért in­dult meg 1886 május elsején. A mozgalom vezetőit felakasztot­ták, de a harc nem szűnt meg és mint a kivégzettek egyike utolsó szavaiban mondotta: “Eljön az idő, amikor némasá­gunk hangosabb lesz, mint azok az AFofL kötelékébe tartozó International Seamens Union tagjai szolidaritást vállalnának a rakparti munkásokkal, ezt azonban a szentséges szerződés tiltja és oly esetekben, ahol a hajó munkások mégis a testvé­ri szolidaritást választják és felrúgják a szerződést, a vezér urak sztrájktörőkkel töltik be a helyeket, amint az az alábbi híradásokból kitűnik. GALVESTON, TEX. — Har- (Folyt. az 5-ik oldalon.) a szavak volnának, melyeket most belénk fojtanak.” 1915 november 15-én, Utah állam Salt Lake City nevű vá­rosában hat fegyver dördült el és a hat közül öt éles töltés­sel volt megtöltve — Joe Hill szivét fúrta keresztül. Joe Hill az IWW-nak volt tagja és ak­tiv szervezője és az ut és gát építési munkások között kifej­tett szervezői munkája által megbocsáthatatlan bűnt köve­tett el a munkáltatók szemé­ben. Koholt vád alapján fogták el és ítélték halálra. Joe Hill nemcsak szóval, hanem mint költő írásban is nagyon hatá­sosan végezte a nevelési mun­kát. Forradalmi verseit — me­lyek közül a legtöbbet valamely ismert dal dallamára irt — az egész világon éneklik a munká­sok. Testét megölték, de szel­leme örökké élni fog. Utolsó sza­vai voltak: “Ne gyászoljatok, hanem szervezkedjetek.” 1916 november 5-én, ismét aratott a munkáltató osztály. Washington állam Everett vá­rosában az osztálytudatos és szabadságszerető munkások harcba szálltak a szólásszabadr Ságért. A nyugat többi városai­ban élő munkások, amikor hí­rét vették a harcnak siettek az everetti társaik segítségére és mivel nagyszámmal voltak egy egész hajót béreltek ki — a “Verona” nevűt — és azon igyekeztek Everett felé. Amikor a hajó Everett kikötőjéhez kö­zeledett a munkáltató osztály vérebei sortüzzel fogadták azt és rettenetes pusztítást vittek véghez a hajón levők soraiban. Ezen gyilkosságnak áldozata lett: Felix Baran, Hugo Gerlot, Gustav Johnson, Abraham Ra- binovitz és John Looney. 1919 november 11-én, a fegy­verszünet évfordulóján Wash­ington állam Centrália nevű városában a munkáltató osztály ismét gyilkolt. Az IWW erősö­dése a városban nem a legkel­lemesebb látvány volt nekik és az ezen napon rendezett haza­fias parádét használták fél a szervezet kipusztitására. A fel­vonulást az American Legion tagjai vezették és amikor az IWW helyisége elé értek meg­támadták azt. A bentlevők a helyiség védelmére keltek és sikerült megmenteni a lerom­bolástól. Később a csőcselék el­fogta Wesley Everest IWW (Folyt, a 3-ik oldalon.) A kikötőmunkások harca

Next

/
Oldalképek
Tartalom