Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-11-02 / 865. szám

1935 november 2. BÉRMUNKÁS 3 oldal Mooney már kintlehetne Tom Mooney és Warran K. Billings egy pilanatnyilag sem hittek abban, hogy a califor- niai felsőbb bíróság igazságos ítéletet fog hozni számukra. Tudatában vannak annak, hogy California állam felsőbb bíró­ságának tagai az állam Chamb­er of Commerce, — Kereske­delmi Kamara — által kineve­zett és dirigált egyénekből áll. Tudatában, hogy a Kereskedel­mi Kamara uralja California állam gazdasági és politikai ha­talmát, ennélfogva annak is tu­datában voltak, hogy az igaz­ságszolgáltatás ama bírái akik ügyüket az Egyesült Államok felsőbb bíróságának utasítására felvették, nem fognak a Ke- resekedelmi Kamara kívánsága és utasítása ellen szegülni. Moo- nyék szabadon bocsájtását a ca- liforniai felsőbb bíróság már csak azért sem tehette meg, hogy California állam törvény- hozásának alsóbb osztályait arcul ne csapja. Amikor egy állam törvényhozó testületéi tizenkilenc esztendőn át, szám­talan esetben helyben hagyják az életfogytiglani büntetést, ott nincsen remény, bizalom a legfelsőbb bíróság igazságszol­gáltatásában, sem a legfelsőbb- fokú bíróságnak csak a gazda­gok, a hatalmasak érdekében van “igazság” szolgáltatása. Az osztályharc rabjaiért a bérrab­szolgák az igazságszolgáltatást, csak gazdasági erejökre támasz­vonakodása után sikerült más valakit megnyerni a tervnek ... aki örömmel viszi el Lamou- che-t a sikerünk szempontjá­ból fontos autókirándulásra. A lány elsápadt. Egy pilla­natig hallgatott, azután hide­gen igy szólt: — És ki az az önfeláldozó honleány ? — Nem mondhatom meg. — Felesleges is, mert . . . eláruhatom, hogy vállalom azt, hogy Gábrielt távoltartsam a verseny kezdetétől. Csak ugrat­tam magát . . . Mondja meg a bájos ismeretlennek, hogy nincs rá szüksége! Serin boldogan rázta meg a lány kezét. Mégis csak bizto­sabb volt a dolgában, ha Cathe­rine vállalja a dolgot, mert hi­szen Lamouche őrülten szerel­mes a lányba és igy gyanútla­nul tudja a versenyről lekéset- ni. Reggel Serin látta, amint Catherine az autóján a boldog­ságtól sugárzó Lamouhe-el el­indult a hegyek felé vezető utón. Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor három órakor, a verseny kezdetekor, az ellenfél csapatával Lamou­che vonult a pályára, mint ka­puvédő. Ez volt Cathrine árulása . . . és a mérkőzés valóban Lamou­che csapatának megsemmititő győzelmével végződött. Serin csak egy hétel később értette meg teljesen az árulás okát, amikor az újságban olvasta, hogy Lamouche, a hírneves futballos eljegyezte Crozier Catherine-t, a kiváló tennisz- bajnoknőt. kodva vívhatják ki a bajokat az Általános Sztrájk, az ipari Egy Nagy Szervezet a bérrab­szolgák egyetlen fegyvere az igazságszolgáltatás kierőszako­lására. Ezt ajánlotta az IWW a “Free Tom Mooney” kon­gresszuson ezernyi forradalmár előtt, akik három napon át lel­kesedve tapsolva, tombolva tün­tettek az IWW javaslata mel­lett, s a harmadik nap végén, ötvennégy delegátus legnagyobb meglepetésére, a második szava­zásnál a bojkot, az Általános Sztrájk ellen szavaztak, a Mi­nor, Hataway, Patterson kom­munista vezérek által dominált delegátusok óriási része. Nem­csak California állam alsó és felső bírósága, hanem a “for­radalmi” munkásosztály ge­rinctelen, élősdi része is Tom Mooney ellen fordult. Tom Mooney szabadságáért, igaz­ságszolgáltatásáért csak az IWW becsületes, elszánt tagjai, vették fel a tőlük telhető har­cot bebörtönzésének pillanatá­tól kezdve. Az IWW volt az a szervezet, amely a világháborúban vérző proletáriátust figyelmeztette Tom Mooney az amerikai mun­kásosztály elleni összeesküvésre. Tom Mooney halálos ítéletének végrehajtását az IWW agitá- ciója akadályozta meg. Az IWW tagjai, norvég, svéd, dánia bérrabszolgáit rázták fel akik hatalmas tiltakozást küldtek az amerikai kormánynak, s egy- is teljesen ignorálta, a szállodák, amerikai gyártmányú árucik­kek bojkotálását, sőt e három ország az amerikai utazókat is tejesen ignoráta, a szállodák, éttermek pincérei nem voltak hajlandók az amerikai vendége­ket kiszolgálni. Az IWW Oroszországba me­nekült tagjai, a katonák és munkások forradalmi kormá­nyát nyerték meg, hogy Moo­ney, Billings kivégzése ellen tiltakozzon. Az IWW oroszor­szági tagjai fellázították az orosz bérrabszolgákat, akik Pé- terváron és Moszkvában az amerikai konzulátusi hivatalok valamennyi tagját elfogták és tudtára adták az amerikai kor­mánynak, hogyha Mooney és Billings életét veszik, akkor az amerikai konzulátusi hivatal minden tagját lemészárolják. Ugyanazon szövegű Cabelt megküldték az IWW 1001. W. Madison st. központjának, ame­lyet Chicagóban a szövetségi bíróság épületében a száztizen- két IWW forradalmár tárgya­lásán számtalanszor felolvas­tak. Ez kényszeritette Willson elnököt, hogy California állam hatóságát utasítsa Mooney, Billings ellen hozott ítélet meg­változtatására. Ezeknek a forradalmároknak a lázitása folytán, mullott ki az orosz feudalista rendszer. Ezek­nek a forradalmároknak az ész- szerüsége, előlátása semmisí­tette meg az orosz burzsoáziát, a cárizmust, a főhercegek gar­madával egyetemben. A világ burzsoa és imperia­lista hóhérjai, fogcsikorgatva fogadnak minden olyan meg­mozdulást, amely Mooney, Bil­lings szabadságának érdekében történik. California állam tör­vényhozása egyszer és minden­korra szemet hunyt Tom Moo­ney és az osztályharc elszánt harcosai számára hozandó igaz­ságszolgáltatásban. Tom Moo­ney forradalmár volt, amikor 19 esztendővel ezelőtt, először lépte át San Quentin börtöné­nek küszöbét és a napokban a testileg megtört forradalmár újból San Francisco Kereske­delmi Kamarája által kinevezett bírái előtt állt, s elfeledte a börtön súlyos, keserves 19 esz­tendejét és felemelt fővel, bát­ran mondotta biráinak, hogy ő a mai társadalmi rendszer el­lensége, s az IWW szervezeté­nek és szervezkedési formájá­nak rendíthetetlen hive. Tom Mooney tizenkilenc esztendeje elzárva az osztályharctól, a társadalom bámulatos fejlődé­sétől és mégis tisztán látja, hogy az IWW szervezete, szer­vezkedési formája az, amely igazságot, szabaságot, testvé­riséget hoz a világ elnyomott rabszolgáinak számára. Tom Mooneynak következő lépése szabadságának vissza­nyerése érdekében az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága, Kényszerülve van azokhoz for­dulni szabadságának visszanye­rése érdekében, akik még ma is fogcsikorgatva tennék nyakára a kötelet. Kényszerülve van mert a forradalmi munkásosz­tály csak papol, szószátyárko- dik, és Tom Mooney leg­utolsó vallomása után is bizal- matlankodik forradalmár mi­volta felett. Ez adja kezébe Ca­lifornia és az Egyesült Álla­mok legfelsőbb biráságainak azt a bátorságát, hogy Tom Mooneyt az osztályharc egyik legelszántabb és legbátrabb forradalmárját teljes életén át börtönben tartsák. Ki az a gyáva, esztelen for­radalmár aki azt meri állíta­ni, hogy az Egyesült Államok osztálytudatos munkássága kar­öltve nem tudta volna megszer­vezni California állam termékei­Nem igen Írtak sokat a lapok arról, hogy Trotzky Leon, Svéd­országban, Oslóban volt kór­házi kezelés alatt, ahonnan is­mét menekülnie kell, a Svéd lapok kegyetlen támadásai foly­tán. Nem csak Oroszországból, ahol segített a kommunista pártnak a hatalmat megszerez­ni kellett menekülni, bujdosnia, hanem minden országból is, nem régen utasiották ki Fran­ciaországból. Trotzky elleni támadásban igazán meg van a legtörhetet­lenebb egység front, a polgári és a kommunista lapok között, a Stalin féle kommunisták azt mondják, hogy elakarta adni Oroszországot a kapitalisták­nak. A kapitalisták meg azt mondják, hogy más kapitalista országokban is társadalmi for­radalmat akar szittani. Mi nem bíráskodunk, azon­ban minden öntudatos munkás gondolhatja, hogy mi is igazán Trotzky. Mi csak azt látjuk, hogy bujdosó, pedig akik a ka­pitalista osztálynak nem árta­nék bojkottálását, nem tudta volna megszervezni az Általá­nos Sztrájkot, az elmúlt tizen­kilenc esztendő alatt. De amig az IWW súlyos sebektől borít­va harcolt a háború, a szövet­ségi kormány vádjai ellen, s ami tagjainak százait 5—10— 15—20 esztendei börtönökre ítélték, addig is szóban, írás­ban, faragaszokon szólították fel Amerika bérrabszolgáit, California állam termékeinek bojkottálására és készítette elő a munkásosztályt az általános sztrájkra, Tom Mooney és az osztályharc áldozatainak vé­delmére, szabadon bocsájtásá- ra. Amikor a szövetségi kor­mány belefáradt az IWW elleni üldöztetésbe, kiütött a belvi- szály. Sikerült a Red Trade Union International és a “vö­rös” kommunista Internacio- nálé alattomos munkája az IWW szétrombolása érdekében. Dolgoztak az orosz rubelek és asz osztályharc éretlen tacskói. Az IWW elszánt harcosai vé­dekeztek, s eme áldatlan test­vérharcban feledésbe ment Tom Mooney, és az osztályharc más áldozatai. Ma amikor már lehullott a le­pel, az álarc, az osztályharc ka­lózainak ábrázatáról, amikor már nem lehet többé a bérrab­szolgák millióit az IWW forra- dalmisága ellen uszítani, két­ségbe vonni, itt az ideje, hogy az IWW újból felvegye a tény­leges harcot Tom Mooney sza- badonbocsájtása érdekében. Itt az ideje, hogy Amerika min­den ipari, s bányatelep, a ter­melés és szétosztás színhelye hangzatos legyen az osztály­harc áldozatainak, a fascismus, a háború, a kapitalizmus ke­gyetlenségének megakadályozá­sára, hirdetni California állam termékeinek bojkottálását, hir­detni az Általános Sztrájk ha­talmát. Ez az egyetlen eszköz amely hátra maradt Tom Moo­ney és az osztályharc valameny- nyi áldozatainak, harcosainak, szabadságuk biztosítására. nak, azoknak nem kell bujdos­ni, azokat megvendégelik, ünne­pelik. Példa van rá sok . . . Bírsz egyre visszaemlékezni, mikor a bankárok nem találták a pi­ros zászlót? A BÉRMUNKÁS NAPTÁR ELÁRUSÍTÓKHOZ! Az országos értekezlet úgy határozott, hogy csoportok vagy egyes munkástársak, akik 25 vagy több naptárt rendelnek, ha annak árát előre beküldik kedvezményben részesüljenek. A Bérmunkás Naptár ára 35 cent. Akik 25 vagy többet ren­delnek és az árát november 15- ig beküldik, a fenti határozat értelmében a Naptárért csak 25 centeket fizetnek. Mindazok, akik igénybe ve­hetik ezt a kedvezményt tegyék meg, mert a lapbizottságot jut­tatják abba a helyzetbe, hogy a Naptárt készítő nyomda kö­vetelésének tehet eleget, hogy az elkészült Naptárakra egy összeget lefizethet. A BUJDOSÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom