Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-10-19 / 863. szám
6 oldal 1: ÉRMUNKÁS 1935 október 19. Tom Mooney ügyben a vizsgálat tovább folyik Újabb fiaskó a belülről fúró ósdi taktikának MEGBUKOTT AZ AFofL KONVENCIÓJÁN AZ IPARI UNIÓKAT SZORGALMAZÓ JAVASLAT. SAN FRANCISCO, CALL,— A vizsgálat Tom Mooney ügyében, melynek célja a vád megsemmisítése és Mooney szabadlábra helyeztetése a californiai Supreme Court előtt, még mindig folyamatban van. Az utóbbi napokban a higgadtságot és nyugalmat heves jelenetek váltották fel. Ez esetben a vádlott az állam meglehetős nehéz feladat előtt áll, amennyiben ez alkalommal többet kell előmutatni, mint valakit gonosztevőnek nyilvánítani. Az e heti tárgyalás kezdetén, még mindig Billings van a ta- nuszékben és az államügyész a keresztkérdések halmazával ostromolja. A kérdések során a Martinez ügyet is belekeverte az ügyész, mire Billings megjegyezte, hogy mi köze annak az ügynek a jelenlegihez? A Martinez ügyből kifolyólag Moo- neyt felmentették és a kapitalizmus vérebei nem tudják felejteni a védelem ezen győzelmét az állammal szemben. A kérdések folyamán heves összetűzés volt Billings és az ügész között, amennyiben Billings megtagadta bizonyos kérdésekre a választ. Egyidőre Billings kihallgatását félbeszakították és a tanuszéket Maxwell McNutt foglalta el, aki az eredeti Mooney tárgyaláson Bürke Cockran ügyvéd segítője volt, és aki jelenleg bírói tisztséget tölt be San Mateo megyében, mely határos San Franciscoval. McNutt a kérdések során kijelentette, hogy az ügyben sok privát detektív szerepelt. Azt is kijelentette McNutt, hogy azon fényképek, melyek bizonyítják, hogy Mooney és felesége a robbanás előtt pár perccel az Eilers épület tetején voltak, mely egy és fél miiere van a robbanás színhelyétől, még az első tárgyalás alkalmával nem voltak a birtokába. Azon kérdésre, hogy láta-e az eredeti fevétet, azt felelte, hogy nagy nehézségekbe ütközött annak megszerzése és említette, hogy a kerületi ügyész kísérletet tett, hogy az óra lapját elhomályosítsa a képen, hogy az ne legyen felismerhető, és csak erős nagyitóval lehet azt felismerni. Amikor McNutt megkapta ezen képeket, meg is tartotta, de amikor kérdezték, hogy nála vannak-e, kitérő választ adott. Később elővette azokat és megmutatta, mindenkinek, akit érdekelt. Heves tiltakozást váltott ki az államügyészből, amikor a védelem egy okiratott akart felolvasni, mely azt bizonyítja, hogy az a “becsületes” marhakereskedő Oxman, akinek jelentős szerepe volt Mooney elitéltetésében, egy szomszédja szerint egy hivatásos hamis tanú. Az ügyész szerint az okirat felolvasása ellenkezik a jó ízléssel és igazsággal, mert aki azt aláírta már nem él. A tiltakozásra az okirat felolvasását elhalasztották egyelőre és tanukat fognak felvonultatni, akik bizonyítani fogják azt, amit az okirat tartalmaz. A következő tanú volt John M. Fitch New Yorkból, aki tanító és iró. Fitch kijelentette, hogy 1917 júniusában beszélgetést folytatott Edward Cunha helyettes államügyésszel, aki többek között kijelentette előtte, hogy: “ha tudnám, hogy a tanuk, akik Mooney és Billings ellen vallottak, hazudtak, még akkor sem emelném fel a kezem az érdekébe. “Később, ugyancsak Cuhna kijelentette, hogy “Mooney elitéltetésénél nem támaszkodott kizárólag a tanuk vallomására, mert neki Mooney aktivitása is elég ok volt, hogy elitélje.” A védelem ügyvivője kijelentette, hogy ezen kihallgatásból a fogolyra kevés jó szár- mazhatik, mert a Supreme Court törvényellenesen cselekszik akkor, amikor megbízott utján hallgattatja ki a folyamodét és nem a Supreme Court előtt történik az. Ezzel megtagadják a jogot Mooney tói, hogy ügyét a Supreme Court hallgassa meg. Tekintettel arra, hogy az elhangzott vallomások oly terjedelmesek az ügyben, hogy kétséges, hogy a Supreme Court azt mind átfogja olvasni és következetesen az igazságot nem ismerve Mooney ellen fognak dönteni. Mindezeket előre látva a védelem az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához folyamodott, hogy az lépjen közbe az ily következmény megakadályozására. Erről értesülve a californiai Supreme Court felháborodással jegyzi meg, hogy a folyamodó és ügyvédje “megsértették a Supreme Courtot és az állam népét.” Nem furcsa, hogy a californiai Supreme Court sértve érzi magát; az a Supreme Court, amely hozzájárult és segített Mooneyt és Billingset 19 évig a börtönben tartani? Vájjon melyik félnek van oka sérelmet táplálni? Nem akarjuk mondani, hogy “mi meg mondtuk előre,” de az IWW-nak azon állítását, hogy minden jobb törekvést sikerül az AFofL reakciós vezetőségének megsemmisíteni, a most folyó konvención, újból b'bizonyosodott. Alig múlt el az ujjonnan szervezett Federal Uniók, automobil iparában lezajlott konvenció, ahol Green tata diktátoroskodá- sa, a napnál is fényesebben megnyilvánult és GYŐZÖTT, most az összes uniókat felölelő konvención is a maradiság, a reakció, győzött. Akik hittek abba, hogy az American Federation of Labort lehet megfúrni, javítani, forradalmasítani, egész biztosra vették, hogy az ipari uniókat engedélyező indítványuk nagy .többséggel győzni fog, ami ellenkezőleg történt, bár nem nagy többséggel, de biztos siker érzetében 18.025, 10.924 ellenében ezen égetően sürgős és modern indítványt elvetették. Most újra kezdhetik a szélmalom harcot, akik még azt hiszik, hogy “kutyából szalonna is lesz,” újabb remények, harcok, agitáció közben azt a reakciós gépezeteit fogják tömni pénzzel, melynek mindég sikerül akaratát még a konvenciókon is érvényesíteni. Mért ne, melyik gondolkozó munkás ne látná, hogy amig azt a 4—5 millió dollárt, melyet havonta sok radikális, öntudatos munkás is segít összeszedni és ezen reakciós tisztviselő- ségnek havonta beküld, arra használják fel, hogy a radikális militáns, jobb, tökéletesebb unióért, szervezetért harcolók ellen megszervezzék a gépeze- tett. Nem lehet valamit megdön- teni, ha erősítjük. Minden gondolkozó munkás tudhatja, hogy az utóbbi két évbe a radikális, harcos munkásság adott életerőt, harci kedvet, és egy pár milliós tagságot az AFofL- nek. Az uj uniókat azok szervezték, akik miliókat szedtek ösz- sze a munkásságtól és küldtek be Greenéknek, sztrájkokon keresztül életkedvet, úgyszólván lelket leheltek a haldokló AFofL-be. Nemcsak a minden terrort használó kapitalista osztály ellen, de az elhájasodott fejű bürokraták ellen is harcoltak, akiknek előzőleg beküldték a milliókat, hogy gangsztereket, mézes-mázos szájú szónokokat küldhessenek ki a fenyegetett pontokra és segítsenek a lázadó, harcoló munkásoknak a leverésében. Egyedüli válasz lehetne a radikális és az ipari uniont szorgalmazó munkásságnak, ahol csak lehet, a lokálokat behozni a forradalmi unióba. Elvonni az erőt Greentől, a reakciótól, felsorakozni a forradalmi ipari uniók mellett. Az AFofL is a fejétől büdö- södik, mint a hal, és amint egy döglött halat nem lehet sokáig megakadályozni a feloszlástól, úgy az AFofL-t sem. Csak e?t a biztos és szükséges felbomlást elodázzák a radikális munkások amig újabb tagokkal, támogatással, harcokkal balzsamozzák be. Ha a szocialista és a proletarian, Trocky, Stalin-féle kommunisták csak két évvel ezelőtt szakítottak volna az AFofL-el, és segítettek volna az IWW-t épiteni, ma nem volna AFofL, nem kellene nekik harcolni azok ellen, akiket megmentettek az elpusztulástól, hanem volna egy egységes ONE BIG UNION, ahol legszívesebben látott tagok volnának a forradalmi ipari unionisták a harcos radikális munkásság. Ezt kell minden osztálytudatos, radikális munkásnak meggondolni. Vi. A BÉRMUNKÁS NAPTÁR ELÁRUSÍTÓKHOZ! Az országos értekezlet úgy határozott, hogy csoportok vagy egyes munkástársak, akik 25 vagy több naptárt rendelnek, ha annak árát előre beküldik kedvezményben részesüljenek. A Bérmunkás Naptár ára 35 cent. Akik 25 vagy többet rendelnek és az árát november 15- ig beküldik, a fenti határozat értelmében a Naptárért csak 25 centeket fizetnek. Mindazok, akik igénybe vehetik ezt a kedvezményt tegyék meg, mert a lapbizottságot juttatják abba a helyzetbe, hogy a Naptárt készítő nyomda követelésének tehet eleget, hogy az elkészült Naptárakra egy összeget lefizethet. Sok ember nagyon értékes volna, ha hátgereince nem ros- kadna össze a nagy szájának terhe alatt. J. M. K. $300-T SZERVEZÉSI ALAPRA Az országos értekezleten New York delegátusa volt az első, aki az országos szervezői alap megteremtésére kötelező Ígéretet tett. Ezt az ígéretet nem csak beváltotta most, de azzal az elhatározással küldte el, hogy minden hónapban legalább is eny- nyit fog a laptámogatására beküldeni. A virginiai Richmond és Boydtonon lakó Hülber munkástársak újabb hozzájárulást küldtek. Az osztályharc e két megértő tagjának nevével és anyagi támogatásával gyakran találkoznak olvasóink a Bérmunkás nyugtázási rovatában mert ez a két testvér, akiket a megélhetési munkakörük a tényleges ipari harcok színterétől, kis falucskába sodort, a harcok támogatásával kötik magukat az IWW megmozdulásaihoz. Bár uj és régi olvasóink jelentkeznek a szervezési munkák lehetővétételére, még mindég nem elegen ahoz, hogy a célnak megfelelően a szervezési munka megindítható lenne. A fascizmus, a háborús őrület, a diktátorság egyetlen ellenszere az osztálytudatos ipari szervezet kiépítése. Ezt a :élt kívánja szolgálni 300 dolláros szervezési alapunk. Újabban a következő hozzájárulások érkeztek a lapbizottsághoz. M. Danka, Cleveland........ 1.00 J. Nehéz, Cleveland........ 1.00 M. Fekete, Coraopolis....... 1.00 G. Kochy, Triadelphia.... 1.00 IWW csoport, New York 15.00 A. Hülber, Richmond...... 4.00 L. Hülber, Boydton......... 4.00 G. Bakos, Los Angeles 1.00