Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-10-19 / 863. szám
1935 október 19. BÉRMUNKÁS 7 oldal TÉNYÉK ES MEGJEGYZÉSEK — ... ■ a. K. rovata-------------------------Az Egyesült Államok a világ leggazdagabb országa, amelynek vagyoni állapota a következő képpen oszlik meg. Ingatlan vagyonban 145 billió 498 millió, részvényekben 44 billió 656 millió, bankokban elhelyezve 32 billió 26 millió, életbiztosítási kötvényekben 14 billió 33 millió, bondokban 7 billió 531 millió, martgageok- ban 7 billió 111 millió és egyéb adómentes kötvényekben 2 billió 488 millió, amely együttvéve 253 billió 343 millió dollár vagyont képvisel. Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor még az amerikai kapitalizmus, az ipari termelés, még csak gyermekkorát élte a négy világrész minden tájáról millió és millió földmives, napszámos és szakképzett ipari munkás özönlött ennek az országnak területére “szerencsét próbálni” minden esztendőben. A fizikai munkások százezrei utat, teret nyitottak az intelek- tuel osztálynak, a polgári lapok folyton ösztönözték az uj generációt, hogy tanuljanak, orvos, ügyvéd, pap, tanítói állásra képezzék magukat és akkor a könnyű, gondtalan élet biztosítva van számukra. “Dolgozzatok szorgalmasan, gyüjtsétek össze kereseteteket és akkor nem lesznek szomorú, terhes idők számotokra.” “Meny- jetek nyugatra és nőjetek fel ezzel a tej jel-mézzel folyó Kánaánnal.” “Tanuljatok jó mesterséget a ti előnyötök lesz, amit tanultok azt soha sem veheti el tőletek senki.” “Igyekezzetek, hogy a mezőgazdaságban telepedjetek le.” “Bármi történjen is vagyonaitokkal a föld az tiétek marad.” Ilyen tanácsokat és hasonlókat osztogattak Amerika fiatalságának annak idején, s ezek nem voltak üres szavak. A beözönlő fizikai munkások ügyes-bajos dolgaik intézésére szükségük volt az ügyvédekre, a betegségek, balesetek orvosi szakértelmet kívántak. Az ország rohamos ipa- rizálása megkívánta az irni-ol- vasni tudást, kellettek a tanítók. A városok rohamos terjedése, népesedése egészen a tizenkilencedik század végéig csaknem gondtalan megélhetést biztosított a földmives számára. Ma már egészen másként áll a helyzet az ipari fejlődés __ a géprendszer, a tömegtermelés, megszünteti az egyéni érvényesülést. Ma ha valaki doktornak, ügyvédnek, papnak vagy tanítónak tanul nem biztosíték az élet kényelmének útjához. Hiába megyünk nyugatra a kapitalizmus mindenütt nyomort, szenvedést szórt el. Nehezen, erősen kell dolgoznunk, amikor munka alkalom varp a bér, amelyet munkánk fejében adnak, nem elegendő a mindennapi tisztességes megélhetésre, arra még csak gondolni sem lehet, hogy félre tegyünk abból. Tanulni valamilyen mesterséget, melyiket? A technika fejlődése minden iparban teljesen megszüntette a kézművest a szaktudást. 1934 május havában ebben a technikailag mesésen fejlett oszágban 35—40 millió egyén volt a kormány hivatalos kimutatása szerint segélylistán, amelyek között 2 ezer 300 bank- tisztviselő, 4 ezer 500 gyáros, 3 ezer 300 üzletvezető, 47 ezer 400 üzletember, 12 ezer 500 építészeti vállalkozó, 6 ezer 50 mérnök, 12 ezer 400 zenész, 2 ezer 70 belgyógyász és sebész, 4 ezer 100 fogorvos, 18 ezer 820 tanító, 7 ezer 100 kémikus, 1 «zer 700 ügyvéd. Hogy az isten jámbor szolgái közül hányán vannak a segélylistán arról nem ad számot a kimutatás. Az 1929-es ipari összeroppanás csaknem teljes egészében eltörölte a munkásosztály és a középosztály bankbetétjeit. A földmiveseknél 1910- től 1930-ig az adóságmentes farmok száma 52 százalékkról 31 százalékra esett le. A bérlők száma 28 százalékról 42-re emelkedett. A jelzálog teher — mortgage — 3 billió 320 millió dollárról 9 billió 241 millió dollárra emelkedett. 1924 és 1933 évek között az amerikai farmer család átlagos évi keresete 966 dollárról 437 dollárra esett le. A kapitalizmus alig egy évszázados múltjával, megteremtette a fölösleget az intelektuelek a szakmunkások a napszámosok a földmives minden rétegéből. Az “uj osztás” kormányának két marékkai szórt dollárjai nagyban hozzá járultak a nyomor enyhítéséhez. De ugyanezen cselekvése által, óriásilag alátámasztotta a kapitalizmust a nyomor, szenvedés előidézőjének egyetlen okozóját, nemhogy kijózanította volna, hanem még őrültebbé tette. A profit vágy a felülkerekedés a bérrabszolgák leigázásának a legmagasabb fokát a mai gazdasági pangás ideje alatt érte el. A kapitalizmus leghatalmasabb ellensége a fejlődés, ha az Egyesült Államok valameny- riyi kapitalista ellenes szervezetei, pártjai, szektái egyesülnének a kapitalizmus ellen, nem volna olyan veszedelmes reá nézve mint a technika rohamos fejlődése, ez a kapitalizmus egyetlen hathatós ellensége minden más csak eszköz arra, hogy a fejlődést meggyorsítsa. Olaszország a világháború előtt egyike volt a leggazdagabb országoknak. A világháború összes költségéhez 27 billió dollárral járult hozzá. Ennek tetejébe 1 millió 597 ezer katonája esett el. Ennek ellenében Olaszország kapott 9 ezer 84 négyzet mértföld területet. Minden egyes négyzet mértföld területért 175 elesett katonát áldozott fel. Minden egyes aker föld 4 ezer 276 dollárjába került. Ezért mondotta Mussolini a háború megkezdése előtti napon tartott beszédében, hogy “Olaszország nincsen azokkal a morzsákkal megelégedve, amelyet a nagyhatalmak a világháború győzelme után juttattak neki, s most elvan szánva Ethiopia elfoglalására és bárhonnan is jöjjön az olasz “nép” eme tervének megakadályozása, fegyverrel fognak arra válaszolni.” Az Egyesült Államok három billió aker termő földjén 125 millió lélek él, akik egymás bőrének nyuzásából kivánják magukat fentartani. Az Egyesült Államok postatakarék pénztárában 1934-ik évben 1 billió 200 millió dollár volt betétben, amelyen az állam 3 millió 985 ezer 834 dollár tiszta hasznot csinált. Az Egyesült Államok összes iparában .foglalkoztatottak száma 1929 október 1-én, 45 millió 971 ezer volt. 1933 márciusában 33 millió 18 ezer volt alkalmazva, 1935 junus végén 37 millió 746 ezer munkás volt alkalmazva. Ugjyancsak 1935 junius végén 12 millió 804 ezer volt a munkanélküliek száma. 1929-ben a prosperitás legmagasabb fokán 2 millió 94 ezer munkanélküli volt. Az “uj osztás” kormánya sok-sok billió dollárt pazarolt haszontalan munkákra, • hogy megoldja a munkanélküliség kérdését, s ma három év múltával a munka- nélküliek száma nem*esik, hanem rémitően emelkedik. 1935 junius havában csaknem 13 millió munkanélküli volt s most az ősz-tél beálltával, több mint két millió mezei s általában véve külső munkás válik munkanélkülivé, ami 1935 decemberében 15 milliónál hatalmasabb számú munkanélkülit jelent. Ebben a tejjel, mézzel folyó Kánaánban 1934-ik esztendőben 250 ezer személyszállító autó trailers — mellék kocsi — volt forgalomba, amelyben több mint egy millió lélek lakik, akik az ország egyik részéből, a másikba utaznak családostól “szerencsét” próbálni, munkát keresni. A depresszió hoboi autókkal utaznak, amig van gazolinra való, ha nincs, letelepednek és alkalmazás után néznek, sokan utcai borbélynak csapnak fel, mások festészettel kívánnak néhány dollárt keresni. így kivánják megoldani az uzsorás lakbér fizetését. Ennek az országnak tizenhárom millió néger lakossága közül 250 ezer a katholikus egyházhoz tartozik, 5 millió a protestáns vallás hive 7 millió 750 ezer pedig semmiféle vallásfelekezetnek nem tagja. Sokakban él az a hit, hogy a néger istenfélő, vallásos né£. Ha majd a “civilizált” fehérek lesznek ebben az országban oly mértékben tagjai az egyházaknak mint a négerek, az sokkal nagyobb gondot okozna a kizsákmányoló osztálynak, • mint az amerikai kommunista párt. A Harward Egyetem egyik professzorának megállapítása szerint az amerikai nép hetenként egy billió órát tölt el a rádió hallgatásánál 150 millió órát pedig a mozgó színházakban. A Munkás Betegsegélyzö Szövetség A Munkás Betegsegélyzö Szövetség Intéző Bizottsága a tagszerző-kampányt december hó 31-ig meghosszabbította, hogy minden Szövetségi tagnak alkalma legyen abban részt venni. Ezt az alábbi bejelentésben közli az “Összetartás.” A TAGSZERZŐ VERSENY DECEMBER 31-én ZÁRUL. Az intéző bizottság októberi gyűlése december 31-ig meghosszabbította a versenyt. Használják jól ki a következő heteket a versenyben lévő és most bekapcsolódó tagtársak. A tagszerző versenyben résztvevő tagtársainkat és osztályainkat 5—5 különböző verseny díjjal jutalmazzuk. Ezenkívül minden tagszerzőnek értékes ajándéktárgy és egy-egy dollár tagszerzési dij jár. Ahány tag, annyi dollár. Az ifjugsági tagok szerzéséért minden tagszerző 40 cent díjban részesül tagonként. A legtöbb ifjúsági tagot szerző tagtársakat és osztályokat ezenfelül értékes tárgyi és pénzbeli jutalmakban, dijakban részesítjük. A VERSENY FELTÉTELEI: I Az orvosi dijat egy dollárban a központ fedezi. Minden felveendő tag első havi diját letétbe kell helyezni az oszálynál. A második és harmadik dijat elengedjük, ezekért az uj tag nem fizet. Az ifjúsági tagjelöltnek legalább két havi dijat kell a felvételkor befizetni. Az egyik a felvételi kártyával együtt küldendő a központba. A harmadik hónapot ingyen kapja az uj ifjúsági tag. A tagok szerzéséért járó összeget akkor folyósítjuk, hogyha az uj tag első havi dija a központba beérkezett. A hó 25-ig beérkezetteket — kívánatra — még ugyanarra a hóra felvesz- szük, amig a verseny folyik. A verseny dijait és tárgyait, a pénzbeli dijait csak a verseny befejezése után utaljuk ki. A munkanélküli tagok dijait a felvétel után folyósítjuk; valamint az összes útiköltségeket is. A verseny tartama alatt törölt uj tagok pontjait leszámítjuk. Csak azokat az uj tagokat számítjuk a versenyben, akiknek a felvételi ivét hozó levélen a postabélyegző kelte nem későbbi, mint december 31. Fel a versenyre!