Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-10-19 / 863. szám

1935 október 19. BÉRMUNKÁS 5 oldal iVeir Yorki Hírek ARATNAK A HÁBORÚS EXTRÁK. Afrikában dörögnek az ágyuk, repülőgépek tűz és gáz­bombái ontják a halált, a ret­tegett uj világháború első fel­vonása kezdetét vette. Hová vezet, meddig tart az uj em­bermészárlás még senki sem tudja, óránként ontja a kapi­talista sajtó óriás betűs extrá­it, az emberek izgatottan tár­gyalják a háborús híreket. A rikkancsok orditozása hango­sabb mint valaha. A ball ga- mek, a válási hírek, a boxoló sport szenzációit, felülmúlta a háború. E pillanatban nincs is new yorki hir. Hogy a városi adminisztrá­ció, a polgármesterrel az élén mit papol, a segélyezési mun­káknál meghonosított vissza­élések, a nyomor elől a halál­ba menekülő életuntakról szóló híradások, most észre sem ve­hető események. Most csak há­borús hirek vannak. És New Yorknak is, habár sokezer mértföldnyire van az afrikai harctértől megvannak a hábo­rús eseményei. így például az első “extrák” megjelenése után a harlemi fe­kete negyedben, az afrikai fe­keték rögtönzött felvonulást rendeztek, a környéken lakó, nagyon szegény olaszok ellen. A tejesüvegek csörömpölése és betört fejek jelezték, hogy háború van. Több mint 500 rendőr gyors közbelépése aka­dályozta csak meg, hogy még a tényleges embergyilkolásra nem kerülhetett a sor. Itt még erre nincs kiadva a parancs. A fajgyűlölet érzelmei, amit a kapitalista sajtó oly kitünően tud gyilkolási hóbortig felkor­bácsolni, már készen várja a gyilkolási parancsot. Csak egy intés és munkás­emberek egymás torkának es­nek anélkül, hogy tudnák mi­ért. Azt hittük, hogy az 1914- es háborúból a munkásnépek tanultak, de sajnos már az el­ső percek is azt árulják el, hogy még borzalmasabb gyil­kolásra vannak felkészülve min­denütt. Ethiopia new yorki konzulja 78 Water Street-i irodájából a kitört tűz eloltásához nem vi­zet de pénzt kér nagyon szá­nalmas hangon. Könyörüljenek meg az igazságot kereső szivek Ethiopia szánalmas helyzetén. Mert ők nagyon szegények, és egy katonájuknak a felszerelé­se és a frontra szállítása 350 amerikai csengő dollárba ke­rül. Hát bizony ez szép kis összeg az afrikai helyzetet fi­gyelembe véve, ahol bizony ennyi pénzért egy fél falut meglehetne vásárolni. Mussolinék pedig, a munkás­népből elképzelhetetlenségig ki­sajtolt magas profitot garma­dába rakva, vetették bele há­borús céljaik keresztül vitelé­re. Az emberanyag egyáltalá­ban nem számit. A pénz az arany ami az ágyukat mozgás­ban tartja. A municiós részvé­nyek hamarosan szöknek fel­felé, az embervér szolgáltatja a higganyt a municiós hőmérő­ben. . ... A nagyképüsködo imperialis­ták, takarják vagy legalább is takarni akarják. A véres üz­let magas profitját, és a mu­níció szállítás beszüntetéséről rebesgetnek humánus beszéde­ket. Nem így Szovjet Oroszor­szág, ők egyáltalán nem tagad­ják Mussolinival továbbra is fennálló gazdasági szerződést, melyet Litvinov közbenjárása ütött nyélbe, egy “békés” lun­cheon keretében, a véreskezü diktátorral. Az ember elborzodva gondol vissza a hosszú évtizedek há­ború ellenes tanitásra és moz­galmára. Mi az eredmény ? A new yorki utcákon egy-két a segélyért való kiabáláshoz ha­sonló utcai komédia ami a há­ború ellen annyit jelent, mint­ha valaki puszta kézzel akarná visszaverni az ágyúgolyót. Se­hol semmi komoly lépés, a tö­megek az utcai lármával hip­notizálva arról beszélnek, hogy melyik félnek volna érdemes segíteni. A háború megakadá­lyozásáról szó sincs, pedig a tizenkettedik órába léptünk és kérdés, hogy holnap nem lesz-e késő. Az úgynevezett munkásszer­vezetek és munkáspártok, fegy­verfogásra buzdítják követői­ket a nyílt fascizmus ellen, a burkolt fascizmus, a liberális­nak nevezett polgári demokrá­cia megvédésére. Még álmuk­ban sem akarnak arra gondol­ni, hogy úgy a polgári demok­rácia mint a fascista diktatúra háborúja, a munkás tömegek élete ellen tör, ami ellen a mun­kástömegeknek a leghatalma­sabb fegyverrel az ÁLTALÁ­NOS SZTRÁKKAL kell felké­szülni. Hogy mennyire előrelátó és tisztán forradalmi az IWW ka­pitalista ellenes programja most még inkább láthatjuk, amikor a munkástömegek te­hetetlenül állanak, a kapita­lista osztály vágóhídjának ka­pujánál. Nincs semmi erő, nincs semmi forradalmi alapon álló tömegszervezettség, mert a munkástömegek széles töme­gei még mai napig is ignorál- ják az ipari felkészültséget az uralkodók ipari hatalmával szemben. Ezért nagy árat kell fizetni a munkásosztálynak! Az bizo­nyos, hogy egy uj világháború előbb vagy utóbb csak forra­dalomra vezethet, hát miért ne legyen forradalom a háború el­len és miért pusztuljon előbb sok millió proletár. A tudatlan­ság a leggyilkosabb fegyver. Az IWW szervezkedési rogram- jának a tömeges felismerése, eltüntetné a háborús “extrá­kat” a föld színéről. Sok ember vezér akarna len­ni, de még a papucskormány ellen sem mer háborút üzen­ni. A gyávák állandóan kérelmez­nek, a bátrak kérés nélkül veszik amire szükségük van. Csak az a munkásember tud boldog arcot vágni a mai vi­szonyok között, aki színész­nek tanult, vagy bolond. Kik szégyenük a rokonságukat? Amidőn egy újabb majom forradalomról olvasok a lapok­ban, eszembe jut a hirtelen meggazdagodott rokonok ma­gaviseleté, akik ha valamelyik szegényebb rokonsági kötelékre felhívják a figyelmüket, szé­gyenkezve magyarázzák, hogy azok csak nagyon messziről ro­konok. Sok esetbe letagadják, leg­inkább ha valamilyen hasonla- tott is fedeznek fel közöttük, de akárhogyan is mutatják, de annál jobban szégyenük a rokonságot mentői közelebbi a rokoni kötelék. így vannak a Tennesy és West Virginia meg más hegy­lakók, akik bizony elég közeli rokonságba vannak a majmok­kal, de éppen azért nagyon tiltakoznak ezen rokonság el­len. Alig mult el a lázadás hangja a Tennesy hegylakók között, mikor egy középiskolai tanitó akinek érdemes emlékezetben tartani a nevét Scvopes, ellen pert indítottak mert a tudomá­nyos könyvek alapján merte magyarázni, hogy az ember a majom fajjal közös családból származik. Azok a hegylakók akiket na­gyon sokszor lehet ezekhez a rokon majmokhoz hasonlítani, nagyon feldühödtek a tanár el­len és mindenáron máglyán akarták elégetni, melyből egész világra szóló pereskedés volt. Most ugyanezt akarják meg­tenni egy szép tanárnővel West Virginiába, aki már olyan messziről leszármazott a ma­jomtól, hogy nem szégyenli a rokoni köteléket, szintén olyan könyvekre hívta fel a tanítvá­nyai figyelmét, melyben a Dar­winizmus alapján, melyet a tu­domány minden habozás nél­kül a származástan alapköny­vének fogadja el, az igaz fej­lődést, vagyis a fejlődéstant, és nem a biblia meséjét ismer­tette. így megtörtént, hogy az egyjft hegylakónak a fia, aki ezeket a könyveket tanulmá­nyozta, azt mondta az apjának, hogy betudja bizonyítani, hogy az apja is a majomtól szárma­zott, mire a Mr. Lockhardt na­gyon megsértődött és azonnal mozgalmat indítottak a Miss Virginia Fisher ellen, aki ezen könyveknek a tanulmányozását ajánlotta a gyermekeknek. A megsértődött apa neve nem annyira Lockhart inkább lock- head kellene hogy legyen, me­lyet az iskolaszéki tanács is gondolt és nem akarta Miss Fishert elzavarni az állásából. Már azok sem érzik magukat olyan közeli rokonságba a ma­jommal, hogy azt szégyenlenék, de hát a hegylakók, akik min­den áron meg akarják tagadni a majommal való rokonságukat, mert nagyon hasonlítanak egy­máshoz, még többségbe vannak és a sok lúd, inkább majom is disznót győz, igy ha nem is lesz nagy majom per, de Miss Fishernek nem szabad lesz abba a városba tanítani, ahol még olyan sok közeli rokonsága van a majomnak. Már a nagy városok népessé­ge, de leginkább a művelteb­bek nem szégyeljük a leszár­mazási águnkat, sőt büszkék vagyunk, hogy annyira bírtunk fejlődni, hogy már nem kell szégyenleni származási forrá­sunkat, mert mentői messzebb haladtunk a választó határtól, annál büszkébek lehetünk a ha­ladásunkra. Vi. A BÉRMUNKÁS NAPTÁR ELÁRUSÍTÓKHOZ! Az országos értekezlet úgy határozott, hogy csoportok vagy egyes munkástársak, akik 25 vagy több naptárt rendelnek, ha annak árát előre beküldik kedvezményben részesüljenek. A Bérmunkás Naptár ára 35 cent. Akik 25 vagy többet ren­delnek és az árát november 15- ig beküldik, a fenti határozat értelmében a Naptárért csak 25 centeket fizetnek. Mindazok, akik igénybe ve­hetik ezt a kedvezményt tegyék meg, mert a lapbizottságot jut­tatják abba a helyzetbe, hogy a Naptárt készítő nyomda kö­vetelésének tehet eleget, hogy az elkészült Naptárakra egy összeget lefizethet. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályban, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül

Next

/
Oldalképek
Tartalom