Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-03-02 / 832. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1935 március 2 BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) _________HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W.__________ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ......_............. $2.00 Félévre .. ................. 1.00 Six Months ................. 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ................. 5c _____Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders ........... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. TELEPHONE: GArfield 7114. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to __________ Cleveland, Ohio pending.________________________ Published Weekly by the Í N D U S TR I A L WORKERS OF THE WORLD Uj iparág A munkáltatók szövetsége, amint arról ir megemlékez­tünk nyílt felszólítást intézett az ország gyáro ihoz és munka­adóihoz, hogy a munkások egyre gyakoribb kij ítélését a bérek emelésére stb. tagadják meg, álljanak ellent i ehez minden­ben számíthatnak a szövetség támogatására. Ez a felszólítás nem váratot soká magára. Ezt igazolják a munkások clevelandi harcainak, munkabeszüntetéseinek az eseményei. A clevelandi polgári lapok rovatot tartanak fenn a sztráj­kok és azok eseményeinek az ismertetésére és abból minden olvasó látja, hogy a munkások illetve a sztrájkolok akármelyik szervezethez tartoznak is az ugynevezet vandalizmus, az erő­szakosságok minden sztrájkban megnyilvánulnak, ott vannak. Emlékezetes olvasóink előtt, hogy szilveszter este a taka­rító munkásasszonyok picket vonalához igyekvő két Cedervall munkástársat az utcán orozva megtámadták, amelyből kifo­lyólag Tor Cedervall majdnem egy hétig a kórházi ágy fog­lya volt. Számos erőszakosság történt a Cleveland Wire Spring hat­hónapos sztrájkja alatt és nem mentes ettől a National Screw munkások sztrájkja sem. De ott látjuk azokat a más szerveze­tek harcainál is, amely tény egymaga gyerek mesének minő­síti az egyik polgári napilapunk azon következtetését, hogy az erőszakosságok az IWW harci fegyvere volna. A most folyó National Screw munkások sztrájkjánál az­után a munkások megfigyelői pontos jelentést terjesztettek a sztrájk bizottsághoz, hogy bizonyos automobilok, amelyek ugyanazokkal az egyénekkel vannak megtöltve abból a célból járkálnak félóránként a gyárba és onnan ki, hogy a sztrájko­lok azt higyjék, hogy tömegesen hordják be a szkebeket, hogy a sztrájkolókat idegesítsék, hogy a munkások jogos felháboro­dását vérbe folytsák, amint azt Kish Benjamin sztrájkoló ese­tében is tették. Behatóbb megfigyelés azt a megállapítást tette, amely be- igazolást is nyert, hogy ez a társaság, amely készséggel áll a gyáros rendelkezésére nem más mint az a messzemenő támo­gatás, amelyet a munkáltatók szövetsége beígért a gyárosok­nak, ha ellent állanak a munkások követelésének. Megerősíti ezt az a bírói döntés is, amely megtagadta a tiltó parancsnak minden vizsgálat és tárgyalás nélküli kiadását. A munkaadók szövetsége felélesztette és munkába léptette a régi idők acél és bánya telepeinek hírhedt gunmenjeit és mint uj iparágat tart készenlétben, akik a sztrájkolókat ter­rorizálják, akik felkeresik a lakásukban és a munkások fele­ségeit kapacitálják, hogy küldjék az urukat munkába, akik vállalkoznak a munkába való szállításra is. Jelentések szerint ezek a mindenre kapható salakjai^ a tár­sadalomnak több mint tiz dollárt kapnak alkalmazóiktól min­den egyes kocsi szállítmányért, amelyet a munkatelepekre be- visznek. Nem szükséges, hogy még élesebb fotográfiát adjunk ezek­ről az alakokról, valamint a munkáltatók szövetségéről, hogy minden munkás megértse és tisztán lássa, hogy kik végzik és kik állanak a sztrájkok vandalizmusa, erőszakosságai mögött. A National Screw és az IWW többi harcban álló munká­sai és munkásnői szervezett összetartásukkal vívják a harcot és viszik győzelemre követelésüket de emberi mivoltukat szégye- nitenék meg ha behunyt szemmel lennének a provokálásokkal szemben akkor, amikor követelésük csak az egy nagyobb da­rab kenyér az élet, a család fentartásához. Ezért a sztrájkoló munkások és munkásnők minden becsületes ember rokonszen- vét kell hogy maguk mellett érezzék és az ipari umomstak ré­széről ez nem is hiányzik, de város szerte megnyilvánul az ma­sok részéről is. A nyugdíjasok Azok előtt a munkások előtt, akik nem szoktak a dolgok mélyére nézni, érthetetlen az IWW-isták álláspontja az allami nyugdíj ügyében. Ezek csak azt látják, hogy mi, akik a mun­kások iobb létéért harcolunk és ezt nem csak a mindent eltűrő papiroson tesszük, hanem oda állunk az ország leghatalmasabb munkaadók szövetége elé, mi akiket ebben a küzdelmünkben a börtönbe hurcolnak, akik a testi sértéseknek vagyunk kitéve, mi nem csak, hogy nem ujjongunk az állami nyugdijak ügyé­ben, de ellenzésünkben egyenesen csalással és félrevezetéssel vádoljuk azokat, akik ilyen ígéretekkel és azok megvalósításának a lehetőségével bolonditják a munkásokat. És itt meg kell újból magyaráznunk ezeknek a nehezen gondolkodóknak, hogy mi nem csak, hogy nem hiszünk abban, hogy az a kizsákmányoláson alapuló rendszer, amely koldus botra juttatta az ország népességét, hogy ezeknek volna érde­kük, hogy a munkások talpra álljanak, hogy a nyomor küzdel­meitől megszabaduljanak, de ehez anyagi alapjuk sincs anélkül, hogy erre magukat a munkásokat meg ne adóztassák. Most azután, amikor a népek vakitására, politikus szokás szerint tárgyalásba bocsátkoznak, látjuk, hogy a tervezet nyug- dijadás az elfogadás esetén is csak évek múltán kerülhetne & megvalósulás stádiumába, mert a kormány csak akkor adna er­re az alapra összeget, ha az illető államnak is ugyan annyi pénze van a segélyek kiutalására. Ha egy államban a segély­re szorulók támogatására egy millió dollárra lenne szükség, akkor az egymilliónak a felét, vagyis ötszáz ezer dollárt először az államnak kell előteremteni és a másik felét a kormány csak akkor folyósítsa. Ma, amikor az államok uiabb és újabb adók bevezetését csinálják, hogy a most esedékes kiadásokat fedezni tudják, nem láthatjuk az idejét, amikor a nyugdíjra szükséges összegek együtt lehetnének. Ellenben munkásmozgalmi ismeretünk megtanítottak min­ket arra, hogy a politikai ökrös szekér tempóval haladó társa­dalmi bajok orvoslása máról-holnapra lehetséges és keresztül vihető, ha azt a munkásság szervezetten követeli. Ez alatt a szervezetten való követelés alatt nem azt ért­jük, hogy a város nagy termében EGY gyűlésre jönnek össze a segélyre szorulók és ott az előadók hangzatos szónoklatai után, éljenzés közepette kijelentik, hogy havi ennyi és ennyi segélyt akarnak, hanem olyan szervezkedést, amely magába foglalja a termelő munkások munkaerejét, azt az erőt, amely lehetővé teszi az egész emberiség jólétét, azt a munkaerőt, amely az egye­düli alkalmas fegyver a munkások részére, hogy a tőkés osztály vagyonával, erőszak szervezetével győzelmesen felveheti a har­cot, a küzdelmet. A munkásoknak ilyen szervezete elsősorban munkához tudja juttatni a munkanélkülieket, mert milliók járnak rongyo­san, akik éppen úgy viselnének jó ruhát, meleg ruhát, mint azok a kevesek, akik azt meg tudják vásárolni. Millió család olyan odúkban lakik, amely egymaga szégyene a ma kifejlett építkezési képességnek. Évekik tartó munkaalkalmat biztosí­tana ez a tömegeknek, mig a nem profitra, de a szükségletre való termeltetés állandó működésbe tartaná a termelés kerekeit. Segélyre, a köz által való eltartásra csak azok szorulnának, akik öregek vagy betegek, akikről a társadalomnak gondosgod- ni kell és ez játszi könnyűséggel történne is. Az IWW nem állhat azok mellé, akik csak bolonditják a munkásokat a segélyek lehetőségéről, még akkor sem, ha ez az ügyeket nehezen megértők előtt a szervezetet rossz színben tünteti fel. Ezt a politikusok és a csalók tehetik csak meg, mert ezek napról-napra változtatják meggyőződésüket és meg­élhetésüket jelentő szereplésüket. Az IWW a munkások elnyo­matásából, kihasználásából fakadt és sehol másut nincs műkö­dési tere, mint a bérért dolgozó munkások között. Ezekhez nem lehet hamis, csak őszinte és ezt teszi most is, amikor arra szó­lítja a szükségben szenvedőket, hogy ne az állami segélyek után sóhajtozzanak, mert az belátható időn belül nem valósulhat meg, hanem szervezkedjenek iparilag az IWW tanítása alapján és mindazokhoz önmagát juttatja hozzá, amiket ma nélkülöz­nie kell. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályban, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom