Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-02-02 / 828. szám

1935 február 2. BÉRMUNKÁS 7 oldal A TÖRVÉNY ÉRTÉKE Időszerű tudnivalók Múlt lapszámunkban egy esettel kapcsolatosan bemutat­tuk, hogy Illinois államban van egy törvény, amely munkáso­kat kíván segíteni, vagy kár­talanítani a szakmájuk foly­tán történő megbetegedések esetén. Tudósitónk jelentése szerint, Mr a törvény évekóta meg van, de éppen a bíró, akinek a hivatása lenne annak a be­tartása felett őrködni, ő maga az adott esetben annak félre magyarázását vállalta, hogy ezzel is a munkáltató javára a munkás ellen használja be­folyását. Ilyen törvények nem csak Illinois államban vannak, de még 11 állam fogadta azt el, azonban hogy milyen hasznuk van abból a munkásoknak, azt fényesen illusztrálja az illinoisi eset. E törvények körül Írását az Tdegennyelvü Lapok Informáló Egyesülete küldte szét és ol­vasóinak amellett, hogy tudo­mást szerznek azok létezésé­ről, le is tudják szállítani azok értékét, különösen ha tudják, hogy azokat vagy nem tartják be, vagy nevetségesen kárpó­tolják a megbetegedett mun­kást. Ámbár a munkásbaleset biz­tosítási törvényeket — Flori­da, Arkansas, Mississippi és South Carolina kivételével -— minden államban bevezették, csak 12 állam gondoskodik a szakmája folytán beteg állo­mányba került munkás kárpót­lásáról. A balesetbiztosítási törvény az Egyesült Államokban, előbb csak az ipari balesetre vonat­kozott. Később ezt a törvényt helyenként kiszélesítették, hogy bizonyos szakmabeli betegsége­ket is magába foglaljon, ame­lyeket a munkások rendes fog­lalkozásuk folytatásával kap­nak. Meg kell jegyeznünk, hogy a legtöbb államban az ilyen be­tegségek továbbra is a törvény­pontokon kívül szerepelnek, amennyiben ezt a törvény szö­vegezése és a bírósági inter­pretáció lehetővé teszi. A legtöbb szakmabeli beteg­séget, amelyekért a munkást kárpótlás illeti, a New York állami baleset biztosítási tör­vények foglalják magukba. Hu­szonhét ilyen megbetegedést sorolnak fel, amelyek között szerepelnek; ólommérgezés, zin, foszfor és más vegyi anyagok okozta mérgezések, üvegpor és fuvás okozta betegségek, szem és ideg bajok, amelyeket pet­róleum anyagok kezelése és a füst okoz, stb. Az efajta meg­betegedést 90 napon belül je­lenteni kell az alkalmazónak és az Industrial Commissionernek. A bejelentés végső határideje egy év. Az ohioi törvények 21 szak­mabeli betegséget sorolnak fel és ily betegségben szenvedő alkalmazott 12 hónapon belül kell, hogy erről jelentést te­gyen. A törvény előírja, hogy csak azok részesülnek ily kár­pótlásban, akik megbetegedésü­ket megelőző 90 napja lakói voltak az államnak. Minnesota és New Jersey is felsorol bizonyos szakmabeli betegségeket, ezzel szemben Kentucky csak oly esetekben Írja elő a kompenzációkat, ami­kor is a halált, vagy teljes munkaképtelenséget okozó baj mérges gázoktól ered. Egyes esetekben a betegsé­gek felsorolása helyett, “ipari szerencsétlenség” mellett, vagy helyett “sérülést” jelölnek meg az állami törvények. Szakmabeli betegségek ese­tében a heti kárpótlás ugyan­annyit tesz ki, mint az ipari szerencsétlenségek folytán nyert kompenzációkban. A kompen­záció időtartama az orvosi je­lentéstől függ. Halálesetben az özvegy — feltéve, hogy a meg­betegedés idejében volt -beje­lentve — anyagi kárpótlásban részesül. Mindez azonban csak tizenkét államra és a District of Columbiára vonatkoznak, ahol is szakmabeli megbetege­déskor is kárpótlást nyer a munkás. FLIS. A munkások szervezetük ut­ján jutnak csak abba a hely­zetbe, hogy az ipari betegsé­geknek is elejét vegyék. Olyan munkakörben, amely káros a szervezetre, olyan rövid munka időt kell teremteni, hogy a munkán szerzett bacilusokat, mérgeket a friss, tiszta leve­gőn való tartózkodás ellensú­lyozni tudja. Ez is egyik hiva­tása a szervezetnek, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a munkások nem kívülről sóhaj­toznak, hanem benn vannak a szervezetben és ők maguk ké­pezik a szervezet cselekvő erejét. MARTINS FERRY ÉS KÖRNYÉKE olvasóinkat ezúttal érte­sítjük, hogy a Bérmunkás propaganda csoport meg­alakult és rendes gyűléseit a hónap első vasárnap dé­lután két órai kezdettel tartja 709 First St. Mar­tins Ferry, 0. A munkás­társak tömeges látogatását kéri a Propaganda Bizottság. A PHILADELPHIAI MODERN SZÍNKÖR február hó 2-án, szomba­ton este 7:30-kor, 322 W. Girard Ave. tánccal egybe­kötött MŰSOROS ESTÉLYT rendez. A női munkástár­sak ízletes kocsonyát fog­nak felszolgálni. Belépő­díj 25 cent. MINDAZOKAT, akiknél eladásra Bérmunkás nap­tár van kérjük, levél utján tudassák a lapbizottságot, hogy mennyire vannak azok elhelyezésben, hogy záros határidőt tűzhessünk a naptár agitáció lezárásá­ra, az elszámolások meg- ejtésére. A LAPBIZOTTSÁG. Fagyások keletkezése. — Fa­gyások rendesen azoknál jön­nek létre, kiknél a vér lanyhán kering. A bőr apró ereiben már rendes körülmények kö­zött is igen lassan foly a vér, olyan embernél pedig, a kinél az általános vérkeringés gyön­ge, a bőr piciny erecskéiben a vér szinte pang. Ha már most hideg idő támad, a bőr apró erei összehuzódnak, a bennök levő vér vizes alkatrészei a véredények vékony falain ke­resztülnyomulnak s a bőr szö­vetében helyezkednek el. A fa­gyás alkalmával mutatkozni szokott duzzadás igy jön létre. A kékes-vörös szín, mely a megfagyott testrészeken látha­tó, attól a vértől van, mely a bőr apró ereiben pang. A fa- gyással járó mindkét kellemet­len tünetnek: a duzzanatnak és a vörösségnek tehát a hideg okozta vérkeringési zavar az oka. Mindaz, a mi a vér kerin­gését előmozdítja, hozzá fog járulni ahhoz, hogy ezek a kel­lemetlen szimptomák enyhülje­nek. Tehát mindenekelőtt a vérkeringés élénkítésére • kell törekedni. A vérkeringés leg- hathatósabb előmozdítója pe­dig a bőséges táplálkozáson kívül a masszázs. Fagyott orr. — Ha a vörös színnel egyidejűleg duzzadás és viszketési érzés is lép föl az orr bőrén, akkor abból fagyás- ra lehet következtetni. Ilyen esetben pedig úgy a vörös szin, mint a duzzadás és viszketés alább szokott hagyni, ha estén- kint a következő összetételű kenőcsből dörzsöl be az ember az orr bőrébe egy keveset: két gram kámforoloj és két deka lanolin. Fagyott fül. — Enyhébb fo­kú fagyás megszokott gyógyul­ni, ha a fület többször napjá­ban megmossák langyos vízzel és tulzsiros ergotin-szappannal. Estére pedig bekenik egy ke­nőcscsel, mely készül másfél gram cserzősavbcl, ugyanannyi peruviánbalzsamból és három deka sertészsírból. Fagyott kéz. — A fagyás okozta duzzanat, vörösség és viszketés sokszor alábbhagy, ha az ember egy darab ideig a következő összetételű fagy-bal­zsamot használja: félgram kámfor, egy gram cinkoxid, két deka vazelin és ugyanennyi la­nolin. Esténkint a kezet vagy tiz percen át meleg vízben áz­tatják, aztán ebből a kenőcsből egy keveset a megfagyott bőr­re kennek. Fagyott láb. — A vérkerin­gés központjától, a szívtől leg­távolabb fekvő helyeken, a láb ujjaiban, illetőleg az azokat fe­dő bőrben már rendes viszo­nyok között is igen lassan ke­ring a vér. A vér keringését még jobban késlelteti az a kö­rülmény, hogy a legtöbb ember­nek megvan az a gyöngéje, hogy keleténél szükebb cipőt visel. A szűk cipő a láb ujjai- nak bőrére nyomást gyakorol­ván, összeszoritja a bőrben fek­vő apró erecskéket, úgy hogy azokban a vér csak igen lassan folyhat tovább. Tél idején a hideg behatása folytán ezek a piciny bőrerecskék még jobban összeszorulnak, úgy hogy a vér teljesen akadályozva van áram­lásában s ott pang az erekben. A nagy mértékben megszükült erek a bennük pangó vér higabb részét, a vérnedvet kipréselik s ez a kipréselt nedv a bőr al­sóbb rétegei között szőrit ma­gának helyet s ott azon a ré­szen duzzanat támad, ez az úgynevezett fagydaganat. Ez a daganat nyomást gyakorol a bőr idegeire, igy támad a fájdalom és viszketés érzése. Hogy a kellemetlen érzésektől megszabaduljon az ember s a duzzadás is leapadjon, használ­ja a következő szert: húsz gram kollodiumhoz öntsön hoz­zá húsz centigram jódtinkturát és ezzel az oldattal ecsetelje be napjában kétszer a megfagyott bőrt. Az ecsetelést folytassa több napon át, addig, mig a bőr megfagyott felső rétege le nem hámlik. Ekkor kenje be min­den nap egy kis zsírral az uj bőrt, hogy puha maradjon. A glacékeztyü és gyapjukez- tyü. — A kinek a keze annyira érzékeny a hideg iránt, hogy ujjai könnyen megfagynak, az ne viseljen szűk glacékeztyüt, hanem bő gyapjukeztyüt. A keztyü is, épp úgy, mint min­den más ruhadarab, annál job­ban tartja a meleget, minél li- kacsosabb és minél több levegőt zárnak be a keztyü pórusai. A glacébőr likacsai igen kicsi­nyek, a belőle készült keztyü a kéz bőrét hermetikusan elzárja a külső levegőtől, azért alatta a kéz talán még jobban érzi a hideget, mintha semmivel sem volna befedve. S mert a glacé­keztyü rendesen szűk is, össze­szoritja az ujjak apró erecské- it, minek következtében az uj- jakból kiszorul a meleg vér, a vértelen ujjak aztán köny- nyen megfagynak. A gyapjú­ból lazán kötött keztyü igen likacsos és sok levegőt zár be magába, úgy hogy egy egész le­vegőréteggel veszi körül a kezet. Az ut, a melyet a bőrből kiáramló melegnek és a kézhez hozzááramló külső hideg leve­gőnek megtenni kell, nagyobb a gyapjukeztyünél, mint a gla- cékeztyünél és igy a hideg le­vegő már némileg megmelegit- ve jut a kézhez, mig a bőr fe­lületéről kiáramló meleg to­vább marad meg a kéz körül. Ha a meleg és hideg kicserélő­dése ilyen lassan történik, ak­kor korántsem érezzük olyan nagy mértékben a meleg leve­gő eltávozását és a hidegnek közeledését és igy a hirtelen nagyfokú lehűlés káros követ­kezményei, a milyen a megfa- gyás is, elfognak maradni. Fagyásokozta sebekre jó ha­tással szokott lenni a szalicil- flastrom. Ettől sokszor rövid idő alatt behegednek a fagyás okozta sebek. Reggel és este befedik vele a sebes helyeket. Ezt a flastromot készen kapják a gyógyszertárban. Ha pedig nem volna kapható, a követke­ző szerekből készítendő: Sza­licilsav egy gram, szappanta­pasz tizenhat gram, szezám­olaj négy gram.

Next

/
Oldalképek
Tartalom