Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)
1935-02-02 / 828. szám
1935 február 2. BÉRMUNKÁS 7 oldal A TÖRVÉNY ÉRTÉKE Időszerű tudnivalók Múlt lapszámunkban egy esettel kapcsolatosan bemutattuk, hogy Illinois államban van egy törvény, amely munkásokat kíván segíteni, vagy kártalanítani a szakmájuk folytán történő megbetegedések esetén. Tudósitónk jelentése szerint, Mr a törvény évekóta meg van, de éppen a bíró, akinek a hivatása lenne annak a betartása felett őrködni, ő maga az adott esetben annak félre magyarázását vállalta, hogy ezzel is a munkáltató javára a munkás ellen használja befolyását. Ilyen törvények nem csak Illinois államban vannak, de még 11 állam fogadta azt el, azonban hogy milyen hasznuk van abból a munkásoknak, azt fényesen illusztrálja az illinoisi eset. E törvények körül Írását az Tdegennyelvü Lapok Informáló Egyesülete küldte szét és olvasóinak amellett, hogy tudomást szerznek azok létezéséről, le is tudják szállítani azok értékét, különösen ha tudják, hogy azokat vagy nem tartják be, vagy nevetségesen kárpótolják a megbetegedett munkást. Ámbár a munkásbaleset biztosítási törvényeket — Florida, Arkansas, Mississippi és South Carolina kivételével -— minden államban bevezették, csak 12 állam gondoskodik a szakmája folytán beteg állományba került munkás kárpótlásáról. A balesetbiztosítási törvény az Egyesült Államokban, előbb csak az ipari balesetre vonatkozott. Később ezt a törvényt helyenként kiszélesítették, hogy bizonyos szakmabeli betegségeket is magába foglaljon, amelyeket a munkások rendes foglalkozásuk folytatásával kapnak. Meg kell jegyeznünk, hogy a legtöbb államban az ilyen betegségek továbbra is a törvénypontokon kívül szerepelnek, amennyiben ezt a törvény szövegezése és a bírósági interpretáció lehetővé teszi. A legtöbb szakmabeli betegséget, amelyekért a munkást kárpótlás illeti, a New York állami baleset biztosítási törvények foglalják magukba. Huszonhét ilyen megbetegedést sorolnak fel, amelyek között szerepelnek; ólommérgezés, zin, foszfor és más vegyi anyagok okozta mérgezések, üvegpor és fuvás okozta betegségek, szem és ideg bajok, amelyeket petróleum anyagok kezelése és a füst okoz, stb. Az efajta megbetegedést 90 napon belül jelenteni kell az alkalmazónak és az Industrial Commissionernek. A bejelentés végső határideje egy év. Az ohioi törvények 21 szakmabeli betegséget sorolnak fel és ily betegségben szenvedő alkalmazott 12 hónapon belül kell, hogy erről jelentést tegyen. A törvény előírja, hogy csak azok részesülnek ily kárpótlásban, akik megbetegedésüket megelőző 90 napja lakói voltak az államnak. Minnesota és New Jersey is felsorol bizonyos szakmabeli betegségeket, ezzel szemben Kentucky csak oly esetekben Írja elő a kompenzációkat, amikor is a halált, vagy teljes munkaképtelenséget okozó baj mérges gázoktól ered. Egyes esetekben a betegségek felsorolása helyett, “ipari szerencsétlenség” mellett, vagy helyett “sérülést” jelölnek meg az állami törvények. Szakmabeli betegségek esetében a heti kárpótlás ugyanannyit tesz ki, mint az ipari szerencsétlenségek folytán nyert kompenzációkban. A kompenzáció időtartama az orvosi jelentéstől függ. Halálesetben az özvegy — feltéve, hogy a megbetegedés idejében volt -bejelentve — anyagi kárpótlásban részesül. Mindez azonban csak tizenkét államra és a District of Columbiára vonatkoznak, ahol is szakmabeli megbetegedéskor is kárpótlást nyer a munkás. FLIS. A munkások szervezetük utján jutnak csak abba a helyzetbe, hogy az ipari betegségeknek is elejét vegyék. Olyan munkakörben, amely káros a szervezetre, olyan rövid munka időt kell teremteni, hogy a munkán szerzett bacilusokat, mérgeket a friss, tiszta levegőn való tartózkodás ellensúlyozni tudja. Ez is egyik hivatása a szervezetnek, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a munkások nem kívülről sóhajtoznak, hanem benn vannak a szervezetben és ők maguk képezik a szervezet cselekvő erejét. MARTINS FERRY ÉS KÖRNYÉKE olvasóinkat ezúttal értesítjük, hogy a Bérmunkás propaganda csoport megalakult és rendes gyűléseit a hónap első vasárnap délután két órai kezdettel tartja 709 First St. Martins Ferry, 0. A munkástársak tömeges látogatását kéri a Propaganda Bizottság. A PHILADELPHIAI MODERN SZÍNKÖR február hó 2-án, szombaton este 7:30-kor, 322 W. Girard Ave. tánccal egybekötött MŰSOROS ESTÉLYT rendez. A női munkástársak ízletes kocsonyát fognak felszolgálni. Belépődíj 25 cent. MINDAZOKAT, akiknél eladásra Bérmunkás naptár van kérjük, levél utján tudassák a lapbizottságot, hogy mennyire vannak azok elhelyezésben, hogy záros határidőt tűzhessünk a naptár agitáció lezárására, az elszámolások meg- ejtésére. A LAPBIZOTTSÁG. Fagyások keletkezése. — Fagyások rendesen azoknál jönnek létre, kiknél a vér lanyhán kering. A bőr apró ereiben már rendes körülmények között is igen lassan foly a vér, olyan embernél pedig, a kinél az általános vérkeringés gyönge, a bőr piciny erecskéiben a vér szinte pang. Ha már most hideg idő támad, a bőr apró erei összehuzódnak, a bennök levő vér vizes alkatrészei a véredények vékony falain keresztülnyomulnak s a bőr szövetében helyezkednek el. A fagyás alkalmával mutatkozni szokott duzzadás igy jön létre. A kékes-vörös szín, mely a megfagyott testrészeken látható, attól a vértől van, mely a bőr apró ereiben pang. A fa- gyással járó mindkét kellemetlen tünetnek: a duzzanatnak és a vörösségnek tehát a hideg okozta vérkeringési zavar az oka. Mindaz, a mi a vér keringését előmozdítja, hozzá fog járulni ahhoz, hogy ezek a kellemetlen szimptomák enyhüljenek. Tehát mindenekelőtt a vérkeringés élénkítésére • kell törekedni. A vérkeringés leg- hathatósabb előmozdítója pedig a bőséges táplálkozáson kívül a masszázs. Fagyott orr. — Ha a vörös színnel egyidejűleg duzzadás és viszketési érzés is lép föl az orr bőrén, akkor abból fagyás- ra lehet következtetni. Ilyen esetben pedig úgy a vörös szin, mint a duzzadás és viszketés alább szokott hagyni, ha estén- kint a következő összetételű kenőcsből dörzsöl be az ember az orr bőrébe egy keveset: két gram kámforoloj és két deka lanolin. Fagyott fül. — Enyhébb fokú fagyás megszokott gyógyulni, ha a fület többször napjában megmossák langyos vízzel és tulzsiros ergotin-szappannal. Estére pedig bekenik egy kenőcscsel, mely készül másfél gram cserzősavbcl, ugyanannyi peruviánbalzsamból és három deka sertészsírból. Fagyott kéz. — A fagyás okozta duzzanat, vörösség és viszketés sokszor alábbhagy, ha az ember egy darab ideig a következő összetételű fagy-balzsamot használja: félgram kámfor, egy gram cinkoxid, két deka vazelin és ugyanennyi lanolin. Esténkint a kezet vagy tiz percen át meleg vízben áztatják, aztán ebből a kenőcsből egy keveset a megfagyott bőrre kennek. Fagyott láb. — A vérkeringés központjától, a szívtől legtávolabb fekvő helyeken, a láb ujjaiban, illetőleg az azokat fedő bőrben már rendes viszonyok között is igen lassan kering a vér. A vér keringését még jobban késlelteti az a körülmény, hogy a legtöbb embernek megvan az a gyöngéje, hogy keleténél szükebb cipőt visel. A szűk cipő a láb ujjai- nak bőrére nyomást gyakorolván, összeszoritja a bőrben fekvő apró erecskéket, úgy hogy azokban a vér csak igen lassan folyhat tovább. Tél idején a hideg behatása folytán ezek a piciny bőrerecskék még jobban összeszorulnak, úgy hogy a vér teljesen akadályozva van áramlásában s ott pang az erekben. A nagy mértékben megszükült erek a bennük pangó vér higabb részét, a vérnedvet kipréselik s ez a kipréselt nedv a bőr alsóbb rétegei között szőrit magának helyet s ott azon a részen duzzanat támad, ez az úgynevezett fagydaganat. Ez a daganat nyomást gyakorol a bőr idegeire, igy támad a fájdalom és viszketés érzése. Hogy a kellemetlen érzésektől megszabaduljon az ember s a duzzadás is leapadjon, használja a következő szert: húsz gram kollodiumhoz öntsön hozzá húsz centigram jódtinkturát és ezzel az oldattal ecsetelje be napjában kétszer a megfagyott bőrt. Az ecsetelést folytassa több napon át, addig, mig a bőr megfagyott felső rétege le nem hámlik. Ekkor kenje be minden nap egy kis zsírral az uj bőrt, hogy puha maradjon. A glacékeztyü és gyapjukez- tyü. — A kinek a keze annyira érzékeny a hideg iránt, hogy ujjai könnyen megfagynak, az ne viseljen szűk glacékeztyüt, hanem bő gyapjukeztyüt. A keztyü is, épp úgy, mint minden más ruhadarab, annál jobban tartja a meleget, minél li- kacsosabb és minél több levegőt zárnak be a keztyü pórusai. A glacébőr likacsai igen kicsinyek, a belőle készült keztyü a kéz bőrét hermetikusan elzárja a külső levegőtől, azért alatta a kéz talán még jobban érzi a hideget, mintha semmivel sem volna befedve. S mert a glacékeztyü rendesen szűk is, összeszoritja az ujjak apró erecské- it, minek következtében az uj- jakból kiszorul a meleg vér, a vértelen ujjak aztán köny- nyen megfagynak. A gyapjúból lazán kötött keztyü igen likacsos és sok levegőt zár be magába, úgy hogy egy egész levegőréteggel veszi körül a kezet. Az ut, a melyet a bőrből kiáramló melegnek és a kézhez hozzááramló külső hideg levegőnek megtenni kell, nagyobb a gyapjukeztyünél, mint a gla- cékeztyünél és igy a hideg levegő már némileg megmelegit- ve jut a kézhez, mig a bőr felületéről kiáramló meleg tovább marad meg a kéz körül. Ha a meleg és hideg kicserélődése ilyen lassan történik, akkor korántsem érezzük olyan nagy mértékben a meleg levegő eltávozását és a hidegnek közeledését és igy a hirtelen nagyfokú lehűlés káros következményei, a milyen a megfa- gyás is, elfognak maradni. Fagyásokozta sebekre jó hatással szokott lenni a szalicil- flastrom. Ettől sokszor rövid idő alatt behegednek a fagyás okozta sebek. Reggel és este befedik vele a sebes helyeket. Ezt a flastromot készen kapják a gyógyszertárban. Ha pedig nem volna kapható, a következő szerekből készítendő: Szalicilsav egy gram, szappantapasz tizenhat gram, szezámolaj négy gram.
