Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-01-12 / 825. szám

1935 január 12. BÉRMUNKÁS 3 oldal SZILÁNKOK ÜNNEPEK. A lezajlott karácsonyi ünne­pek irodalmát olvasva, hallgat­va a sok szerencsekivánatokat, résztvéve — ha nem is olyan nagy mértékben — a nagy j ól­lakásokból, az ember önkénte­lenül arra gondol, hogy milyen szép és jó is egy ilyen keresz­tyén világban élni. Ha a moha­medánok, japán vagy kínaiak közt élnénk, elesnénk attól a sok jótól, amely karácsony, a béke, a szeretet ünnepével jár. Mást kellene ünnepelnünk. Más­nak jótéteményéről, jóságáról, emberi megváltásáról kellene hallgatnunk erkölcsprókátorok szűnni nem akaró ömlengéseit. Ebben a nyomorúságos kará­csonyi ömlengésben pro és kontra annyira elragadják az úgynevezett keresztyén világ tömegeit, hogy még azok is, kiknek semmi közük nem vol­na hozzá, beszélnek róla vagy dudorásszák a tömeggel a ka­rácsonyi zsolozsmákat. Zsidók például, kik vallásuk természe­ténél fogva soronkivül helyezik Jézus születésének meséjét, uj- jonganak a tömeggel, mig a vallástalanok legendákból vagy költött bibliai mesék alapján magyarázzák, reális magyará­zatokkal próbálják ellensúlyoz­ni a karácsonyi ihlet balgasá­gát, eltévesztve szem elől, hogy egy szegény proletár élettörté­netét, születésének körülmé­nyeit a lehetetlenséggel határos kihámozni a ránk maradt is­meretanyagból, legkevésbbé an­nak hiteles színezetet adni. Jé­zus élete, születése, a nép kö­zötti működése, tanítása, a neki tulajdonított erkölcstan épp­úgy, mint az egész keresztyén- ség keletkezésének története, jó vagy rossz hatása a töme­gekre mesebeli, az emberi ész találékonyságának mestermüve, amit a jószimatu uralkodó ele­mek mindig kihasználnak a jó­már kevésbbé volt tartózkodó, mint üres gyomorral. Amikor a lány lement aludni, úgy vál­tak el, mintha évek óta ismer­ték volna egymást. James pe­dig a fedélzet egy kevésbbé megvilágított zugában fekvő széket állított fel magának és azon végig feküdve aludt. A fedélzeti steward meglátta és abban a hiszemben, hogy a sok pezsgő megártott neki, gondo­san betakarta egy takaróval. Hajnal felé a hideg költötte fel az álmából és visszavonult a C. fedélzet üres mosdójába, átöl­tözött úti ruhájába és mint “korán kelő bolond angol” újra felment a fedélzetre. Harmadnap Gladys erőszak­kal lecipelte James-et az ebéd­hez a hajóskapitány asztalá­hoz, ahol Gladys helye volt. Egy angol tábornok és egy amerikai milliárdos család vol­tak az asztaltársaik. A hajó kapitánya szolgálatban lévén, a kabinjában ebédelt, mit Ja­mes nagy megkönnyebbüléssel vett tudomásul. De délután mégis robbant a bomba. Gladys magával cipelte James-et a ha­jó gazdasági főnökének irodá­hiszemü tömegek féken tartá­sára. A mohamedánok, budhis- ták, konficuinisták erkölcspró­kátorai ugyanezt teszik hatal­mi körzetükben. A kínai kuli szolgai megadása, a hindusok állati sorsbani tengődése ha­sonló momentumokból datálód­nak. Az agyafúrt ember ara­tása a gondolkodni hanyag em­bertömegen a keresztyén, más vallásnak és vallásnélküliek vi­lágában. Az ideszivárgott hírek sze­rint a hivatalosan atheista orosz állam a keresztyénséggel vetekedő fanatikus rajongást, kérdezésnélküli Leninimádást napjainkban alapozza meg. Idők múltán egy uj Jézus megvál­tásáról fog az orosz legenda szólni. Nem cinikusság, de a dolgok­kal való rideg számolás mon­datja velünk: a szeretet, a bé­ke a munkásszivekben van, ők mindig iparkodtak, áldozták vérüket és életüket magukért, a másik emberekért, sem égi malasztokat, sem földi agya­fúrtságot nem alkalmaztak sor­suk könnyítésére. Ezt a jólelküséget használ­ták ki a paraziták hosszú év­ezredeken át. De a munkásott­honokban, szegénységtől jaj­gató, de emberszeretetben gaz­dag környezetben' bontogatják szárnyait az uj megváltók a kis Jézusok, hogy segítségünk­re legyenek a tudatlanság rab­láncainak széttörésére. Akkor majd, velük együtt mi is ün­nepelünk az ipari demokrácia világot átható ünnepében. Ad­dig pedig a bérrabszolgaság járma törte sebeket a felvilá­gosodás, a pőre igazságnak bal­zsamával gyógyítjuk, ami sok­kal nemesebb, fenkölt, mint az embercsinálta bálvány imádat. A MI NEMZETKÖZISÉGÜNK. Nevek és jelszavak létező vi­jába, mert a páncélszekrényből egy gyöngysorát akarta kiven­ni. A gazdasági főnök érdeklő­déssel nézett végig James-en, mert gyakorlott szemével azon­nal észrevette, hogy ezt az urat még nem látta. James nem tudta megelőzni Gladyst, aki bemutatta: — Gaskell James . . . A gazdasági főnök gyors pil­lantást vetett Jamesre s ami­kor Gladys a gyöngysort átvé­ve kifelé indult, udvariasan odaszólt: — Gaskell ur. szíveskednék még egy percig itt maradni? James ezt a “szívességet” nem tagadhatta meg. A beszél­getés azzal végződött, hogy Ja­mes nem tagadta, hogy mint potyautas csempészte be ma­gát a hajóra, mert mint volt tiszt nem tudott otthon elhe­lyezkedni, Amerikában pedig még tányérmosó állást se volt képes kapni. A kapitány elé vitték, aki azonal lecsukatta, hogy Liverpoolban a rendőrség­nek átadják. James mély szomorúsággal ült az acélfalu kamrában. Egy órával később kinyílt az ajtó szonyok megnevezései; az eb­ből eredő törekvések frappáns jelzői. Az IWW egy faj és szín­re való tekintet nélküli bér­munkás mozgalom. Felismerte és tanítja a tőke egész földte­kénkre kiható uralmát és ká­ros voltát. Minden ténykedése oda irányul, hogy a tőkés rend­szer igazságtalanságait ellen­súlyozza, végeredményében meg­szüntesse. Más országok ily irá­nyú mozgalmait örömmel lát­ja, adott helyzetben segíti. Tudva azt, hogy a legkissebb akadály, melyet bármely ország munkássága legyűr ebbeli igye­kezetében, közelebb hoz bennün­ket a munka megérdemelt jo­gaink megszerzéséhez. Harci módszereit, taktikáját sajátos viszonyának követelményei szabják meg, soha nem téveszt­ve szem elől, hogy sikere vagy sikertelensége szoros összefüg­gésben van a más hasonló irá­nyú mozgalmak sikerével. Más­szóval : az IWW az ellenfelét jól megértő s ehhez a megérté­séhez alkalmazkodó proletár­szervezet. KONVENCIÓZNAK A TUDÓSOK. Pittsburghban és Chicagó­ban jól fütött termekben szol­gáktól környezve tanácskoznak a tudósok. A Pittsburghiak trilliókkal, könnyű évekkel mé­rik a fény tovaterjedését, a vi­lágűrben megnyilvánuló erők keletkezését, a láthatatlan pa- rányok vegyi összetételeit, azok egymásra hatását; a természe­ti tünemények ezer válfaját. Olyasmit, amihez nekünk gyar­ló halandóknak kevés hozzászó­lásunk van, lévén a hozzászólás­nak a természettudományok bővebb ismerete az elengedhe­tetlen feltétele. A Chicagóban konvenciózó tudósokkal másként állunk. Itt a kínosan vergődő gazdasági életet tették közszemlére. Csip­kedik, nagyitó üvegen keresz­tül nézik, vonagló testének minden mozzanatát a csodadok­tor műszereivel analizálják, és a hajó kapitánya jelent meg. Vele jött Gladys, aki nevetve üdvözölte James-et: — Hogy érzi magát a potya­utas ur? — kiáltotta. De mielőtt James felelhetett volna, a kapitány széles vigyor­gással igy szólt: — Kedves Gaskell ur, én a menyasszonyát — és itt Gladys felé fordult — kis baba kora óta ismerem. Tudom, hogy sok bolond tréfába ugratta már be a lovagjait. De ez a mostani minden eddigit felülmúl. Nagy könnyelműség volt, hogy csak azért, hogy az eljegyzésük Li­verpoolig titok maradjon, ma­ga potyautasnak lopódzott be a hajómra. Ebből nekem nagy kellemetlenségem támadhatott volna. És csak úgy segíthettem most a dolgon, hogy ma az ebédnél kihirdettem az eljegy­zésüket. Elsőnek gratulálok. Amint a kapitány keményen megrázta James kezét és együtt kimentek a fedélzetre, a lány belekarolt a fiúba és ezt súgta: — Ha egy szóval mer tilta­kozni az eljegyzés ellen, azon­nal visszatetetem a páncélkam­rába. betegségének okain, hovafej- lődésén tépelődnek. Mindezt amint mondtuk jól fütött termekben, terített asz­talok körül, szolgáktól körül­véve. Ha fáradtságot vennének és a nem távollevő IWW Wág- nerjéhez, vagy Chaplin szer­kesztőhöz, vagy a veterán Thompsonhoz átmennének, úgy hisszük szívesen adnák a kul­csát a tudós fejek megfejthe­tetlen dilemmájának. Csak egy kis józan ész, egy kis önzetlenség kell hozzá. Ezt még a közgazdász urak is meg­szerezhetnék. Egy pár év a bá­nya mélyében, a gyárak zaka­toló vasszörnyei között vagy a bérkaszárnyákban, fütetlen ri­deg otthonokban, az örvény szélén, hová pénzéhes gazdáik milliókat taszítottak, — a gaz­dasági élet árnyoldalán, óh itt annyira érthető a gazdasági élet válságának oka, hatása és ebből a nézőpontból egyszerre világos lessz még a begyepese­dett fejű tudósoknak is közéle­tünk hovafejlődése is. Ezt azonban — bármennyire epé­sek vagyunk is — nem kíván­hatjuk a jó uraknak, még gu- taütést kapnának. Éhez a meg- rugáshoz, számkivetettséghez megszokott proletár kell. Pedig igazán saját bőrük ér­dekében is tanácsos volna egy­két pillantást vetni a kéjpalo­ták árnyában elterülő sóhaj­völgybe, hol a jelek szerint vi­har készül, csak röviden, ha másért nem is, legalább a vil­lámlás, a menydörgés nem ér­né őket készületlenül. S—n. U. i. Nagy események előtt állunk. Coughlin a rádió pap megrágalmazta Marx Károlyt. Szerinte Marx soha életében nem dolgozott egy napot. En­gels tartotta szövőgyári mun­kája után. A kommunisták egész bizonyos néptárgyalás elé viszik az ügyet Csutoros min­tára. Figyelni fogjuk a nagy tárgyalás eseményeit. NEW YORK ÉS NEW JERSEY IWW CSOPORTJAIHOZ. Munkástársak: Az IWW olasz lapja nevében arra kérjük, hogy 1935 febru­ár 22-én, ne rendezzenek sem­miféle összejövetelt, hogy min­den ipari unionistának és azok barátai és ismerőseiknek al­kalmuk legyen megjelenni az II Proletario támogatására rende­zendő HANGVERSENYEN a new yorki Irving Plaza, 15-ik St. és Irving Place alatt. A közel százas rendező bizott­ságnak olyan műsort sikerült összeállítani, amilyenhez mun­kás embereknek nagyon ritkán vagy egyáltalán nincsen alkal­muk végighallgatni. A chicagói Grand Opera több tagja, köztük a világhírű Giu­seppe Radaelli szerepel a gaz­dag műsoron. A ticket ára 40 cent, amely érvényes a műsort követő tánc­hoz is. IWW csoportok, tömeges jegy vásárlásnál 40 százalékos ked­vezményben részesülnek. Jegyek megrendelhetők az II Proletario hangverseny bi­zottságánál, Rom 303. 94—5th Ave. New York, N. Y. A rendező-bizottság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom