Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-08-25 / 806. szám
1934 ugusztus 25. BÉRMUNKÁS 5 oldal EGY KIS PÁRHUZAM (P) A rossz gazdasági viszonyok, a dolgozóknak alacsonyan álló életszínvonala, szervezkedésre kényszeríti az amerikai munkásokat. Sok esetben mint elégedetlen megszerve- zettlen tömegek hagyják abba a munkát, máshol pedig mint szervezett munkások lépnek harcba az alacsony munkabérek és a munka meggyorsítása miatt. A munkásosztálynak feltétlenül fel kel öhmerni, hogy szervezkednie kell. És amikor ezt teszi, meg kell, hogy tudja választani magának azt a szervezetet, amely kizárólag a munkásosztály érdekeit képviseli, hogy azok a munkások, akik hajlandók a szervezkedésre és nem tudják megérteni teljesen a szervezetek közötti külömbséget, azoknak könnyebbségére és a tények felismerése céljából párhuzamot vonok a különböző szervezetek között. Az American Federation of Labor amit legtöbben csak úgy ösmernek “Union,” amelynek összetétele a régi módú szak- szervezetek megtestesülése. Ozs- di jelszava “Tiszteséges munkáért tiszteséges fizetést.” Az ipari fejlődéssel nem tartott lépést, még mindig szakmánként szervezi a munkásokat, amely által válaszfalat von a különböző szakmabeli munkások között. Ez által ugyan azon iparban külön-külön csoportokba szervezik a munkásokat és ezt úgy csoportosítják, hogy ki milyen szerszámmal dolgozik. Az ilyen szervezési forma maga után vonja a munkások szétforgácsolását, amiből szintén az következik nagyon sok esetben, hogy amikor ugyan azon gyárban egy szakma abba hagyja a munkát a többi szakmákban a munkások dolgoznak tovább, pedig ők is tagjai ugyanannak a szervezetnek, csak más szakmának kötelékébe tartoznak. Ilyen szervezési formáktól óvakodni kell a munkásoknak; mert a fejlett ipari rendszerbe ilyen szervezetek képtelenek a munkásosztály részére előnyöket biztositani. Ezeket a szervezeteket a szakszervezeti vezérek uralják, akiknek sohasem volt és mostan sem céljuk a munkásérdekeket védelmezni, hanem egy céljuk van, jól jövedelmező állásukat megtartani ameddig csak lehetséges — ha másképpen nem, hát jó szolgálatot tesznek a kapitalista osztály részére — a munkásság kárára. Az AFofL csak kizárólag gazdasági szervezet és mint ilyen hivatalosan nem indor- szál egy politikai pártot sem, hiszen felesleges is volna nekik, mivel az Unió vezérek minden árulást elvégeznek politikai pártok nélkül is. És mert a munkásosztály hiszékeny azért nagyon sok esetben csatlakoznak az AFofL- hez tartozó szakszervezetekbe. Amikor ezzel a témával foglalkozom nem kerülhetem el megemlíteni, hogy vannak olyan politikai pártok, amelyek, hogy a munkások közzé férkőzzenek és a munkások tömegeiből hiveket szerezzenek a párt cécók számára, hát gazdasági szervezetek építésére (?) vállalkoznak és annyira mennek, hogy szervezeteiket ipari jelzővel látják el. Például az amerikai kommunista párt, amikor Moszkvából azt a rendeletet kaptak, hogy be kell menniök a szakszervezetekbe és elfoglalni annak tisztviselő állásait a pártvezérek részére. Ez a manőverezés nem sikerült, igy kerültek azután abba a kényszerhelyzetbe, hogy gazdasági szervezeteket alakítsanak, hogy legyen a pártnak kik felett diktálni. Bárhogyan próbálják elhitetni a munkásokkal, hogy ők olyan szervezeteket akarnak építeni, amelyet a tagság irányit, nem felel meg a valóságnak, mert minden ténykedésük bizonyítja, hogy bármit cselekszenek, mindenre rá van ütve a párt jellege, ös- merve a politikai pártok összetételét, minden a vezérkar utasítására történik, a tagság csak fejbólongatással helyesli a pártvezérek utasítását. Olyan gazdasági szervezet amely politikai párt befolyása alatt áll, nem képviselheti a dolgozók érdekeit; mert irányítói nem tartoznak a produktiv munkások táborába és nem lehet osztály érdekük azonos a munkásokéval. Csak egyéni vagy párt érdeket képviselnek. Ha a munkások az ilyen párt diktatúra alá helyezett gazdasági szervezetekbe szervezkednek, letérnek az osztályharc útjáról és a gazdasági erejüket politikai cécókra fecsérlik, ami végeredménybe mindig csak a párt felépítését célozza. Hangos lármával nem lehet a kapitalista osztályt megfélemlíteni. És ha a munkásosztály eldobja magától a leghatalmasabb fegyverét, az ipari szolidaritást és saját szervezete feletti kontrolt és ráruházza azt bármilyen néven nevezendő politikai pártra, akkor önmagára vessen ha harcainak sikere helyett az állandó árulások és vesztességeket könyveli el. Nem választhatja a józanul gondolkozó munkás a politikai posványba vezető utat akkor, mikor sürgősen osztályérdekeinek megvédéséről van szó. Bebizonyítás céljából irom ezeket, hogy a kommunista párt befolyása alá tartozó gazdasági szervezeteknek sem jelszavuk, sem végcéljuk, sem alapelvük nincsen; csak a kommunista párt hangzatos frázisát használják : “Minden hatalmat a munkásoknak és parasztoknak.” Természetesen ők úgy értelmezik ezt, hogy a kommunista pártvezérein keresztül éri el a munkásosztály ezt a hatalmat. A munkásosztálynak nem szabad magát hagyni, hogy tovább félre vezessék, hanem egységes osztály szervezetbe kell hogy szervezkedjen, ahol tényleg a gazdaságilag megszervezett ipari — és nem szakmunkások — az ő ipari szervezeteikbe magok hajtsák végre azokat a határozatokat, amelyek kizárólag az ő osztályérdekeiket szolgálják. Az IWW szervezési formája és annak összetétele élő bizonyíték arra, hogy van a munkásoknak egy olyan forradalmi szervezete, amely kizárólag a munkásosztály érdekeit képviseli és ténykedését mindig, kizárólag a tagság hajtja végre. Ahol a tagság azután nem lehet kitéve sem az Union vezérek árulásának sem pedig a pártvezérek diktátori őrületének. CHICAGO, ILL. — Hónapok óta folynak az alkudozások a Chicago Motor Coach Co. — mely a General Motors kötelékébe tartozik — és az AFofL kötelékébe tartozó Amalgamated Association of Street, Electric Railway and Motor Coach Employes of America szervezet között, melyhez a kontrát az NRA békéltető bizottsága szolgáltatta. Ha nem a munkásmozgalom rovására menne ez a babaruha játék, nevetni lehetne az union vezérek gerinctelenségén. A Chicago Motor Coach Co. az elmúlt áprilisban 24 munkást bocsájtott el. A kompánia szerint az elbocsájtott munkások megsértették a biztonsági szabályokat és mint alakalmat- lanokat bocsájtották el. Az union viszont azt állítja, hogy a szóbanforgó munkások már évek óta voltak alkalmazásban és elbocsájtásuk oka a szervezetbe való tartozandósága. öt hónapja kilincseltek az union vezetők a Ragional Labor Board- tól Washingtonba, azt érvelve, hogy valaki csak kiharcolja sérelmeikre az orvoslást. A Motor Coach Co. azonban ismerve a szóban forgó szervezet ge- rinctelenségét, figyelmen kívül hagyta még az NRA azon fenyegetését is, hogy megvonják a kék sas jelvényt. Az utóbbi napokban, maga Johnson generális jött Chicagóba, azonban a kompánia megmaradt rideg magatartása mellett. Amikor már minden ajtó bezárult előttük, végre kimondották a sztrájkot. Hogy a sztrájk valóban sztrájk-e nehéz megállapítani. Az union állítása szerint a Motor Coach alkalmazottainak a fele tagja a szervezetnek, viszont a kompánia azt állítja, hogy csak öt százaAz IWW kizárólag csak a bérmunkásokat szervezi és nem szakmánként hanem iparilag, éppen úgy, ahogyan az iparokban dolgoznak, nem az union vezérekre bízza a tagság érdekeit, hanem azt mindég a tagság irányítja. Nem abból a célból szervezi az IWW a munkás- osztályt, hogy a párt részére és cécóira szolgálja ki a nyers anyagot, hanem kizárólag a munkásosztály végleges felszabadítására. Az IWW abban is különbözik minden más mozgalmaktól, hogy nem minden nap más jelszavakon nyargal, hogy a hiszékenyek tetszését esetleg megnyerje. Az IWW egyenes utón halad a végcél felé. Lefektetett alapja, ami az elvinyilatkozatba tisztán és világosan domborodik ki. Az IWW zászlajára csak egy jelszó van ráírva: “Le a bérrendszerrel.” Az IWW minden megmozdulása, minden sztrájkja, amely azonnali követeléseket tartalmaz, ennek a végcélnak a mielőbbi elérése érdekében történik. lék sztrájkol. A tény az, hogy a kompánia előkészületet tett a sztrájktörők védelmére. A kocsi állomásoknál mindenhol fegyveres őrök vigyáznak, úgyszintén az alagutak és hidaknál is mindkét oldalon ott díszelegnek a rendőrök. Egyébként a sztrájknak egyébb jelét eddig alig lehet észlelni. A bussok közlekednek a Boulevardokon és állítólag rendes időközben. A sztrájkolok látva az egyenlőtlen harcot, hozzá fogtak a picket vonalak megszervezéséhez. A kocsi állomások közelében a kora reggeli órákban a picketek nagy számmal jelentkeznek, hogy a sztrájktörésre vállalkozókat eltérítsék szándékuktól. A Boulevardokon közlekedő kocsik közül a második napon kettőt támadtak meg és miután kiszállították az utazókat felakarák azokat borítani, (Folytatás a 8-ik oldalon) Sacco - Vanzetti EMLÉK ÜNNEP New Yorkban augusztus 23-án, csütörtökön este az Union Squaren az IWW 510-es Marine Transport Workers Industrial Union rendezésében. Beszélni fognak: Roger Baldwin, Arturo Giovanit- ti, Herbert Mahler, H. D. Sizemore és Sam. Wiener. A Bérmunkás minden olvasója New York és környékéről tartsa kötelességének ott megjelenni. 9 Sztrájk... Nem sztrájk... Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
