Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-07-21 / 801. szám

1934 julius 21. BÉRMUNKÁS 5 oldal AZ ENERGIA Az egyetlen fórum, amely erre a kérdésre feleletet adhat: a tudomány, még pedig az egye­temes természettudomány s nem a történelem, a mely csak egyes régebbi szociális ható­erőkkel ismertet meg bennün­ket, de nem azokkal, a melyek még kifejlődésre várnak. A ter­mészettudományhoz fordulunk tehát és azt kutatjuk, vájjon nem mutatkoznak-e az ő terü­letén ilyen általános értékmé­rők, amelyeknek a lehető leg­általánosabbaknak s azonkívül mértékszerüeknek kell lenniök. A fizika és kémia hatvanöt év alatt kidolgozott egy olyan fogalmat, a melynek meg van mindkét rendbeli tulajdonsága. Ez a munkának általános érte­lemben vett fogalma, vagyis: az energia. Minden történés a külvilágban, akármilyen jelle­gű legyen is, kimerítően és egy­értelműig leírható vagy meg­ismerhető, ha adva van, hogy energiái közül melyek változ­tak meg és milyen volt ez a változás. Tudományos meggyő­ződésem, a melyet természete­sen még nem minden illetékes tényező oszt, hogy ugyanezt mondhatjuk a belső világ tör­ténéseiről is. Nem szükséges különben, hogy ezt a kérdést itt döntsük el, miután jelen fejtegetéseinkben kifejezetten csak a külső világ jelenségeire szorítkozunk. Mi is tulajdonképpen az ener­gia? Jelenleg a legvégső rea­litás, a mely még tapasztalati körünkbe esik. Az újabb idők­ben tudniillik kiújult a harc a külvilág reálitásának régi prob­lémája körül, még pedig azzal az eredménnyel, hogy egyetlen kétségkívül való bizonyságot is­merünk s ez: öntudatunk pil­lanatnyi tartalma. Nézetelté­résről csak e tényből vont kö­vetkeztetések körül lehet szó. Nos, megállapíthatjuk még, fi­zikai és fizialógiai értelemben, hogy a mi a külső világból tu­domásunkra jut: érzékeink ka­puin át jut oda. Van-e kulcsuk ezeknek a kapuknak? Egy van: az energia. Érzékelhető im­pressziónk csak akkor keletkez­het, ha a külvilágból energia hat az érzékeinkre vagy fordít­va : ha idegrendszerünkben energia-változás megy végbe. A tudomány ezekre a folyama­tokra más vagy általánosabb kifejezésekkel nem rendelkezik. Az anyag fogalma a közelebbi leíráshoz nem elégséges, mert például a látás egész a szem hátsó üregéig nem materiális történés. Ezen általános ismertetésen kívül azonban az energia fogal­mát szemléltető módon is meg kell értenünk. Erre a célra min­dennapi életünk bármely fázisa alkalmas. Belépünk este a szo­bába és felcsavarjuk a villanyt. Ezzel lehetővé tesszük, hogy a központban már előkészített elektromos energia bekapcso­lódjék a lámpába s ott hővé és fénynyé alakuljon át, amivel nincs összekötve semmiféle anyagbeli mozgás. Hogy ez az anyagtalan dolog mégis nagyon reális valami, ezt mindenki tud­ja: hiszen pénzbe kerül. Az a realitás, az elektromos energia, amely a központból a vezeté­ken át a szobába kerül, mint világitógáz a csöveken keresz­tül, továbbá a hő és a fény, amivé az energia a lámpában átformálódik: mindez annak az általánosan léteznek különféle megnyilvánulási alakja, amelyet energiának nevezünk. Joggal beszélhetünk különböző formák­ról, mert egyiket a másikból nyerjük. Az elektromos energia abban az arányban tűnik el, ahogy fényt szolgáltat, s ezért kell a központnak folyton pótol­nia, nehogy a lámpa kialudjon. A központban pedig a nagy gépek mechanikai munkájának elektromos energiába való átvi­tele utján termelődik. Ezt a mechanikai munkát a gőzkazán alatt égő szén idézi elő; az energia azonban, amely a szén­ben és az égéshez szükséges levegőben rejtőzik el, a nap su­garaiból születik, amelyeknek hatása és felhasználása mel­lett hajtottak ki egykor azok a növények, amelyeket ma mint fosszilis szenet bányásznak ki. Tovább azután nem vezethet­jük vissza a munka vagy ener­gia útját; mindmáig a nap az egyetlen praktikus forrás, amelynek energiakészletét fo­gyasztjuk s ennek az energiának alkalmazásain épül az egész föl­di életünk. Minden cselekvé­sünknek az a gyakorlati felté­tele, hogy más megnyilvánulá­si formákba visszük át ama tápláló anyagokból nyert ener­giánkat, amelyek éppúgy, csak alacsonyabb hőmérséklet mel­lett, égnek el a testben, mint a szén a gőzkazán alatt. Óriási távlatok nyílnak meg itt előttünk, egész tudásunkkal felérők. Ha például ez a kér­dés merül fel: mi köt össze ben­nünket azokkal az égi testek­kel, amelyek oly távol vannak tőlünk, hogy a fény csak mil­lió és millió év alatt jut onnan ide, úgy a felelet: éppen ez a fény az összekötő. Csak azt tudjuk, amit ez a fény hírül hoz és csak abból értesülünk a világűr létéről és eseményei­ről, hogy közvetlenül vagy a látcső lencséjén és tükrein át fénysugár ér a szemünkbe. Vi­szont a villanylámpánál láttuk, hogy a fény az energia egyik formája. Azaz a világegyetem, amennyiben ismerjük, az a tér, amelyből energia hatol hozzánk, vagyis: az egész világ ener­gia. De az energiát még sem le­het megfogni vagy megmérni! — mondhatja az anyag nyakas védelmezője. Válaszom: az ener­gia mindenesetre megfogható valami, mert összes érzéki ta­pasztalataink s igy tapogató szerveink is az energia meg­nyilvánulásain alapulnak. Tény­leg van egy bizonyos helyzeti energia (elaszticitás) és egy mozgási energia, a melyeknek a fogható fizikai világról való képzeteinket köszönhetjük. Meg­mérni az energiát nem lehet. De lehet talán a villamosságot vagy a fényt, a hőt és a mág- nességet ? Pedig hát épp úgy meg vannak, mint a viz és föld. Miért kellene tehát a megmér- hetőséget a létezés szükség­szerű feltételének tekinteni ? Semmi ok nincs reá, mert hi­szen vannak megmérhetetlen létezők. Egy rövidlátó népsze­rű filozófia szoktatott hozzá bennünket ahhoz a feltevés­hez, hogy való dolgoknak min­dig mérhetőknek kell lenniök. Ha a legtöbb természettudós irányítása szerint a világot anyagból és mozgásból akar­juk kiképezni, akkor szükség­szerűen meg nem mérhető anya­gokat kell felvennünk; ha azon­ban ezt a fogalmat szigorú tu­dományossággal határozzuk meg, úgy az energiához kell el­jutnunk, mint a legvégső mér­hető és kimutatható valamihez. A figyelmes olvasó fel fogja vetni a kérdést: tehát csak energiára találunk a külvilág­ban? Úgy van: mutass valamit és kifejtem neked, hogy milyen energiák vannak jelen. Ez ta­lán már elég konkrét dolog? Az energia tehát semmi eset­re sem absztrakt valami, épp oly kevéssé, mint te vagy én. Itt is a nyelv bizonytalanságait kell megsinylenünk, ugyanav­val a szóval lévén kénytelenek az elvont és általános fogalmat és az egyes konkrét, a fogalom alá eső tárgyat megjelölni. Ami­kor Schiller a Glocke-ban azt mondja: der Mann muss hinaus, — itt a Man szónak absztrakt jelentése van, mert nem egy bizonyos férfira vonatkozik, hanem a férfi fogalmával kap­csolatos kijelentéséről van szó. Ha azonban egy viharos nép­gyülés elnöke rámutat egy za­vargóra és kiadja az utasítást: der Mann muss hinaus! — ak­kor csak egy valakit értett. Épp úgy jelentheti az “energia” absztrakt értelemben azt a tö­megjelenséget, a mely bizonyos módon mérhető és átvitelezés utján mechanikai munkából elő­állítható, mint a hogy jelenthe­ti egy bizonyos helyen lévő bi­zonyos mennyiségét, s többnyi­be meghatározott tulajdonosa van és egyedileg akként körül­írható, mint ama népgyülési férfiú. Igen általános értelem­ben pedig, miután minden lé­tező az energiára vezethető vissza: az energia az egyetlen konkrét létező. Az energia fogalmának ez ál­talános, mértékéül szolgálhat. A feltalálók és felfedezők ugyan­is azok az emberek, a kik a történéseket jobb, azaz kívána­tosabb és üdvösebb irányba vi­szik, mint az eddigi volt; ezért kell működésűket, a legáltalá­nosabb értelmezésben energeti­kai formákkal ábrázolnunk. Evvel viszakerültünk elmél­kedéseink kiinduló pontjához. Miután az egész emberi élet a testben lévő energiák működ­tetésén alapszik, a melyeknek az a rendeltetésük, hogy a kül­világ energiát, amennyiben le­hetséges, az ember érdekében ala­kítsák át: minden az átalakítás mikénti megtörténtétől függ. Láttuk, hogy mindig van hulla­dék, amelynek mennyisége az átformáló egyén egyessége sze­rint több vagy kevesebb. Most ismerhetjük meg előrebocsátott meghatározásunk általános ér­dekű értelmét: a feltalálók és felfedezők annyiban és csak annyiban fejlesztői a kultúrá­nak, a mennyiben az elkerül­hetetlen hulladék lehető legtel­jesebb csökentésére tanítanak és megmutatják, hogy az ismert és hasznosított energiákon kí­vül mások is vannak a termé­szetben elrejtve, amelyeket szintén az emberiség céljaira lehet átalakítani. XX. AZ ALÁBBI KÖNYVEK kaphatók a Bérmunkás kiadóhivatalában. A könyveket Magyar- országból kaptuk és csak korlátolt mennyiségben vannak rak­táron. Rendelésnél kérjük az összeg beküldését is. Ady: Kilátott engem. (Versek.)........................................... —.75 Franknói: Martinovics élete.................................................... 1.00 Dr. Totis: Szerelem és szaporodás......................................... 1.00 Gogoly: Holt lelkek................................................................... 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül....................................... 1.00 Zola: A Rougon család............................................................. —.75 Barbusse: Erő............................................................................ —.75 Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről.............................. 2.00 Zola: Paskal orvos................................................................... 1.00 New York regénye. (2 kötet.)............................................... 1.50 Fábián: Hat ló negyven ember............................................... 1.00 Jack London: Mélység...........................................................—.75 Ady: így is történhetik....................................................... —.75 Ady: Uj versek....................................................................... —.75 Ady: A menekülő élet. (Versek.).......................................... —.75 Csehov: A koldus.................................................................... —.75 London: Az alaszkai diana....................................................... —.75 Glasworth: Testvériség............................................................. —.75 Lubbock:Az élet örömei........................................................... —.75 Gorkij : A besúgó ................................................................... —.75 London:Az ősök istene............................................................ —.75 J. Smith: Krisztus Istensége.................................................. —.40 Olvasás után adja lapunkat szomszédjának

Next

/
Oldalképek
Tartalom